Kamu a köbön: kampányolás Kijevben - Hardy Mihály jegyzete
A magyar fél nem sokat tett azért, hogy a Barátság kőolajvezeték és az ukrán-magyar barátság helyreálljon. Éppen az ellenkezőjét teszi. Emiatt aztán előre borítékolható, hogy a Digitális Polgári Körökben is aktívan kampányoló Czepek államtitkár üres kézzel, de számtalan, az ukránokkal szemben ellenséges video posztolása után tér majd vissza a magyar fővárosba.
Egy "rossz" magyarról - Szénási Sándor jegyzete
A „jó” magyar szeret ebben élni, maga mossa kényszerzubbonyát, és csodálattal tekint ápolóira.
Olaj, háború és kampány – Kárpáti Iván jegyzete
Van egy különös képessége a magyar miniszterelnöknek: képes egymástól teljesen független dolgokat egyetlen történetté gyúrni. Olyan ez, mint amikor a konyhában a hűtő teljes tartalmát beleöntjük egy lábosba, aztán reménykedünk, hogy valami ehető lesz belőle. Most éppen az olajjal történik ugyanez.
Ellenségkép - Dési János jegyzete
Nem új dolog ez, az emberiség egy tekintélyes hányada halt bele abba mindig is a történelem folyamán, hogy ellenséget képeztek neki, hogy ihajja. Néha a boszorkányok, máskor az ördög, maga Lucifer, a Kokorász, az illuminátusok, a szabadkőművesek, a pomogácsok, a zsidók, esetleg a biciklisták.
Délibábok - Józsa Márta jegyzete
Lehet a nyugati országokban „GDP, meg növekedés”, de a valóságos életben Magyarország jobb helyzetben van. És milyen igaza van az idézett felkent személynek, hazánk úgynevezett kormányfőjének, valóban jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Csak, ne adj’ isten, nehogy már holnapra véreb legyen a verébből. Egyetértek amúgy a felkent vezető által szervírozott politikai termékkel, valóban, édes hazánk páratlan túlélő képességekkel rendelkezik, ilyen például a fata morgana, mindközönségesen a délibáb gyakori jelenléte, és annak politikai hasznosulása.
Orosz troll-kolhoz Budapesten – Hardy Mihály jegyzete
Az oroszok megszervezhetnek egy idegen zászlós titkos műveletet, afféle ukránnak látszó provokációt közvetlenül a választások előtt, hogy aztán a halálra rémült magyar szavazók tömegesen adják le voksukat a biztos megmentőnek látszó Fideszre és vezérkarára. … Elég csak zűrzavart kelteni a fejekben, ráijeszteni néhány „hol van apa?” AI-videóval a választóra és máris eltüntethető a Tisza előnye.
Menj haza fiatal! – Selmeci János jegyzete
Kedves fiatalok, menjetek haza, és rettegjetek. A magyar kormány adókedvezménnyel, olcsó lakáshitellel és az országot folyamatos háborús pszichózisban tartó nyomasztással járul hozzá a jólétetekhez, ha túl sok a stressz, csak nyugodtan szokjatok rá a dohányzásra, az majd segít, amikor a kiváló diplomáciai képességeinknek hála magyar és ukrán emberek esetleg tényleg agyonverik egymást valahol, de mi emiatt megnyerjük a választást.
Állatmesék - Józsa Márta jegyzete
Két ismeretlen tíz vaddisznót engedett szabadon azok közül az állatok közül, melyeket azért zártak be, hogy nyugi legyen.
Végkiárusítás – Szénási Sándor jegyzete
29/01/2025 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
Hogy ebből lesz-e valami, úgy értem, valami direkt reakciója a honi populációnak, olyasmi, amit Szerbiában, Szlovákiában az ottani népségnek már sikerült előcsalogatni magából az utcai tüntetéseken, arról nekem fogalmam nincsen. Az biztos, egy ilyen, hosszan tartó építkezés botrányról botrányra, visszaélésről még nagyobb lenyúlásra, parasztvakításról még több nemzeti kincs elkótyavetyélésére fog haladni, ez nem is lehet másképpen. Mondom: végkiárusítás van.
Magyarország pillanatnyilag legfontosabb ügye a rákosdubaji ingatlanmutyi, nemcsak a méretei miatt, hanem mert annyira példaszerűen, szinte már oktató-nevelői célzattal öleli magához Bindzsisztán minden baját, ostobaságát, és aljasságát.
