Szalai: Nincs olyan ellenzék, amely át tudná venni a hatalmat Iránban
13/01/2026 07:32
| Szerző: Klubrádió
Nem várható, hogy az Egyesült Államok által bejelentett, Iránnal kereskedő országokat sújtó 25 százalékos vám komoly következményekkel járna Magyarország számára – mondta a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában Szalai Máté külpolitikai szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója. Szerinte a bejelentés politikailag látványos, de gazdasági hatása korlátozott, különösen Európában.
Szalai Máté szerint ezek az ügyek ma már nem relevánsak. „Teljesen más geopolitikai korszakról beszélünk” – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy a 2015-ös nukleáris megállapodás után számos európai ország kezdett együttműködésbe Iránnal, ezek a projektek azonban jórészt megszűntek, miután az Egyesült Államok 2018-ban kilépett az egyezményből, majd 2025 végén újra életbe léptek az ENSZ szankciók is.
A szakértő szerint ma már nagyon kevés ország folytat érdemi kereskedelmet Iránnal, az Európai Unióban pedig gyakorlatilag eltűntek az iráni termékek. A vámfenyegetés inkább a Közel-Kelet egyes államait érintheti, például Katart vagy Kuvaitot, de ezek az országok is várhatóan az Egyesült Államokkal való gazdasági kapcsolatokat részesítik előnyben.
Tüntetések Iránban: nincs egységes ellenzék
Az interjúban szóba került az is, hogy Iránban hetek óta tartanak a tüntetések, amelyek egyre több városra terjednek ki. Szalai Máté szerint azonban továbbra sem látszik olyan politikai erő vagy egységes ellenzéki szervezet, amely képes lenne átvenni a hatalmat.
„A rendszer rendkívül népszerűtlen, de nem látszik, hogyan veszíthetné el a politikai, gazdasági és katonai hatalom alapjait” – mondta. Hozzátette: az autoriter környezet miatt megbízható közvélemény-kutatások sincsenek, így a tüntetők pontos szándékairól is keveset lehet tudni.
Ugyanakkor a szakértő szerint érzékelhető változás, hogy az 1979-ben megbuktatott sah fia, Reza Pahlavi neve egyre gyakrabban jelenik meg a tiltakozások során. Bár eddig elsősorban az iráni diaszpórában volt népszerű, most mintha Iránon belül is nőne az ismertsége. Szalai ugyanakkor hangsúlyozta: ez önmagában nem jelenti azt, hogy Pahlavi képes lenne tényleges politikai hatalmat gyakorolni.
„Az általa képviselt uralkodó család időszaka nem volt demokratikus, és sok iráni ma is diktatúraként tekint arra a korszakra” – mondta, hozzátéve: még egy esetleges rendszerváltás esetén sem látszik, milyen erőforrásokra támaszkodva tudná Pahlavi irányítani az országot.
A Forradalmi Gárda lehet a kulcsszereplő
Szalai Máté szerint a legvalószínűbb rövid távú forgatókönyv nem egy klasszikus rezsimváltás, hanem egy belső átrendeződés lehet. Ennek egyik formája az, hogy a Forradalmi Gárda – amely az iráni gazdaság jelentős részét már most is ellenőrzi – nagyobb szerepet vállal a hatalomban.
„Ez a szervezet az elmúlt évtizedekben egy hatalmas politikai és gazdasági birodalmat épített ki, ezért technikailag képes lenne átvenni az irányítást” – mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor: eddig a Gárda vezetése nem állt át a tüntetőkhöz, és a magas rangú parancsnokok részéről nem volt nyílt ellenállás a rezsimmel szemben.
A következő napokban kulcsfontosságú lesz figyelni, hogyan viselkednek a Forradalmi Gárda vezetői, megtagadják-e a parancsokat, vagy továbbra is a rendszer mellett maradnak – tette hozzá.
Egyre véresebb megtorlás, súlyos gazdasági válság
Az iráni hatalom fellépése egyre keményebb: a halálos áldozatok számáról eltérő becslések vannak. A hivatalos adatok néhány száz áldozatról szólnak, de független becslések szerint akár több ezer ember is meghalhatott. Szalai szerint, ha ez utóbbi igaz, akkor a mostani megtorlás intenzívebb lehet, mint a 2022–23-as, Mahsa Amini halálát követő tüntetések idején.
A szakértő hangsúlyozta: a tiltakozások egyik fő kiváltó oka a reménytelen gazdasági helyzet, amely évtizedek óta sújtja az országot. Érdemi javulás azonban nem várható, különösen a szankciók visszaállítása, az Izraellel szembeni konfliktus és egy esetleges újabb háború árnyékában.
„Ezek a problémák eddig sem oldódtak meg, ezért a tüntetések időről időre visszatérnek” – mondta, hozzátéve: az iráni vezetés már most úgy beszél a demonstrációkról, mint egy új háborús szakaszról, amelyben nemcsak a tüntetőket, hanem Izraelt és az Egyesült Államokat is ellenségként kezelik.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026.01.13., kedd 7.17
Riporter: Dési János
