Pogátsa: Már nem igaz, hogy Bulgária nálunk fejletlenebb ország

Pogátsa Zoltán közgazdászt, szociológust a Megbeszéljük pénteki adásában először az akkugyár-boomról kérdeztük. Azt mondta, maga az elektromos autózás középtávon jó perspektíva. A lassulás az eladásokban európai specifikum, Kínában elképesztő sebességgel nőtt tovább az elektromos autók száma. Az iparági elemzések szerint amíg nem jöttek be az olcsóbb modellek – idén már érkezett egy-kettő – addig nem jött ki a matek, nem volt olcsóbb, csak nagy kategóriás autókat lehetett venni. Kell hozzá töltőhálózat, olyan akkumulátor, amivel 5-600 kilométert meg lehet tenni, ha ezek meglesznek, akkor Európában is újra fognak indulni a vásárlásuk.

Úgy látja: önmagában az nem probléma, hogy részt veszünk az elektromosautó-forradalomban, az igazán nagy kérdés az, hogy mit lép Magyarország. Ha csak összeszerelő üzem marad, akkor folytatja azt a rossz gyakorlatot, mint a rendszerváltás óta, előbb a német autóiparnak volt összeszerelő üzeme, most a kínai, koreai iparnak lenne az. Ha lenne kutatás-fejlesztés is, és kötöttek ilyen szerződéseket a kínai cégek a szegedi vagy a debreceni egyetemmel, ezer mérnököt ígért Szijjártó Péter, hogy annyit terveznek foglalkoztatni, ezeket várjuk meg – tette hozzá.

GDP-növekedés: 0,6 százalék

A környező országokban sokkal magasabb volt a gazdasági növekedés, mint nálunk. Ebben benne van a német gazdaság „korszakos válsága”, de az is, hogy nem jönnek az európai uniós támogatások, amik 3,5 százaléka lenne a GDP-nek, és az összes többi ország kapja ezeket a pénzeket. Még egy dolgot említett: annyira magas a kamat Magyarországon, és sok más körülmény is nehezíti a beruházásokat, hogy a beruházások volumene zuhant be. Ami azért ijesztő, mert az elmúlt egy-másfél év beruházásaiból lenne a következő egy-két év gazdasági növekedése. Itt nagyon aggasztó adatokat lehetett látni – közölte.

2025 véget ért, vesztett az ország 500 milliárd eurót, ehhez időarányosan bizonyos feltételeket teljesítenie kellett volna a kormánynak. Mi értelme van ennek? – kérdezte műsorvezetőnk. „Semmi értelme nincsen” – jelentette ki a közgazdász, hozzátéve: ha az Európai Bizottság ezt nem forszírozná, akkor is javulnia kellene az átláthatóságnak a közpénzek és benne az EU-s pénzek elköltése terén az országban. De csak hatalomtechnikai szempontból nézve bizonyos elvárások teljesítése mellett akár az Orbán-kormány is hozzá tudna jutni igen jelentős fejlesztési pénzekhez, amire égető szükség lenne. Meggyőződése, hogy azért is áll rosszul a kormány a népszerűségi felmérésekben, mert ezek a pénzek nincsenek, és azok a vállalkozások, magánszemélyek, akiknek ez számított az elmúlt években, csalódtak, és hiányolják ezeket a pénzeket. Ez be tudná indítani a gazdasági növekedést, béreket lehetne emelni belőle.

A reálbérekről általában nem azonnal közöl adatokat az Eurostat, figyelembe kell venni az inflációt és a környező országok növekedését. Amit biztosan lehetett látni, azok 2024. végi számok, akkor a magyarok az elkölthető jövedelem szempontjából „az utolsó helyért versenyeztek” néha Bulgáriával, néha Lettországgal, de gyakorlatilag a tabella legalján. „Csodálkoznék, ha a 2025-ös adatok ebben jelentős javulást hoznának” – fűzte hozzá.

Ezer eurós minimálbér

Akárhányszor látja ezt a számot Pogátsa Zoltán, felvetik sokan a kérdést, hogy az az ezer euró mennyit fog érni akkor, milyen árak lesznek az országban. A lakásárak például 2025-ben is tovább nőttek, és az általános infláció sem ment le alacsony szintre. Tehát az ezer euró elérése nem bátor mondás, a kérdés, hogy amikor elérjük, abból majd mit fogunk tudni venni.

Jelezte: megszoktuk, hogy azt mondjuk – az eurót éppen bevezető – Bulgária Magyarországnál fejletlenebb gazdaság, de ez már nem elmondható, a bolgárok felzárkóztak, a két ország egy szinten van. A saját valutának van sok előnye, az olyan országok, mint Dánia vagy Svédország, akik magabiztosak a tekintetben, hogy élni tudnak a független valutával, nem lépnek be valutaunióba. Ha egy ország azt gondolja, hogy ez inkább hátrány, akkor érdemes valamiféle külső horgonyként használni az eurót. Magyarországon azért van 75 százalékos népszerűsége az euró bevezetésének, mert a nagy többség úgy gondolja, hogy nem éltünk azokkal az előnyökkel, amiket a saját valuta jelent, inkább csak kárunkra van. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az ellenzékiek egésze, de még a fideszesek fele is azt gondolja, hogy be kellene lépni az eurozónába – foglalta össze Pogátsa Zoltán.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)