A nyilvánosság ereje, a hitelesség garanciája

A múlt héten a zseb kialakulásának történetéről beszélgettünk Kovács Melindával. Az interjúból az is kiderült, hogy ruházatunk apró kiegészítői sokkal több titkot rejtenek, mint hinnénk. Például, hogy a zsebek nem csupán belsejükben, hanem felületükön is üzeneteket hordozhattak.

Kevéssé ismert tény szintén, hogy a fűzők viseletből való kiűzetéséhez nagyon hasonló politikai üzenete volt a 19. és 20. század fordulóján a zsebek szerepeltetésének is. Az 1881-ben, Londonban alapított Rational Dress Society egyik fő célkitűzése a minél praktikusabb és kényelmesebb női ruhák elterjesztése volt. És persze, hogy ezeken minél több célszerű és használható zseb találjon otthonra. Ugyanakkor sokkal nagyobb és fontosabb kérdésekben is kiálltak ezek a bátor nők. És a küzdelmük, hogy hangjukat hallassák, finoman szólva, nem aratott osztatlan sikert.

Nem véletlen, hogy idei első támogatói hetünkön az ő szabadságért folytatott harcukkal kezdtük a 174. epizódot. Pontosabban arról az időszakról volt szó először, amely oda vezetett, hogy a 19. század második felében egyre határozottabban képviselhették érdekeiket a nők is.

Fónagy Zoltán történésszel azt is megvizsgáltuk, hogyan alakult át a társadalom ebben az időszakban, és hogy ez a változás miben segítette, illetve nehezítetett az ekkorra megszilárdult új társadalmi osztály, a polgárság helyzetét. Fónagy Zoltán kiemelte, hogy bár nem volt feltétlenül hatások nélküli egy társasági eseményen való hangadás, az igazi nyilvánosságot a századfordulóhoz közelítve a sajtóban való jelenlét biztosította. Ezzel talán nem is volt tisztában Nellie Bly, amikor 1880-ban először publikált újságban. Habár az még csak egy olvasói levél volt.

Egy a Pittsburgh Dispatch című lapban akkor megjelent cikk szerint a nőknek csak a gyereknevelés és a háztartás vezetése a dolguk. Bly ezt olvasva annyira felháborodott, hogy megírta véleményét az újságnak. A főszerkesztő pedig felismerve a nő tehetségét, munkát ajánlott neki újságíróként. Néhány szokványos téma után jött a nagy dobás. Nellie Bly zavarodottnak tettetve magát elérte, hogy beszállítsák a Blackwell-szigeti női elmegyógyintézetbe, hogy leleplező cikket írjon az ott uralkodó, rettentő állapotokról. Munkájának komoly visszhangja lett, és a riport hatására javult az intézményben kezeltek helyzete. Ezzel Bly lett az első női oknyomozó riporter. Neve a hiteles tájékoztatás garanciája lett az olvasók számára.

Hogy mitől lesz bizalma a fogyasztónak ma egy médiumban, vagy konkrétan egy újságíróban, erről is szó volt a folytatásban. Zsolt Péter médiaszociológus kiemelte, hogy a sajtótörténet kezdetén a személyesség jelentette a hitelesség alapját az olvasók számára, majd később attól számított komolynak egy kiadvány, ha minél nagyobb intézmény állt a hátterében, míg napjainkban ismét névhez és archoz kötik a fogyasztók, hogy kinek a híreit hiszik el. Ebben nagy szerepe van az internet megjelenésének, amely egyszerre hordozza magában a válság tényét, és az informálódás demokratizálását. Zsolt Péter kitért napjaink véleményvezéreinek hatásaira is.