Magyar Péterék alkotmánymódosításai az egyetlen utat jelentik a jogállam és a liberális demokrácia helyreállításához

Új ablakban

2026. június 17. Reggeli gyors, részlet (2026.06. 17.) Kárpáti János lapszemléje

05:41

00:00

A korábbi autoriter rezsim kegyenceit összekötő,

mélyen gyökerező személyes kapcsolatháló megnehezíti az új vezetés dolgát – írja Lendvai Pál a bécsi Der Standardban közölt magyarországi helyzetelemzésében.

Emlékeztet arra, hogy Magyar Péter miniszterelnök korábban május végéig szabott határidőt Sulyok Tamás államfőnek, továbbá a legfőbb ügyésznek, az alkotmánybíróság elnökének és a médiahatóság vezetőjének a lemondásra. Sulyok azonban nem hogy nem távozott, hanem a magyar alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz – az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez – fordult, valamint a svájci Weltwochénak adott interjúban alkotmányellenesnek minősítette a kormány eljárását.

 

Magyar Péter

 

A Der Standard veterán publicistája szerint a köztársasági elnök fellépése szembeötlő ellentétben áll azzal a hallgatásával, ami övezte Orbán Viktor kormányának vitatott és bírált bel-, illetve külpolitikai lépéseit. Sulyok az Orbán-rezsim évei alatt alkotmánybírósági elnökként, majd a Fidesz-többség által megválasztott államfőként Orbán megbízható alvállalkozójaként járt el – írja Lendvai, és azzal folytatja, hogy Polt Péter, Sulyok utódja az alkotmánybíróság élén, korábban legfőbb ügyészként maga is az Orbán-rezsim tartóoszlopa volt. Kéz kezet mos – idézi fel Lendvai a régi szólást. Kiemeli, hogy az államfőnek a nemzet egységét kell megtestesítenie, és hogy független megfigyelők osztják Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter álláspontját, miszerint a Magyar Péter által Sulyokkal együtt megnevezett hivatali személyek kinevezése politikai motivációból történt, és leváltásuk nem csupán joga, hanem kötelessége is az új kormánynak.

Sulyok Tamásról Lendvai szerint egyébként sem mondható el, hogy megfelelne az államfőről alkotott képnek. A szerző emlékeztet arra, hogy Dobrev Klára, a DK volt elnöke nyilvánosan olyan szemrehányást tett Sulyok címére, hogy korábban, ügyvédként magyar termőföldek külföldi vásárlói számára kedvező, megkérdőjelezhető tranzakciókat bonyolított le. Emellett hazudott az nyilvánosság előtt saját apjának a múltjáról: a kommunista bíráskodás áldozatának állította őt be, holott valójában egy kicsiny magyarországi náci párt antiszemita vezetője volt.

A Magyar Péter által bejelentett és jogtudósok által előkészített alkotmánymódosítások tehát – írja Lendvai Pál – nem „csöndes államcsínnyel” érnek fel, miként azt a szélsőjobboldali Weltwoche kiadója állítja, hanem az egyetlen utat jelentik a jogállam és a liberális demokrácia helyreállításához. A korábbi autoriter rezsim kegyenceit összekötő, mélyen gyökerező személyes kapcsolathálónak betudhatóan mindenesetre a demokratikus struktúrák helyreállításának a folyamata hosszadalmasabb, mint azt egyes külföldi megfigyelők várták – állapítja meg a Der Standard kommentátora.

Az APA osztrák hírügynökség

– a Die Presse című lap által is átvett, arról szóló beszámolójában, hogy a kétharmadosnál nagyobb Tisza párti országgyűlési többség nyolc évben maximálta a kormányfői tisztség betölthetőségét, és ezzel valóra váltotta Magyar Péter egyik választási ígéretét – kiemeli, hogy a Fidesz állítása szerint az előírást kizárólag Orbán Viktor személyére szabták.

Orbán ellenfelei szerint ugyanakkor a volt miniszterelnök hibrid, autokratikus elemekkel vegyített uralmi rendszert alakított ki, lebontotta a jogállamot és kiüresítette a demokráciát. Az APA az áttekintésben megemlíti az uniós forrásoknak a jogállami aggályok miatti felfüggesztését, valamint azt, hogy Magyarország Orbán oroszpárti, Ukrajna-ellenes magatartása miatt a partvonalra sodródott az Európai Unióban.

Ugyanerről a témáról írva

a svájci Tages-Anzeiger megjegyzi azt is, hogy a modern demokráciákban a miniszterelnök hivatali idejének a korlátozása szokatlannak számít. A polgári Tisza pártnak azonban ez az egyik központi választási ígérete volt -teszi hozzá a cikk szerzője.

Végül: a Los Angeles Times hírt ad arról,

hogy a kaliforniai nagyváros Holokauszt Múzeumában kiállítás nyílt a labdarúgás nagyrészt feledésbe merült zsidó gyökereiről, így a shoát túlélő Guttmann Béla edzőről, a futball nagy stratégiai újítójáról. A Los Angeles Times szerint ha Guttmann nem lett volna, akkor a világ talán soha nem hall Peléről, és egyáltalán, Brazília talán soha nem válik futball-nagyhatalommá. Guttmann 1957-ben vezette be Sao Paulóban a Magyarországon kitalált, akkor forradalminak számító 4-2-4-es csapatfelállást. Brazília egy évvel később világbajnokságot nyert.  

A cikk felhívja a figyelmet arra is, amit ma már a focirajongók közül is kevesen tudnak, hogy az 1920-as, 30-as években nem Angliának, Németországnak vagy Franciaországnak volt a legjobb csapata, hanem Ausztriának és Magyarországnak, olyan, jórészt zsidó játékosokkal és edzőkkel, mint Hugo Meisl, Braun József, Weisz Árpád, Bukovi Márton, Sebes Gusztáv, Mándi Gyula. Weisz és Braun a nácik áldozata lett.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)