Archívum

Klasszikusok újratöltve rovatunkkal indítottunk. Első vendégünk Lázár Júlia, költő, műfordító, tanár volt, többek között Sylvia Plath és Susan Sontag fordítója. A mai adásban az egyik legnagyszerűbb, bár rejtőzködő magyar költő, Géher István életművét idéztük fel, és beszéltünk egy másik rejtőzködő szerző, Sylvia Plath egyetlen regényéről, Az üvegburáról is.

Ezt követően Kovács Bálint színház- és filmkritikus, író, újságíró érkezett hozzánk, akivel a remake-kultúráról beszélgettünk, azaz ismert művek újrafeldolgozásairól. Különös tekintettel arra, hogy miért készül évek óta annyi népszerű filmből színpadi változat? Ennyire szomjazunk az ismert történetekre?

A folytatásban Jankó Judit, művészeti író, pszichológus, művészet-terapeuta érkezett hozzánk, akit arról kérdeztünk, hogy miért van szükségünk olyan elementáris módon arra, hogy beszélgessünk a képzőművészetről? Különös tekintettel a kortárs műalkotásokra. Miért olyan népszerűek a tárlatvezetések és a művészet-terápiás foglalkozások?

Végül Kopacz Hannát, tehetséges fiatal építészt vártuk a stúdióba, aki mindenféle érdekes tevékenysége mellett jelenleg az első sepsiszentgyörgyi építészeti szimpózium szervezésével is foglalkozik. Ez most áprilisban lesz, méghozzá egy monarchiabeli dohánygyárban. Erről, és sok minden másról is kérdeztük.

A Klasszikusok újratöltve rovatunkban vendégünk Varga Balázs filmtörténész volt, aki egy igazi klasszikust, Bujtor István egyik legnépszerűbb filmjét ajánlja újra gondolásra, újra nézésre. Terítéken A Pogány Madonna.

Ezt követően Simándi Klára és Tossou Edgard Marcel érkeztek hozzánk, akik egy egészen különleges társaságról, a Tarka Klubról meséltek. Hogyan jött létre egykor az afrikai származású örökbefogadott gyerekek csapata, avagy klubja, és mi van velük ma?

A San Sebastian-i filmfesztivál történetében előszőr nyert fődíjat női rendező. Tegnap óta vetítik a mozik a Végtelen rozsmezőket, Jaione Camborda nagydíjas alkotását, erről beszélgettünk Mesterházy Lili filmkritikussal, a Revizor munkatársával.

Végül a MexBalaton szervezőit, ötletgazdáit vártuk a stúdióba. Céljuk, hogy 30 mozgásában korlátozott gyerekkel és kísérőikkel, megkerüljék a Balatont. Szűcs István és Krasznai Szilárd mesélt erről, az immár 120 éves múltra visszatekintő Mozgásjavító iskola tanárai.

Közeledik a magyar film napja, ami idén összekapcsolódik a magyar animáció 110 éves születésnapjával. Klasszikusok újratöltve rovatunk mai vendége Orosz Anna Ida, animációsfilm-történész, a Filmarchívum kutatója volt, akivel az idestova 50 éves, Hugó, a víziló rejtelmeit idéztük fel.

Ezt követően Jankó Judit, művészeti író érkezett hozzánk, aki évek óta visszatérő vendége a világ egyik, ha nem A legrangosabb művészeti seregszemléjének, a Velencei Biennálénak. Most is ott volt a jubileumi, 60. biennálé megnyitóján, útiélményeiről, a magyar pavilonról és a központi kiállítás érdekességeiről is kérdeztük.

A folytatásban Dezsényi Péter kertészmérnököt vártuk a stúdióba, akivel a Villányi úton található Budai Arborétum felújításáról beszélgettünk. Nemrég indították el az Otthonunk az Arbor mozgalmat, a terveikről, ötleteikről kérdeztük a főszervezőt.  

Talán nem túlzás azt mondani, hogy alig van olyan ember az országban, akinek ne lenne valamilyen személyes története az egykori Ikarusz buszokról. Kiss Dániel Áront, a Volánbusz Nosztalgia vezetőjét, egyben a régi autók és buszok szerelmesét kérdeztük erről.

