„Klubrádió
Reggeli gyors

"Világhírű" lett a magyar ellenzék egysége

4/01/2019 10:21

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Még Kínában is feltűnt a magyar ellenzék kivételes összefogása. Sok fideszes politikus alábecsülte az elmúlt hetek fejleményeit. Miért nem lép határozottabban az Európai Néppárt Orbánnal szemben? Témák a külföldi sajtóból.

2019. január 04. Nemzetközi lapszemle 01.04.
00:00
00:00

Kivételes egységet demonstrálva fogadták meg a magyar ellenzéki képviselők, hogy 2019-et az ellenállás esztendejévé teszik – írja szokatlanul terjedelmes budapesti beszámolójában a kínai hírügynökség. Az előzményeket ismertetve a Hszinhua hangsúlyozza: bár a demonstrációk sorozata eddig nem vonzott több tízezres tömegeket, a korábban megszokottnál kitartóbbnak mutatkozik, és szétterjedt az egész országban.

Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint az ellenzék, a szakszervezetek és a civil társadalom több tízezres tömegre számít a szombatra meghirdetett tüntetésen. A cikk Vlagyimir Putyin orosz elnök csodálójának nevezi Orbán Viktor miniszterelnököt, és kitér arra, hogy áprilisban a Fidesz és szövetségese a szavazatok 48 százalékával a számára nagyon kedvező választási rendszernek köszönhetően szerezte meg a mandátumok több mint kétharmadát.

Az osztrák hírügynökség anyaga felhívja a figyelmet arra, hogy az Országgyűlésben jelen lévő ellenzéki pártok képviselői mellett a parlamenten kívüli, liberális Momentum politikusai is hitet tettek a közös ellenállás mellett. Az APA megjegyzi, hogy Lázár János volt kancelláriaminiszter, egykori fideszes frakcióvezető szerint sok fideszes politikus alábecsülte az elmúlt hetek fejleményeit, és bizonytalan, hol húzódnak a demonstrációk határai. Lázár emlékeztetett arra, hogy az ország fele nem kormánypártokra szavazott.

Miért nem lép az Európai Néppárt?

Az osztrák médiában különösen nagy visszhangot keltett a nemzeti hírügynökség egy másik, tegnapi híre: az APA már a publikálás előtt szemlézte a Linzben megjelenő Volksblatt mai számának egyik anyagát, amelyben Othmar Karas, az Európai Parlament osztrák néppárti képviselőcsoportjának a vezetője amiatt sajnálkozik, hogy az Európai Néppárt nem mutatott elég következetességet a Fidesszel szembeni eljárás végigvitelében. Othmar Karas állásfoglalását több ma reggeli vezető bécsi lap ismerteti – ki-ki a saját politikai rokonszenvének megfelelő tálalásban: a liberális Der Standard a hírügynöségi alapanyag szóhasználatát követve a Fidesz kizárásáról ír, a konzervatív Die Presse pedig a felfüggesztés szót használja. Abban viszont egységesek a beszámolók, hogy Karas nem csupán az Európai Néppárt határozott fellépését hiányolja, hanem azt is szóvá teszi, hogy az uniós tagállami kormányok testületében, a Tanácsban még mindig nem tették meg a megfelelő lépéseket a Magyarország ellen az EU-alapszerződés hetedik cikke alapján indított eljárásban.

Az osztrák néppárti EP-képviselők vezetője ezzel a nyilatkozatával – mint a beszámolókban olvasható – Roszik Gábor lelkésznek, Orbán egykori támogatójának, ma bírálójának azon felszólítására reagált, hogy az Osztrák Néppárt egyértelműen foglaljon állást Orbán Viktor pártjának antidemokratikus, kereszténydemokrata-ellenes és konzervatívellenes politikájával szemben. Roszik a Volksblatt tegnapi számában megjelent nyilatkozatában azt mondta: ha az Osztrák Néppárt világosan fellépne Orbánnal szemben, azt sok magyar üdvözölné.

Elakadva a posztkommunista átmenet útján

Az Európai Uniónak erősítenie kell a demokratikus védelmi mechanizmusokat – olvasható a Financial Times még tegnap megjelent szerkesztőségi kommentárjában, annak kapcsán, hogy január elsejével Románia vette át Ausztriától az EU soros elnöki tisztségét. A tekintélyes londoni gazdasági-politikai napilap szerint a román elnökség rávilágít a jogállamisági reformok szükségességére.

A féléves rotációs elnökség megtiszteltetés, és még a legnagyobb tagállamok is komolyan veszik. A közép-, illetve kelet-európai új tagok számára lehetőséget jelent arra, hogy megmutassák, képesek kezelni az unió napirendjén szereplő kérdéseket, valamint hogy végigjárták a posztkommunista átmenet útját, és teljes értékű, piaci alapú demokráciává váltak – írja a Financial Times, és sajnálkozva megállapítja: ez a megtiszteltetés most azt a Romániát érte, amelynek a fejlődése ellenkező irányba indult el.

A brit lap emlékeztet arra, hogy nem ez az első eset, amikor az EU politikailag hasonlóan szorult helyzetbe kerül, és ez a tény aláhúzza azt, hogy az alapértékek tiszteletben tartását sokkal keményebben kell ellenőrizni és érvényesíteni. Az unió első ízben nyolc évvel ezelőtt került szembe ilyen helyzettel, amikor Magyarország vette át az elnökséget, mindössze napokkal azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nacionalista-populista kormánya a sajtószabadságot veszélyeztető médiatörvényt fogadtatott el.

A Financial Times szerkesztőségi kommentárjának értékelése szerint 2019 hajnalán, amikor Orbán még mindig hatalmon van, Magyarország partnereinek számos félelme igazolódott a médiapluralizmus, a demokratikus intézmények, a jogállamiság sorsát illetően, és hasonló problémák jelentek meg Lengyelországban, illetve kissé más formában Romániában.

A brit lap szerint a kohéziós alapokból történő folyósítást össze kellene kapcsolni a jogállamiság és az alapértékek tiszteletben tartásával, feltéve, hogy ez megvalósítható tisztességes módon, az EU-szerződésekkel összhangban. A politikai egyensúlynak a májusi európai választások nyomán várható megváltozása ezt nem fogja megkönnyíteni - véli a Financial Times, de a feladatot ennek ellenére sürgetőnek tartja, ha szabályokon alapuló liberális demokráciaként akarják megőrizni az Európai Uniót.

Migránsok, mint feltalálók

Végül egészen röviden arról, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung gazdasági rovatának egyik írása szerint Németországban minden tizedik bejelentett szabadalom „migráns hátterű” feltalálók szellemi terméke, és ez az arány egyre növekszik. De mielőtt bárki borzongani kezdene amiatt, hogy a migránsok már a szabadalmi hivatal spájzában is ott vannak, tegyük világossá: e migráns hátterűként nyilvántartott feltalálók közt a legtöbben lengyelek, csehek, magyarok, szerbek, illetve oroszok. Őket követik az arabok, a törökök, és mind nagyobb számban az indiaiak, valamint a kínaiak.

Kárpáti János nemzetközi lapszemléjét a fenti ikonra kattintva hallgathatja meg. FOTÓ: MTI, Koszticsák Szilárd.