Betyárok tündöklése és bukása

1837. február 16-án hunyt el Sobri Jóska. Legalábbis így mesélték egykor, és adták tovább, énekelték meg, játszották el. Vagy még mindig él, mint Elvis. A 170. epizódban elsőként Sobri Jóskáról beszélgetünk Mátay Mónika történésszel, aki elmondta, viszonylag kevés olyan esemény van a hírhedt betyárral kapcsolatban, amelyről teljes bizonyossággal ki lehetne jelenteni, hogy igaz. A halálának ideje és módja (hogy vajon elfogták, vagy öngyilkos lett a letartóztatás közben) is kérdéses. Nem sokkal halála után különböző forrásokra hivatkozva elkezdték terjeszteni a hírt, hogy valójában még él Sobri. A történész hozzátette, évtizedekkel később már olyan vad történet is született a betyárról, hogy Dél-Amerikába menekült és rabszolgakereskedő lett belőle. És ez csak egy volt a legendák közül.

A vele kapcsolatos hírek és álhírek már életében szárnyaltak Sobri Jóskáról. Mátay Mónika elmondta, nem csak a hazai, de a nemzetközi sajtó is több ízben beszámolt a vele kapcsolatos eseményekről.

Hogy a betyár külseje vagy inkább a tettei álltak a hatalmas ismertség hátterében, nem egyértelmű. Ugyanis Sobri Jóska egy ellene kiadott körözőlevél szerint „sudár termetű, fehér bőrű, csinos arcú" legény volt, és még a közmunka végzése közben is lesték őt a nők állítólag.

László Ferenc kultúrtörténésszel azt vizsgáltuk a folytatásban, hogy miként dagadt a Sobri-legenda, és milyen műfajokat hódított meg a történet. Az interjúból kiderült, hogy a népdalok után először a kevésbé igényes ponyva kategóriában jelentek meg Sobri történetei, később azonban már színre is vitték, néhány éve film is készült róla. László Ferenc elmondta, hasonló volt a helyzet Rózsa Sándorral vagy éppen Zöld Marcival is: már életükben „megénekelték” tetteiket. Sőt, az utóbbi betyárról még Petőfi Sándor is írt.

Az is kérdéses, hogy vajon a Sobri-legendához kellett maga Sobri Jóska is, vagy egy idő után csak egy név volt, ami remek apropó egy izgalmas történethez. Merthogy bár a mesék kezdettől fogva valamilyen ősi igazságból indultak ki, átalakulásuknak rengeteg oka és módja volt. Pápes Éva mesefejtő a műsorban ugyanakkor elmondta, ezeknek a változtatásoknak vannak határai. Nem lehet minden fajta mesébe bármit beleszőni. Ahogy az is egy alapelvárás, hogy a rossz végül elnyerje méltó büntetését. A meséknek az a céljuk, tette hozzá, hogy helyre álljon a világ rendje.

Az adást a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.