A klasszikusok újratöltve rovatunkkal indultunk, első vendégünk Kárpáti Péter író, dramaturg volt. A magyar irodalom aranykoráról és Karinthy Frigyes verseiről beszélgettünk, különös tekintettel a híres paródia-ciklusra. Terítéken: az Így írtok ti.

A következő beszélgetésben az Európai Filmakadémiáról volt szó. A stúdióba várjuk Bársony Kata filmrendezőt, a RoMedia Alapítvány vezetőjét, aki nemrég jött haza Berlinből, ahol a Nemzetközi Roma Nap alkalmából elindították az akadémia első, roma filmeseket bemutató online programját.

20 éve az USA-ból indult útjára a 48 órás filmes verseny, aminek az a sajátossága, hogy a stáboknak 48 óra alatt kell elkészíteniük egy rövidfilmet. Szatmári Andreát, a többszörösen díjnyertes swap ID című film rendező-producerét kérdeztük majd a versenyről, abból az alkalomból, hogy a filmet beválogatták a rövidesen kezdődő Cannes-i Filmfesztivál versenyen kívül bemutatott filmjeinek programjába.

Nemrég jött a hír, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói kiválóan szerepeltek a a 10. Domenico Modugno Nemzetközi Balett- és Kortárs Táncversenyen a dél-olasz Lecce városában, ahonnan 5 első díjat hoztak haza. Erről kérdeztük  Szűcs Liza és Végh Krisztina balettművészeket. 

Első vendégünk Szarka Judit, filmkritikus, középiskolai tanár volt, akivel egy új olasz-francia-svájci filmről beszélgettünk, amit mindannyian láttunk, és szívesen ajánlanánk a rádióhallgatóknak is. Terítéken: Alice Rorhrwacher: A kiméra című filmje, ami egyszerre mítosz és társadalomkritika.

Klasszikusok újratöltve rovatunkban egy kultikus animációs filmről beszélgettünk Iványi-Bitter Brigitta művészettörténésszel, abból az alkalomból, hogy kiadták Amerikában Kovásznai György: Habfürdő című filmjét. A film 1980-ban jelent meg, műfaját tekintve talán az alcíme a legkifejezőbb: zenés trükkfilm szívdobbanásra.  

A Holokauszt magyarországi emléknapjához kapcsolódó Országos Helytörténeti Sétaprogramról kérdeztük Szőnyi Andreát, a Zachor Alapítvány vezetőjét. Hol és milyen helytörténeti sétákat tartanak és hogyan lehet bekapcsolódni azokba?

Ezt követően Paulo-Varga Ákos filmkritikust érkezett akivel a nemrég elindult a nagy európai filmes kihívás legújabb fordulójáról beszélgettünk. Hogyan lehet részt venni a játékban és mit kell tennünk ahhoz, hogy belépőt nyerjünk az idei Szarajevói Filmfesztiválra? Beszéltünk egy különleges filmvetítésről is, ami szintén a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapjához kapcsolódik. 

A 2024. január 05-ei adás ismétlése:

Klasszikusok újratöltve: miért érdemes olvasni ma klasszikus irodalmat? Melyiket, miért érdemes? - a műsor első felében erről beszélgettünk. Vendégünkvolt Szilágyi Zsófia irodalomtörténész.

Kolonits Klára operaénekesnő ezúttal nem gazdag pályafutásáról mesélt nekünk, hanem egy különleges irányváltásról, amelynek során egy speciális légzéstechnikát fejlesztett ki, nem csak operaénekesek számára.

Ismerik ugye Sándor György klaszikusát, amely így szól? Fiatalok, tiétek a jövő – régen úgy volt, hogy a miénk lesz! Minket tényleg az érdekel, hogy mi érdekli, mi foglalkoztatja fiatalokat, akár a hétköznapok, akár a teremtés, az alkotás terén. Igyekszünk megtudni, hogy a mából indulva, milyen jövőt képzelnek el maguknak. Vendégünk Winkler Johanna Rebeka.

Nem túlzás, ha azt mondjuk, kutya tartó nemzet is vagyunk. Minden második háztartásban van kutya, ami ugyan társállat, de nem mindegy, hogy milyen? A műsorvezetők is két kutyával élnek, nevezetesen Gerzsonnal és Lenkével. Róluk is  meséltek a műsor utolsó negyedében. Vendégünk Vámosi-Nagy Nóra kutyaoktató.

