Ma lép életbe az Európai Médiaszabadság Törvény
8/08/2025 05:43
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
A célja, hogy az eddiginél jobb védelmet nyújtson az újságíróknak és az ő forrásaiknak, valamint hogy a digitális kor követelményeihez igazítsa a sajtószabadság oltalmazását – írja nyilatkozatában az Európai Parlament. Nemzetközi lapszemle.
2025. augusztus 08.
Reggeli gyors, részlet (2025.08. 08.) Kárpáti János lapszemléje
05:18
00:00
Néhány héttel ezelőtt Brüsszel még amiatt aggódott,
hogy 150 milliárd eurós védelmi hitelprogramja nem vonz majd elég érdeklődőt. Az előző héten szerdán azonban 18 EU-tagállam összesen 127 milliárd euró erejéig hivatalosan is kifejezésre juttatta érdekeltségét abban, hogy hitelt vegyen fel ebből a keretből. A vártnál többen csatlakoztak, és jelezték, hogy támogatják a közös beszerzéseket – írja az EurActiv.
A brüsszeli portál körképet közöl arról, hogy miként állnak a kérdéshez az egyes országok. A 27 uniós tagállam közül nyolc közölte részletes bontásban, milyen terveket kíván megvalósítani. Franciaország 15-20 milliárd euró értékben kíván fegyvereket beszerezni a hitelkeretből. A legnagyobb összértékű ajánlatot azonban nem a legerősebb EU-hadsereggel rendelkező franciák, hanem a lengyelek tették, 45 milliárddal. Az olaszok 15 milliárd euróval szintén a potenciális nagymegrendelők közé tartoznak. Szintén konkretizálta az elképzeléseit Litvánia az 5 és nem egészen 9 milliárd euró közötti értéksávban, Észtország 3,6 milliárddal, Bulgária 3,2 és 3,5 milliárd között, Görögország 1,2 milliárddal, valamint Spanyolország 1 milliárddal.
Az EurActiv értesülése szerint lehetséges, hogy szintén szándéknyilatkozatot fog tenni Románia 10 milliárdra, Belgium pedig 7 és 11 milliárd közötti értékre.
A tagállamok egyik további csoportjába tartoznak azok az országok, amelyek hivatalosan jelezték, hogy hiteligényekkel fognak előállni, de a konkrét terveiket még nem ismertették. Ezek: Csehország, Horvátország, Lettország, Magyarország, Portugália és Szlovákia.
Ciprus és Finnország még dolgozik azon, hogy milyen hiteligényeket jelentsen be.
Az Európai Bizottság egy héttel ezelőtt levelet küldött a fennmaradó, eddig semmilyen szándékot nem jelző kilenc tagállamnak, hogy ezt még a nyáron tegye meg. Az EurActiv felhívja a figyelmet arra, hogy a program lehetőséget ad Ukrajna számára történő lőszer-, illetve rakétavásárlásra is, ami lehetővé teszi a bekapcsolódást az olyan tagállamok esetében, ahol a saját védelmi kapacitásokra való pénzköltést nehéz lenne elfogadni. A portál megjegyzi, hogy vannak olyan tagállamok, amelyek érdeklődnek a közös beszerzési projektek iránt, de ehhez nem tervezik hitel felvételét. Ide tartozik Németország, Luxemburg és Svédország.
És most a Reuters hírügynökség exkluzív értesüléséről,
amely szerint az Egyesült Államok olyan javaslattal fordult Libanonhoz, hogy ez év végéig fegyverezzék le a Hezbollah síita militáns szervezetet, cserébe pedig Izrael beszüntetné libanoni katonai műveleteit, és kivonná erőit az országból.
A tervet Tom Barrack, Donald Trump elnök megbízottja terjesztette a libanoni kabinet elé, amely tegnap folytatott erről vitát. A közel-keleti ország tájékoztatási minisztere szerint a bejrúti kormányzat elfogadta a Barrack-terv célkitűzéseit, amelyek tartalmazzák az úgynevezett nem állami tényezők – köztük a Hezbollah - fegyveres jelenlétének a felszámolását, a libanoni kormányerők odavezénylését a kulcsfontosságú határmenti és más térségekbe, Izrael visszavonulását mind az öt libanoni hadállásából, a hadifogolykérdés megoldását közvetett tárgyalások útján, valamint Libanon izraeli és szíriai határának a végleges kijelölését.
A Reuters úgy tudja, hogy az iráni támogatást élvező Hezbollah miniszterei, valamint síita szövetségeseik tiltakozásként kivonultak a tegnapi kabinetülésről. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy Izrael Hezbollah elleni tavalyi offenzívája súlyos csapást mért a síita szervezetre, és úgy látja, hogy a mostani amerikai javaslat egyfelől kiterjesztené, másfelől megszilárdítaná a Libanon és Izrael között novemberben létrejött tűzszünetet.
Végül röviden rögzítsük, hogy ma lép életbe
az Európai Médiaszabadság Törvény, amelynek az a célja, hogy az eddiginél jobb védelmet nyújtson az újságíróknak és az ő forrásaiknak, valamint hogy a digitális kor követelményeihez igazítsa a sajtószabadság oltalmazását – írja a hatályba lépés alkalmából közétett nyilatkozatában az Európai Parlament.
Az EP és a tagállami kormányok testülete, a Tanács tavaly februárban fogadta el a médiaszabadság európai előírásait. Ezek egyebek közt arra irányulnak, hogy átláthatóbbak legyenek a médiában a tulajdonviszonyok és az állami hirdetések elosztási szempontjai, hogy erősödjék a közmédia függetlensége, valamint hogy szilárd védelemben részesüljenek az újságírók forrásai. Az európai médiatörvény értelmében a digitális platformoknak tartózkodniuk kell attól, hogy önkényesen töröljenek vagy korlátozzanak független médiatartalmakat.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra
2025.08.08., péntek 7.00
Szerkesztő: Kárpáti János
