Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
13/03/2026 18:03
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Sokat gondolkodom mostanában azon, hogy mennyit és miről szoktunk mi így közéletileg beszélgetni. Azt hiszem egyre többet és ugyan arról; az ember meghallgat egy Lakner Zoltán interjút a Klubrádióban, aztán átkapcsol a Youtube-ra egy Lakner Zoltán interjú miatt, este pedig elmegy mondjuk az Ingába meghallgatni Lakner Zoltánt.
Zoltán az összes beszélgetésben kiváló, a Tisza programját, és az összes idén megjelent szociológiai tanulmányt is olvasta, mégis fájdalmasan sokat kell arról beszélnie, hogy a kormány kormányzás helyett a külső veszélyektől való félelem gerjesztésével, és különböző társadalmi csoportokkal szembeni gyűlöletkeltéssel próbálja megnyerni az éppen aktuális választást. Belegondoltak már abba, hogy ha a kormány nem keltene gyűlöletet és félelmet, hanem megpróbálna kezdeni valamit az országgal, akkor mennyivel több tényleg fontos dologról tudna Lakner Zoltán beszélni? Esetleg, ne adj Isten, mennyi fontos dologról tudna beszélni még Orbán Viktor is, csak ha a gender és a migráns szavak helyett mindig azt mondaná, hogy iskola meg kórház, nekünk pedig nem kéne a drága műsoridőt azzal tölteni, hogy megint elmondjuk, hogy nem támadtak meg minket az LMBTQ-ukránok.
Most volt egy éves az újabb kormányzati drogháború, úgyhogy jól megbeszéltük a pszichiáter meg addiktológus szakértőkkel, hogy attól még senki sem szokott le a kábítószerről, hogy megbilincselték. Megbeszéltük ezt már tavaly is, meg 10-20-30 évvel ezelőtt is megbeszélték az akkori újságírók az akkori szakértőkkel, hogy a rendészeti megoldások nem működnek, és meg fogjuk beszélni jövőre is, meg tíz év múlva is, ha esetleg a politikusaink maradnak tök hülyék, de ugye milyen jó lenne, ha ehelyett mondjuk megelőzésről, ártalomcsökkentésről vagy arról beszélgetnénk sokkal többet, hogy miért kell több millió magyarnak valami cucc ahhoz, hogy egy picit legalább jól legyen?
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
De mivel ahogy a történelem sem, az újságírás és az ostoba szemét politikai számítás sem ér véget soha, bármit is hoz nekünk az április, vagy majd a következő, de hála önöknek, és a támogatásuknak, mi sokadszor is itt leszünk, ha nem kormányoznak rendesen, és megcsináljuk majd azt a Lakner Zoltán interjút megint, mert ez a mi munkánk, és nem is kevés, a jegyzetben nyomokban József Attila, a telefonnál pedig már itt is van velünk Lakner...
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2026. március 13-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)