Első vendégünk Fábri Péter, író, akivel folytattuk az immár elmaradhatatlan klasszikusok újratöltve rovatunkat. Ma két igazi közép-európai szerzőről, Jaroslav Hašekről és Rejtő Jenőről beszélgettünk, akik között több párhuzam is fellelhető. Rejtő Jenő egyébként éppen 119 évvel ezelőtt, a mai napon született. Terítéken a Svejk és a Néma revolverek városa.

Ezt követően Révész Emese, az ELTE Modern és Jelenkori Művészettörténeti Tanszékének tanszékvezetője érkezett hozzánk, akivel egy különleges előadás-sorozatról beszélgettünk. Az ő kezdeményezésére indult el A háború témája a képzőművészetben című nyilvános, szabadegyetemi kurzusuk, amely május közepéig tart.

Egy különleges, vacsora-performansz-újcirkusz előadással folytattuk, a stúdióba vártuk Juhász Katát és Lóky Tamást, a Juhász Kata Társulat vezetőit. Témánk, Az utolsó előtti vacsora című lakásszínházi előadásuk, amelyben két „világnyelv” bevonásával, a gasztronómia és a tánc nyelvén szólítják meg a közönséget.

Végül a szívünknek igazán kedves, Winkler Rebeka Johanna érkezett a stúdióba, azaz Rebus, a műsorvezetők nagylánya, akivel a műsor jövőbe tekintő részében a fiatal építészek lehetőségeiről és teveiről beszélgettünk. Megkérdeztük tőle, hogy mit csinál most, min dolgozik és kikkel, és hogy merre tovább?

Folytattuk a klasszikusok újratöltve rovatunkat, ezúttal Szabó Magda műveiről beszélgettünk. Szilágyi Zsófia irodalomtörténészt, egyetemi tanárt kérdeztük arról, hogy miért érdemes manapság is levenni a könyvespolcról olyan remekműveket, mint az Abigél, vagy a Tündér Lala. Ezt követően Cziffra György életéről  beszélgettünk, pontosabban arról, hogy mit rejt az a bizonyos Cziffra-dosszié, amit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában nyílt kiállításon mutattak be. A stúdióba a főlevéltárost, Vörös Géza.

Ezt követően FÉM Színház alapítói, Cziczó Attila és Jendrics Anikó voltak a vendégeink, akiket az önerőből alapított színház és összművészeti közösségi tér működéséről és programjairól kérdeztük. Különös tekintettel arra, hogy maguk írják és rendezik az előadásaikat. Végül Gyárfás Dorka filmkritikust, újságírót vártuk a stúdióba, akivel egy új francia filmről beszélgettünk. Tegnap óta vetítik a mozik Stéphane Brizé Őszi sanzon című filmjét, amely a velencei filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be.

Első vendégünk Margócsy István, irodalomtörténész, kritikus, a reformkori magyar irodalom és különösképpen Petőfi Sándor költészetének elismert kutatója. És ki másról is beszélgetnénk vele - az immár elmaradhatatlan klasszikusok újratöltve rovatunkban – mint a lánglelkű költőről, Petőfi Sándorról? Terítéken a János vitéz és Az apostol.

Ezt követően a Harmadrosta Csoport alapítója és vezetője, Szigeti Balázs rendező érkezett a stúdióba, akit a pár éve alakult színházi társulat működéséről, alapértékeikről és a groteszk iránti vonzódásukról kérdeztünk. A napokban játszották utoljára a Mein Kampf című előadásukat, kíváncsiak vagyunk a terveikre, vagyis arra, hogy hogyan tovább?

Gondolták volna, hogy a magyar karikatúra története egybeesik az 1848-as márciusi forradalommal? Mi több, komoly összefüggésben áll a sajtószabadság kérdésével is? Vendégünk volt Marabu, az egyik leghíresebb magyar karikaturista, akivel a műfaj sajátosságairól, és a karikatúrák fájó hiányáról is beszélgettünk.

