„1%
Esti gyors

"Hol vagyunk mi ettől?" Szembenézésről beszélgettünk Karsai Lászlóval a holokauszt emléknapján

27/01/2022 21:49

| Szerző: Klubrádió/szg

Január 27-e a holokauszt nemzetközi emléknapja, az auschwitzi koncentrációs tábor 1945-ös felszabadításának napja. Karsai László történész azt mondta, Magyarországon most is többen, még egyes történészek is „náci hősökről”, „hősies honvédelemről, Budapest védőiről” szeretnek beszélni 1945 januárjából-februárjából. Megemlítette, amikor Willy Brandt német kancellár 1970-ben letérdelt a varsói gettó áldozatainak emlékművénél.

2022. január 27. Esti gyors / részlet, Karsai László (22.01.27.)
08:14
00:00

Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az emléknap a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor 1945-ös felszabadításának évfordulója, ekkor értek el oda a szovjet csapatok.

Karsai László történész, a 20. századi diktatúrák szakértője az Esti gyorsban elmondta, körülbelül 437 ezer zsidó embert deportáltak a Horthy-Sztójay kormány hatóságai 1944. május 15. és július 9. között, zömük Auschwitzba került. Az egymillió auschwitzi halott közül minden harmadik, körülbelül 330 ezer ember magyar zsidó volt, ilyen értelemben Auschwitz tekinthető a legnagyobb magyar temetőnek. Noha virtuális, mert az elgázosított és megölt emberek holttestét elégették.

"Magyarország már úttörő volt az antiszemitizmus terén"

Horthy Miklós egyébként, amikor 1942-43-ban egyre keményebben bírálták a németek, hogy nem tűznek sárga csillagot a magyar zsidókra, nem zárják őket gettókba és nem deportálják őket, egyik nagyon határozott hangú levelében kikérte magának ezt a kioktatást, és a többi között arra hívta fel Hitler figyelmét, hogy amikor még a német weimari demokráciában a zsidóknak semmi bajuk nem volt, „Magyarország már úttörő volt az antiszemitizmus terén”, utalt ezzel az 1920-as numerus clausus-törvényre. Ezt követték 1938-tól a zsidótörvények.

Amiről a mai Horthy-apologéták nem szeretnek egy turulszobor-állítás és egy Szabadság téri megszállási emlékmű „odalopása” (hiszen nem avatták fel) beszélni, az a kamenyec-podolszkiji mészárlás, amikor legalább 16-18 ezer magyarországi zsidót deportáltak már németek által megszállt területre, ahol a nácik első olyan tömeggyilkosságában ölték meg őket, ahol az áldozatok száma több volt, mint tízezer. Hangsúlyozta: nem igaz, amit előbbiek állítanak, hogy amikor Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter vagy Horthy megtudta, hogy "nem üdülni vitték" Ukrajnába azokat az embereket, akkor leállították a deportálásokat. Nem, '41-ben a németek akadályozták ezt meg.

 
 

Szembenézés (?)

A történész Németországot és Magyarországot hasonlította össze röviden ebből a szempontból. Kiemelte, Willy Brandt kancellár 1970. december 7-én kezdeményezte a holokauszt emléknapját (ezzel megelőzve az ENSZ-t is), a varsói gettó emlékművénél elhelyezte koszorúját, majd – spontán akcióként – térdre borult. Speciel a magyar és a lengyel sajtóban erről nem jelent meg fotó – jegyezte meg a történész. 1985. május 8-án Richard von Weizsäcker köztárasági elnök a felszabadulás napjának nevezte a II. világháború utolsó európai napját.

„Hol vagyunk mi ettől?” – tette fel a kérdést Karsai László. Itt részben sajnos egyes történészek által is ünnepelt „náci hősökről”, „hősies honvédelemről, Budapest védőiről” szeretnek beszélni 1945 januárjából-februárjából – fogalmazott.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Wikipedia

Esti gyors
2022. január 27., csütörtök 18:45
Műsorvezető: Hardy Mihály