Mindezt pedig az a gátlástalanság keretezi, amivel a rezsim megpróbálja keresztülhajtani a legnagyobb, és talán utolsónak érzett lenyúlást: tudja, hogy a minden pontján önmagát leleplező projektet még a hívek is annak látják, ami, gigantikus lopásnak tudniillik, de már a nyilvánvaló sem számít. Mintha végkiárusításra dobnák az országot, most éppen 130 hektárt, fillérekért. Pályázat nincs, egy külföldi kormány jelöli ki a beruházót, vagyis a magyar kormány állami szuverenitást ajándékoz egy igazán tuti, az átláthatóság mintaképének számító országnak, jelesül az Egyesült Arab Emírségeknek.
Hogy a jelöltnek, Mohammed Alabbarnak kedvet csináljon a Mini-Dubaj nevű álomhoz a megszentelt magyar földön, O.V. kormánya az infrastruktúrára 800 millió euró közpénzt (300 milliárd forintot) költ, beköti ide a reptéri gyorsvasutat (hogy a kínai építő, a kiárusítás másik látogatója ezt mennyibe fájdítja meg nekünk, még nem tudjuk) a területet kitakarítására húsz milliárdot már meghirdetett, és a fejlesztések áfakulcsát mindössze 5%-ban szabta meg. Ehhez számítsuk hozzá, hogy a beruházásokhoz adandó állami kiadások idővel nőni szoktak, pláne ekkora cucc esetén, és pláne Kelet-Európában, nem beszélve az újabb, és újabb törvényi könnyítésekről. Hogy ez miért jó a lakosságnak?
Az Emirátusoknak, és emberének, Alabbarnak egy ilyen projektet sehol Európában nem engedélyeztek, csak nézzük meg a bécsi rozsdaövezet közhasznú fejlesztését, és ha jól megnéztük, gondolkodjunk el, hogy Hunnia még mindig Európa része-e. Szerbiában viszont már épül a mi jövőnk előképe, Belgrad Waterfront néven, 1,8 millió négyzetméteres rozsdaövezetben, és erről a szintén nagyon tuti helyi főnök, Aleksandar Vucic azt mondja: ez biztosítja a külföldi tőke beáramlását, munkahelyek teremtését, illetve Vancouver, Oslo és Tel-Aviv szépségének lekörözését. Ach so. De legalább okosan nem Rómát, Valenciát, vagy Colmart mondta. Hogy pedig a tőke Alabbar cselekedetei után, és azokat csodálva eszét vesztve áramlik-e majd Szerbiába, arról meg inkább ne találgassunk.
Mások viszont azt mondják, hogy ez az ügylet, mint ahogy a magyar is, kizárólag az arab befektető, és a hazai rezsimek oligarcháinak a számára kedvező, természetesen a honi költségvetés további, és fokozott kirablása révén. A magyar lenyúlók ráadásul duplán járhatnak jól, mert, ha valóban úgy van, ahogy azt a budapesti főpolgármester mondja, a bevándorlási kötvénybiznisz újraélesztésével a jelentkezőknek előírható lesz az ingatlanvételi kötelezettség, Rákosdubaj pedig szinte kínálja magát. Azt pedig, hogy letelepedés-ügyben ki, és hogyan jár jól az uralkodó elitben, fölösleges találgatni, ugyanis tudjuk. Mint ahogy azt is, hogy ebből a rohadtul szuverén, nemnemsoha földből kiszakított kis enklávé drága lakásaiban nem a hazai középosztály fog tunyulni, hogy Európa egyik legszegényebb országának többi lakójáról ne is beszéljünk.
Hogy ebből lesz-e valami, úgy értem, valami direkt reakciója a honi populációnak, olyasmi, amit Szerbiában, Szlovákiában az ottani népnek már sikerült előcsalogatni magából az utcai tüntetéseken, arról nekem fogalmam nincsen. Az biztos, egy ilyen, hosszan tartó építkezés botrányról botrányra, visszaélésről még nagyobb lenyúlásra, parasztvakításról még több nemzeti kincs elkótyavetyélésére fog haladni, ez nem is lehet másképpen. Mondom: végkiárusítás van.
A magyaroknak az lenne az érdekük, hogy amit még nem loptak el tőlük, próbálják meg megmenteni. De hogy ezt megteszik-e, nem tudom. Én már régen nem értem őket.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2025. január 29-i adásában hangzott el.