Végül Gulyás Adriennt vártuk a stúdióba. A fiatal történész kutatási területe a reformkor és a szabadságharc nőtörténete. Egészen pontosan a honvédnők (és az álhonvédnők), a kémnők és a markotányosnők szerepeit vizsgálja és felteszi a kérdést, hogy miért nem tudunk arról, hogy a szabadságharcban bizony nők is harcoltak?

Első vendégünk Forgách András, író, műfordító, dramaturg volt, akivel az immár elmaradhatatlan klasszikusok újratöltve rovatunkban egy meseregényről, A végtelen történetről beszélgettünk. Előzetesben annyit, hogy nem véletlenül választottuk éppen nőnapra ezt a művet. Mindemellett szó volt egy másik klasszikus szerzőről is, akivel vendégünk az elmúlt 3 évét töltötte.   

Ezt követően a KV Társulat alapítói, Urbanovits Krisztina és Száger Zsuzsa érkeztek a stúdióba, akiket az immár 17 éve működő független színházi társulat működéséről, alapértékeiről, a női témák iránti elkötelezettségükről kérdeztünk. Vagyis, arról, hogy nőként, hogyan látják a világot? És hogyan tudják nekünk megmutatni - főleg, hogy ebben az évben a fennmaradásukért kell küzdeniük.

Jártak már olvasókörökben? A női olvasókörökkel ismerkedtünk meg. Egészen pontosana Budapesti nők elnevezésű programsorozatról kérdeztük az alapítókat, Ruff Orsolyát és Szeder Katát, akik arra kíváncsiak, hogy kik voltak azok a nők, akik rajta hagyták kéznyomukat a városon?

Végül Szekeres Laura Virág, fiatal, pályakezdő fotóművész érkezett hozzánk, aki amellett, hogy érzékeny női alkotó, könyvkötéssel, permakultúrával is foglalkozik, fontos számára a természet, az ember és a föld kapcsolódása.

Miért és milyen klasszikusokat érdemes olvasni, vagy újraolvasni? Erről beszélgettünk mai vendégünkkel, Gács Anna, irodalomtörténésszel, kritikussal, az immár elmaradhatatlan klasszikusok újratöltve rovatunkban. Témáink Molnár Ferenc és Virginia Woolf regényei lesznek.

Ezt követően Nagy Gergely, író, kritikus érkezett hozzánk, akit a független képzőművészet elmúlt 10 évéről fogunk kérdezni. Arról, hogy milyen lehetőségek, milyen terepek maradnak a független alkotók számára, és mi minden tűnik el, ami fontos. Az apropót a nagy sikerű Kritikus kultúra konferencia tapasztalatai adják.

Szőke Abigél színésznővel folytattuk. Bár nagyon fiatal, és az egyetemi évei sem úgy teltek, mint tervezte, mégis jól ismerhetjük őt, például az Akik maradtak című filmből, vagy a Tündérkert sorozatból. A pályakezdés nehézségeiről, terveiről, a színházi és a filmes indulás eltérő tapasztalatairól is kérdeztük őt.

„A bridzs túl fontos ahhoz, hogy komolyan vegyük” – hangzik az Oscar Wilde-idézet, amit azért is citáltunk ide, mert erről a különleges kártyajátékról beszélgettünk következő vendégünkkel, Bérczi Lindával beszélgetni. Mit tud a bridzs - kérdezzük tőle -, és miért nem lehet a ellenállni neki?

Klasszikusok újratöltve: miért és hogyan érdemes olvasni ma klasszikus irodalmat, egyáltalán, mit értünk klasszikus irodalmon? - a műsor első felében erről beszélgettünk Molnár Krisztina Rita költővel, íróval, aki Marquez és Bulgakov műveivel érkezett.

Következő vendégünk Gallyas Veronika volt, a Magyar Zsonglőr Egyesület, és az Inspirál Cirkuszközpont alapítója. Vele a szociális és a szabadidős cirkusz társadalmi jelentőségéről beszélgettünk, valamint arról, hogy soha nem késő felkapni a hullaphopp karikát.

Tarr Bence László, kulturális antropológus, buddhista tanító érkezett a stúdióba, akivel Wim Wenders legújabb, Tokióban forgatott filmjéről, a Tökéletes napokról beszéltünk. A film már ott van az Oscar-díj várományosai között.

