Biztos, aki biztos?
10/09/2019 08:06
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Talán ma kiderül, hogy Trócsányi Lászlónak lehet-e helye az Európai Bizottságban, s ha igen, milyen feladata lesz. Az már világos, hogy az Orbán által áhított pozíciót nem kapja meg.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke tegnap közölte, hogy az egyes tagországokból kit javasol EU-biztosnak. Ha minden igaz, akkor ma azt is megtudhatjuk, kit milyen portfólió kezelésével kíván megbízni. A névsorolvasás nem tartalmazott meglepetést, így magyar vonatkozásban pusztán megerősítést nyert az a köztudott tény, hogy Trócsányi László a biztosjelölt. A nemzetközi médiát böngészve én nem bukkantam olyan értesülésre, amely egyértelmű és világos választ adott volna arra a kérdésre, vajon az EU-bővítési és szomszédságpolitikai – ez lenne inkább a magyar jelölt vágya -,vagy pedig a humanitárius segítségnyújtási műveleteket összehangoló tárcát szánja-e Von der Leyen a magyar biztosjelöltnek. Ez utóbbi verzió a médiában olvasható találgatások szerint valószínűbbnek látszik. Ezt a feladatkört úgy is szokták jellemezni, hogy „a bajba jutottak megsegítésére szánt uniós források célba juttatásáért” felelős biztosi poszt. De ne vágjunk a dolgok elébe, ne kezdjünk el azon töprengeni, vajon migránstámogatásra kívánják-e igénybe venni az eddigi magyar igazságügyi miniszter szaktudását.
A parlament visszavág?
Érdekesebb ennél a müncheni Süddeutsche Zeitung írása, amely azt állítja, hogy az Európai Parlament, amelynek végül szavaznia kell minden egyes személyről és portfólióról, legalább egy EU-biztosjelöltet el kíván kaszálni, ha másért nem, akkor legalábbis öntudatból. A cikk nem fejti ki részletesen, de uniós berkekben tartja magát az a szóbeszéd, hogy miután a tagállamok első számú vezetői az európai bizottsági elnök személyének a kiválasztásakor figyelmen kívül hagyták az Európai Parlament által preferált, úgynevezett csúcsjelölti rendszert, a Parlament most nem fog rábólintani minden biztosjelöltre. Éreztetni kívánja, hogy vele is számolni kell. Ha ez így lesz, akkor a két leginkább veszélyeztetett jelölt – írja a Süddeutsche – a lengyel és a magyar. A lap idézi a Der Spiegelt, amely úgy tudja, hogy az OLAF, az EU csalás elleni hivatala történetesen éppen vizsgálatot folytat a lengyel biztosjelölt, Janusz Wojciechowski ellen, azzal a gyanúval, hogy nem voltak mindenben teljesen szabályosak az EU által megtérített utazási költségelszámolásai abból az időszakból, amikor még európai parlamenti képviselő volt.
Novemberben kezdhet az új bizottság
A menetrend mindenesetre az, hogy az Európai Parlament az egyes biztosjelöltek szeptember 30. és október 8. közötti bizottsági meghallgatása, valamint a minden egyes biztosjelöltről külön meghozandó állásfoglalás után a végleges összetételű Európai Bizottságról október 23-án szavaz majd, és ha ez a szavazás eredményes lesz, akkor november elsején munkához láthat von der Leyen csapata. Ebben a csapatban a német kereszténydemokrata pártállású elnök mellett három kulcspozíció eldöntött: a spanyol szocialista Josep Borrell fogja irányítani az unió külpolitikáját, valamint lesz két kiemelt alelnök, a holland szociáldemokrata Frans Timmermans és a dán liberális Margrethe Verstager. A Süddeutsche Zeitung biztosra veszi, hogy Timmermans a klímavédelemért, Vestager pedig a digitális gazdaságért felel majd. Ami a holland politikus új portfólióját illeti, meg kell jegyezzem, a nyilatkozatokat figyelve az a tapasztalatom, hogy Magyarországon egyesek elkeseredetten, mások lelkesen fogadják a hírt, hogy nem Timmermans lesz illetékes ezentúl a jogállamisági kifogások ügyében eljárni, hanem a cseh Vera Jourová. Vegyük azonban figyelembe legalább azt, hogy ha egy cseh biztos tesz szóvá valamit egy keleti tagországban, akkor arra azt semmiképpen nem lehet majd mondani, hogy a nyugatiak megint csak kioktatják a keletieket. Másfelől pedig a magyar és a lengyel jogállamisági problémák ugyan valóban fontosak – nekünk legalábbis –, de az éghajlatváltozás megállítása igenis, még ennél is fontosabb.
Timmermans a mumus
Talán szomorú, de be kell látnunk: Timmermans nem lefokozás áldozata, hanem a legsúlyosabb előttünk álló kihívás megválaszolásának a fő felelőse lesz az új bizottságban. Azt pedig talán mondani sem kell, hogy Vestager a digitális technológia magasba szárnyalásának az időszakában a legfontosabb gazdasági területért fog felelni, tehát az ő megbizatása is kiemelten lényeges lesz. Érdekes egyébként, hogy amennyiben helytállóak a Süddeutsche Zeitung értesülései, akkor a gazdaság vonatkozásában a – mondjuk így – latin országok tarolhatnak: a francia Sylvie Guoulard, Emmanuel Macron elnök bizalmasa lehet a versenyügyi biztos, az olasz Paolo Gentiloni a pénzügyi biztos, a portugál Mário Centeno pedig eurózóna ügyeiben eljáró úgynevezett Eurocsoport vezetője. Az uniós költségvetés kérdéskörét ugyanakkor a német Günther Oettingertől az osztrák Johannes Hahn veheti át, a kereskedelmi portfólió pedig az ír Phil Hogannek juthat. A jelenlegi névsor alapján egyébként Ursula von der Leyennek lényegében sikerül teljesítenie ígéretét, miszerint az általa vezetett testületben egyensúlyban lesz a nemek aránya: a 27 tagú bizottságba 14 férfi és 13 nő pályázik.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd.
2019.09.10. 06:00
Szerző: Kárpáti János
