Bod Péter Ákos: Gyanús, ha egy miniszter beszél arról, hogy sok-e a bank

Túl magas banki költségek, túl drága szolgáltatások, túl sok intézmény – ezekre panaszkodott Nagy Márton, aki kedden közösségi oldalán arról írt, hogy a bankrendszer konszolidációját nem lehet tovább halogatni. A nemzetgazdasági miniszter maximum öt nagy bankot látna szívesen. Jelenleg hét olyan bank van jelen Magyarországon, amelyeket az MNB besorolása szerint ebben a kategóriában tartanak számon: a magyar OTP és MBH, a belgiumi K&H, az olasz UniCredit és CIB, továbbá az osztrák Erste és Raiffeisen.

Amikor egy gazdasági miniszter ilyet mond, az emberben megszólal egy gyanakvó hang, miért ő, miért most, miért épp ezzel foglalkozik. Ha egy elemző mond ilyet, akkor azt eltesszük mint véleményt, ha egy miniszter, az más helyzet – mondta Bod Péter Ákos. Az MNB volt elnöke az Esti gyorsban leszögezte, ő inkább a piacra bízná, hány bankra van szükség. Az, hogy ezt bemondta Nagy részben arra is jó, hogy erről beszéljünk és ne mondjuk a költségvetés állapotáról, ami viszont az ő feladatköre – tette hozzá a közgazdász.

Bod egyetértett Kárpáti Iván műsorvezető felvetésével, Nagy mondatai mellé tehetjük Lázár Jánoséit is. Ő ugye a minap a battonyai lakossági fórumán arról beszélt, hogy az élelmiszerek a kiskereskedelmi láncok miatt drágák, ezért ezeknek a rendszerébe is bele kellene nyúlni. A közlekedési és építési miniszter egyébként már korábban is beszélt erről, azzal együtt, hogy ki kellene szorítani a külföldi tulajdonú láncokat. 

Jön egy választás, amik elhangzottak azok bankellenes, külföldiellenes és nagyvállalat-ellenes. Ezekre az emberek egy része rezonál, sok helyen nem szeretik a bankokat és a bankárokat. Ha a választás után változás jön, akkor ez csak szöveg, hangulatkeltés – mondta Bod. A másik irány, lehetséges, hogy valakinek van ötlete, hogy melyik bank maradjon, de az pláne nem segít a versenyen, ha hatalmi központok kiszorítanak szereplőket a piacról – tette hozzá az MNB volt elnöke.

Mindezzel együtt, Magyarországon a bankszektor átment egy "fogyókúrán" az elmúlt évtizedben, több szereplő eltűnt, közben pedig a drága szolgáltatásokat illeti, a magyar kormányzat – azon belül is éppen a Nemzetgazdasági Minisztérium – számos költséget pakolt ezekre, lényegében a vállalatokon keresztül szed adót – emlékeztetett Bod.

Az Európai Unió versenyképességét vizsgáló 2024-es Draghi-jelentés és ugyanebből az évből, az egységes piac megerősítése – részben a fenntarthatóság jegyében – javaslatokat tevő Letta-jelentés is megállapította, hogy a tagországokban kicsik a bankok és voltaképp kevesebb is elég lenne. Bár elsőre ellentmondásosnak tűnhet, miért lenne jobb a kevesebb szereplő, de a bankok ugyebár hálózatos intézmények, vagyis minél nagyobb a méretük, minél több fiók illetve ügyfél van, annál inkább ki tudják használni a saját rendszereiket. A kevesebb szereplő lehet, hogy tőkeerősebb lenne, jobb termékskálával – magyarázta a közgazdász, aki szerint ezért nehéz válaszolni arra is, hány bank jelenléte lenne ideális Magyarországon.

Bod arról is beszélt, miért lenne nyugodt, ha belépnénk az EU bankuniójába. A teljes interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)

Esti gyors/interjú Bod Péter Ákossal
2026. február 17., kedd 18:15
Riporter: Kárpáti Iván