Végül Szarka Klára fotótörténész volt a vendég, akit a fotóművészet és az álom összefüggéseiről kérdeztünk. Nevezetesen arról, hogy hogyan fér össze ez a két, látszólag távolinak tűnő érzékelés, és mint minden művészet, hogyan merített a fotó is az álmokból.

Klasszikusok újratöltve rovatunkban ezúttal versekről volt szó. Jánossy Lajos író, irodalomkritikus, szerkesztő hozta el kedvenceit. Pilinszky János és Tandori Dezső költészetéről beszélgettünk vele, és arról is, hogy miért és hogyan érdemes olvasni ezeket a klasszikusokat.

Rögtön utána Vámosi-Nagy Nóra, kutya- és gazdioktató érkezett a stúdióba, vele a kutyák és a kütyük viszonyáról elmélkedtünk. Szó volt a mindenféle technikai csodák és a kutyák viselkedése közötti összefüggésekről, különös tekintettel a négylábúak szeparációs szorongására.

Ezt követően Takács Pálma, óvoda-pedagógus érkezett. Szakterülete a korai zenei nevelés, a zenei anyanyelvünk kialakulása. Évtizedek óvónői tapasztalatából egy saját módszert is kidolgozott a zene és a játék összekapcsolásával.

És stílszerűen zenével folytattuk. A vendég Héya volt, egy fiatal énekes-gitáros dalszerző, aki csak pár hónapja lépett a szélesebb nyilvánosság elé első dalaival. Tőle megkérdeztük, hogy mi foglalkoztatja, és milyen jövőt képzel el magának a zenei pályán.

A klasszikusok újratöltve rovatunkban ezúttal Kukorelly Endre író, költő, tanár, a Baumgarten-emlékdíj alapítója volt a vendégünk. A József Attila díjas íróval arról beszélgettünk, hogy mit és miért érdemes olvasni (Platón: Állam és Tolsztoj: Anna Karenina)

Következő vendégünk Dévényi Mónika képzőművész, pontosabban festő, gobleinművész, üvegfestő, tanár. Számára a művészi kapcsolódás és a művészettörténeti kontinuitás mindig is meghatározó jelentéssel bírt, ma ő vezeti a Második Emelet Rajziskolát, ahol diákokat és felnőtteket is tanít. Legújabb munkáiról és a vizuális kultúra jelentőségéről is kérdeztük.     

A művészettörténetben olykor különleges párok alkotnak együtt. Ilyen volt John Lennon és Yoko Ono kettőse is, akik sokat kísérleteztek és alkottak együtt zenében, képzőművészetben, performanszban és filmben. Ezen az úton indult el Illés Haibo és Melykó Richárd is, akik nemcsak a színpadon és a galériák terében, de az életben is egy párt alkotnak,  és fiatal koruk dacára tudatosan vállalták a közös alkotást. Velük beszélgettünk a műsor második felében. 

Végül Gubicza Antal, karate, sí és testnevelő tanár érkezett a stúdióba, akivel az időskori (és a mindenkori) testmozgás öröméről bezélgettünk. A legendás sportoló megannyi elismerése mellett arra a legbüszkébb,  hogy több, mint 100 tanítványa választotta a testnevelő tanári pályát.     

Miért és hogyan improvizáljunk? Egyáltalán mi az improvizáció? Játék, életszemlélet, spontaneitás? És mi kell hozzá? Mire jó?

Várady Zsuzsi, a Momentán Társulat alapító tagja volt a vendégünk, aki oktatja is az improvizációs technikákat, ebből írta doktori értekezését, sőt, egy saját módszert is kifejlesztett a forgatókönyv-fejlesztésben és a forgatókönyvíró-képzésben felhasználható improvizációs technikákról.

Hallottak már az Egy sima, egy fordított közösségről? A különlegesen-különleges, azaz a fogyatékkal élő gyerekek szociális inklúziójáért dolgozó szülők és szakemberek csoportjáról? A vendégünk Török Flóra volt, akivel az egyesület munkájáról, a szemléletformálás lehetőségeiről, a sima és a fordított gyerekek találkozásáról, az együtt töltött idő értékéről beszélgettünk

A klasszikusok újratöltve rovatunkban ezúttal egy kortárs-klasszikus költő, író, drámaíró,  Erdős Virág volt a vendégünk, akinek a számára a játékosság és az improvizációs készség szinte munkaeszköz, legalábbis a versei erre utalnak. Szerencsére nincs ezzel egyedül a magyar irodalomban, erről és sok minden másról is beszélgettünk vele, sőt egy közös produkcióra is készültünk.

