Archívum

Az Uniszex mai témája a tárgyiasítás volt, de nem csak a reklámokból, az újságok címlapjairól vagy a televízióból, hanem a teljesen szürke hétköznapokból. Hiszen a közösségi médiában posztolt tökéletes szelfik áradatában saját magunkat is tárgyiasítjuk. És az a fiatal, aki ebben nem vesz részt, gyakorlatilag nem létezik. Nem kap pozitív visszajelzést, figyelmet és perifériára kerül. Szmolka Orosolya pszichológus szerint a tini lányok többsége pontosan emiatt kér tőle segítséget. Hogyan hat ránk és miben befolyásolja a tinédzsereket a tárgyiasítás?

Ha egy dezodort egy férfiasságot sugárzó, kidolgozott férfitesttel, egy epilátort pedig egy hosszú, kecses, szexi női lábbal reklámoznak, akkor a reklám a termék alapvető nőiességét és férfiasságát hangsúlyozza. De van olyan reklám is, amikor a szép test csupán figyelemfelkeltés, és semmi köze sincs a termékhez. Legyen megalapozott vagy öncélú, a reklámokban megjelenő tárgyiasított női és férfi testek látványa hatnak ránk. Felkelti a figyelmünket,- de eladható-e vele a termék? Inspirál vagy épp rombolja az önértékelésünket? És Etikus-e egyáltalán a használata? Erről beszélgettünk az Uniszexben a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának oktatójával, Huszár Sándor marketing tanácsadóval. Acsády Judit történész pedig a feminizmustörténet rendszerváltás utáni időszakáról beszélt.

Cserhalmi Luca kurátor, esztéta, 28 éves okos és szép. Arról beszélgettünk vele, hogy a nemek közti egyenlőség felé haladó úton elért társadalmi változások vajon tetten érhetők-e a művészetben: másként láttat-e egy festmény vagy egy szobor egy nőalakot, be tudtak-e törni női alkotók egy olyan alapvetően férfiak által uralt művészeti ágba, mint a szobrászat, és vajon milyen előítéletekkel kell megküzdenie egy csinos és az elért szakmai sikerekhez képest fiatal nőnek a mai művészvilágban.

Acsády Judit történésszel pedig folytattuk a feminizmustörténeti rovatot.

Budapesten majdnem 1200 köztéri szobor van, de mindössze 37 ábrázol olyan nőket, akik nem meztelen testek, vagy allegorikus alakok. Vagyis a fővárosban több állatszobor van, mint nőt ábrázoló köztéri alkotás. Koniorczyk Bori urbanista évek óta azért kampányol, hogy változzon ez a statisztika. Női példaképekről, azok ábrázolásáról vagy épp az ábrázolásuk hiányáról beszélgettünk.

Acsády Judittal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológia Intézetének tudományos főmunkatársával a feminizmustörténeti sorozatunkat folytattuk.

Többet beszél-e egy nő mint egy férfi? És ki szakítja gyakrabban félbe a másikat? Melyik nemnél van többet a labda, ha témafelvetésről van szó és vajon a férfi vagy as nő dönti el, hogy valójában miről fog szólni a beszélgetés? Például erről is beszélgettünk az Uniszexben Huszár Ágnes nyelvésszel. Acsády Judit, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológia Intézetének tudományos főmunkatársa pedig a feminizmus első hullámáról mesélt.

Az Uniszex első adásában Czingel Szilvia, kulturális antropológus elmondta, miért volt a fűzőtől való megszabadulás az első lépés a női önképzavar kialakulásához. Továbbá kiderült az adásból, hogy miért szeretik a legtöbben csoportokba sorolni az embereket egy-egy jellegzetes vonásuk alapján, illetve, hogy a sztereotípiáknak való ösztönös megfelelést vajon bűnnek kell-e tekinteni. 

Acsády Judittal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológia Intézetének tudományos főmunkatársával feminizmustörténeti sorozat indul, amely minden héten egy újabb epizódban meséli el az emancipáció történetét a XVIII. századtól napjainkig.