Uniós jogot sértett a magyar állam a homofób és transzfób propagandatörvény elfogadásával

Az Amnesty Internationa szerint mai döntés két szempontból is történelmi: egyrészt megerősíti, hogy az Orbán-kormány kirekesztésre és megbélyegzésre épülő politikájának nincs helye az EU-ban, másrészt az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentős lépést tett azzal, hogy első alkalommal állapította meg az Európai Unióról szóló szerződés szerinti közös értékek sérelmét. 

A bíróság ítélete azt jelenti, hogy véget kell vetni a nyilvánosságban a homofób és transzfób cenzúrának, a fóliázásnak a könyvesboltokban, és a mai döntés alapján a 2025-ben elfogadott önkényes „Pride-tilalom” sem maradhat érvényben. 

A bíróság indokolása 

Mint írták, az orosz mintára elfogadott törvény rendszerszerű diszkriminációt vezetett be a szexuális és nemi kisebbségekkel szemben, amikor megtiltotta a 18 éven aluliak számára az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy jelenítik meg. 

2025-ben a kormány ezt a tág korlátozást a békés gyülekezéshez való jog területére is kiterjesztette, ezzel akart jogalapot teremteni a Pride-felvonulások vagy az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért kiálló más tüntetések megtiltására, a szervezők kriminalizálására és a résztvevők megbírságolására. Ezekben az ügyekben az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság és a Társaság a Szabadságjogokért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. 

Az EUB ma kimondta, hogy egy tagállam nem hivatkozhat a nemzeti alkotmányos identitására egy olyan diszkriminatív szabályozás indokaként, amely sérti az unió alapértékeit. Az EU-hoz csatlakozáskor minden tagállam vállalja, hogy tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkében lefektetett értékeket, így az emberi méltóságot, szabadságot, demokráciát, egyenlőséget, jogállamiságot, emberi jogokat, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is. Az unió közös értékei olyan „vörös vonalat” jelentenek, amelyek megsértésekor a szervezet alkotmányos modelljének védelme érdekében válaszra van szükség. Az EUB első alkalommal állapította meg az unió alapjául szolgáló, valamennyi tagállamban közös értékeket meghatározó EUSZ 2. cikk különálló megsértését.

A kormány 2021-ben azzal indokolta a jogszabály elfogadását, hogy az a gyerekek és a szülők védelmét szolgálja, mivel a kiskorúak „LMBTQI tartalomnak” való kitettsége kedvezőtlenül befolyásolhatja fejlődésüket. Az EUB azonban alapjaiban utasította vissza ezt, megállapítva, hogy a szabályozás nem a gyerekekre veszélyes tartalmakra irányult, a kormány ezt az állítását semmilyen gyakorlati, tudományosan igazolt ténnyel nem tudta bizonyítani. A gyerekek nyíltan szexuális tartalmakkal szembeni védelméhez nem volt szükség az „LMBTQI tartalmak” tilalmát bevezető jogszabálymódosításra sem, hiszen a védelmükre vonatkozó szabályok már a törvény elfogadása előtt is érvényben voltak.   

Az Európai Unió Bírósága azt is világosnak látta, hogy a propagandatörvény bevezetése a kormány azon előítéletén alapul, hogy a szexuális és nemi kisebbséghez tartozók élete nem azonos értékű vagy státuszú, mint a heteroszexuális és cisznemű, vagyis olyan személyek értékével, akiknek a születéskor megállapított neme megegyezik a saját nemi identitásukkal. Az Európai Unió Bírósága azt is kimondta, hogy a propagandatörvény megbélyegző és sértő jellege a szexuális és nemi kisebbségekhez tartozó emberek társadalmi „láthatatlanságának” kialakításához vagy megerősítéséhez vezet, ami sérti a méltóságukat. Ez pedig ellentétes ellentétes az unió – mint a pluralizmus társadalmában érvényesülő közös jogrend – saját identitásával.  

Az Európai Unió Bíróságának döntése alapján az új országgyűlésre hárul a feladat, hogy a jogsértő törvényt hatályon kívül helyezze. Ha nem így jár el, a Bíróság akár büntetés megfizetésére is kötelezheti. 

Az EUB döntése abból a szempontból is fontos, mert a melegek pedofilokkal való összemosása miatt az unió Magyarországtól jelenleg 700-800 millió eurós forrást tart vissza.