Végül Kiss Péter Petrusz, az egykori Budapesti El Camino Klub vezetője érkezett a stúdióba, akivel a gyaloglás misztériumáról beszélgettünk. Nem véletlen, hogy rá esett a választásunk, ugyanis Tünde jónéhány évvel ezelőtt végig járta a híres zarándokutat. A felkészülés fázisairól, a gyalogláshoz kötődő élményekről, sőt a gyaloglás kultúrtörténetéről is beszéltünk. 

A Klasszikusok újratöltve rovattal indítottunk. Murányi Tünde és Kálid Artúr első vendége Fábri Péter író, műfordító, dalszövegíró lesz, Cervantes és Balassi korában kalandoztunk. Aztán dr. Incze Adrienne pszichiáter, mozgás- és táncpszichoterapeutával test és lélek elválaszthatatlanságáról volt szó. Majd jött Simon Balázs színházi rendező, aki az Utcaszínházi Alkotóközösséggel rendszeresen dolgozik csereháti roma közösségekben, nevelőintézetekben és börtönökben. Végül a kutyák viselkedését vizsgáló rovatban Miklósi Ádám Széchenyi-díjas etológussal beszélgettünk.

Klasszikusok újratöltve: vendégünk Nagy András író

A művészetterápia manapság már jól ismert kifejezés. Arról van szó, amikor a zene, a tánc, a képzőművészet vagy az irodalom kreatív erejét a gondolataink és érzéseink kifejezésére, átalakítására, megértésére használjuk. És ezzel tulajdonképpen lelki öngyógyító munkát végzünk. A lehetőségek tárháza széles, a táncterápiától kezdve a különböző képzőművészeti terápiás csoportokig. A tervünk az, hogy néhány ilyen terápiás lehetőséget adásról, adásra bemutatunk. A mai adásban a meseterápiával kezdtük a sorozatot, vendégünk Vaskor Gréta meseterapeuta.

A műsor második órájában Hondurasba látogattunk, de nem turistaként, hanem, hogy egy kicsit elmélyedjünk a klímavédelem, az ökotudatosság kérdéseiben, egy fiatal hölgy, Antal Éva, a Vászonzsákoslány segítségével.

És végül Montágh Imrére, A BESZÉD TANÁRRA emlékeztünk. Aki sokkal több volt ennél és bár már közel negyven éve meghalt, ma is több generáció emlegeti őt méltán. Vendégünk Ságodi Gabriella beszédtanár  volt.

Klasszikusok újratöltve: miért érdemes olvasni ma klasszikus irodalmat? Melyiket, miért érdemes? - a műsor első felében erről beszélgettünk. Vendégünkvolt Szilágyi Zsófia irodalomtörténész.

Kolonits Klára operaénekesnő ezúttal nem gazdag pályafutásáról mesélt nekünk, hanem egy különleges irányváltásról, amelynek során egy speciális légzéstechnikát fejlesztett ki, nem csak operaénekesek számára.

Ismerik ugye Sándor György klaszikusát, amely így szól? Fiatalok, tiétek a jövő – régen úgy volt, hogy a miénk lesz! Minket tényleg az érdekel, hogy mi érdekli, mi foglalkoztatja fiatalokat, akár a hétköznapok, akár a teremtés, az alkotás terén. Igyekszünk megtudni, hogy a mából indulva, milyen jövőt képzelnek el maguknak. Vendégünk Winkler Johanna Rebeka.

Nem túlzás, ha azt mondjuk, kutya tartó nemzet is vagyunk. Minden második háztartásban van kutya, ami ugyan társállat, de nem mindegy, hogy milyen? A műsorvezetők is két kutyával élnek, nevezetesen Gerzsonnal és Lenkével. Róluk is  meséltek a műsor utolsó negyedében. Vendégünk Vámosi-Nagy Nóra kutyaoktató.