Uniós bíróság elé kell mennie Magyarországnak az árréskorlátozás miatt

A bizottság szerint a magyar szabályozás az élelmiszerek és egyes háztartási termék esetében olyan alacsony szinten maximálja a termékek beszerzési és eladási ára közötti árrést, hogy az nem teszi lehetővé a vállalkozások számára költségeik fedezését, ezért a kiskereskedőket veszteséges értékesítésre kényszeríti. A brüsszeli testület álláspontja szerint az intézkedések elsősorban a nem magyar tulajdonú vállalkozásokat érintik. A bizottság emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2025-ben olyan szabályokat vezetett be, amelyek egyes élelmiszerek esetében 10 százalékban, egyes háztartási termékeknél pedig 15 százalékban korlátozzák az alkalmazható árrést.

A rendelkezések emellett előírják, hogy a kereskedők tartsák fenn az érintett termékek értékesített mennyiségét a korlátozások bevezetése előtti szinten. A testület szerint a kiskereskedelemben a beszerzési költségeken túl jelentős kiadások - egyebek mellett bér-, szállítási, raktározási és működési költségek - is felmerülnek, ezért az előírt maximális árrések nem teszik lehetővé e költségek fedezését.

"Az árrések és az értékesítési mennyiségek fenntartásának együttes előírása veszteségeket okoz a már piacon működő vállalkozásoknak, és egyben elveszi a Magyarországon piacra lépni kívánó új szereplők ösztönzését is" - olvasható a bizottsági közleményben.

A bizottság úgy véli, hogy a magyar szabályozás sérti az uniós szolgáltatási irányelvet és alkalmas arra, hogy "hátrányosan megkülönböztető és aránytalan követelményeket támasszon, és kevésbé vonzóvá tegye az uniós polgárok számára a letelepedés szabadságának gyakorlását". Közlése szerint a bizottság 2025 júniusában hivatalos felszólító levelet, decemberben pedig indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, azonban mivel álláspontja szerint a kifogásolt intézkedések továbbra is hatályban vannak, az ügyet az uniós bíróság elé utalja.

Az Európai Bizottság mai sajtótájékoztatóján Siobhan McGarry, a testület szóvivője azt mondta: "ez egy olyan ügy, amely végigment a kötelezettségszegési eljárás szokásos szakaszain, és természetesen azt szeretnénk, ha rendeződne, amíg azonban fennáll az uniós jog megsértése, addig folytatni fogjuk az eljárást". Hozzátette: minden kötelezettségszegési eljárás esetében abban bíznak, hogy a tagállam megteszi a szükséges lépéseket a jogsértés megszüntetésére. "Ebben az ügyben sincs másként. Mivel azonban sem az előző, sem a jelenlegi kormány részéről nem láttunk ilyen intézkedéseket, úgy döntöttünk, hogy az eljárást a következő szintre emeljük, és az ügyet a bíróság elé utaljuk" - tette hozzá.

Bányaügyek

Az Európai Bizottság kiegészítő felszólító levelet küldött Magyarországnak, mert álláspontja szerint nem biztosította a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmódot és az átláthatóságot egy több homok- és kavicsbánya kitermelési jogára vonatkozó szerződés odaítélésekor.

A Bizottság tájékoztatása szerint a szerződést olyan eljárásban ítélték oda, amely nem biztosított megfelelő nyilvánosságot, és amelyet a bizottság megítélése szerint úgy alakítottak ki, hogy indokolatlan előnyt biztosítson egy meghatározott gazdasági szereplőnek. A testület úgy véli, ezzel Magyarország megsértette az Európai Unió működéséről szóló szerződésben rögzített, a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseket. A közlemény emlékeztetett arra, hogy az új, határozatlan időre szóló szerződés egy olyan korábbi megállapodást váltott fel, amelyet szintén uniós jogsértés miatt kifogásolt a bizottság a 2025. júniusi kötelezettségszegési eljárási csomagban.

A testület szerint az érintett bányaterületek jelentős gazdasági értéke, a szerződés időbeli korlátozásának hiánya, valamint a homok- és kavicsbányák korlátozott száma miatt a piaci szereplők lehetőségei beszűkülnek arra, hogy belépjenek a magyar piacra vagy bővítsék tevékenységüket. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a bizottság kifogásaira és orvosolja azokat. Amennyiben a válasz nem kielégítő, az uniós testület indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben, ami a kötelezettségszegési eljárás következő szakasza. Az Európai Bizottság szerdán egy másik felszólító levelet küldött Magyarországnak, mert álláspontja szerint az ország nem hajtotta végre az uniós bíróság kiegészítő bányajáradékról szóló ítéletét. A testület szerint a vitatott intézkedés továbbra is sérti a letelepedés szabadságát.

A testület emlékeztetett hogy az uniós bíróság idén januárban megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot az építőanyagok értékesítésére kivetett kiegészítő bányajáradék szabályozásával. A járadék a hatósági ár és a magasabb eladási ár közötti különbség 90 százalékát teszi ki olyan termékek esetében, mint a homok, a kavics és a cement. A bizottság szerint az intézkedés elsősorban a más uniós tagállamokból származó, Magyarországon működő vállalkozásokat érinti, mivel nem tudják költségeik növekedését áraik emelésével érvényesíteni. A testület úgy véli, hogy ez hátrányosan megkülönbözteti a külföldi piaci szereplőket, és akadályozza a letelepedés szabadságát. A bizottság közölte: Magyarország továbbra is fenntartja azt a korlátozást, amelyet az uniós bíróság már jogellenesnek minősített. Magyarországnak ebben az ügyben is két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a bizottság kifogásaira. Ha a válasz nem kielégítő, a testület ismét a bírósághoz fordulhat, és pénzügyi szankciók kiszabását kérheti.

OFFI

Indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak az Európai Bizottság az OFFI Zrt. hivatalos célú hiteles fordításokra vonatkozó kizárólagos jogosultsága miatt, mert álláspontja szerint indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás uniós szabadságát. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a magyar szabályozás az állami irányítás alatt álló OFFI Zrt. számára biztosít kizárólagos jogot a hivatalos célú hiteles fordítások elkészítésére.

A monopólium több olyan dokumentumkategóriára és eljárásra is kiterjed, amelyeket 2009, a szolgáltatási irányelv magyarországi alkalmazását követően vezettek be. A bizottság szerint a kizárólagosság, valamint annak későbbi kiterjesztése sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződésben és a szolgáltatási irányelvben biztosított letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadságot. Emellett Magyarország egyes kapcsolódó intézkedésekről nem tett eleget a bizottság felé fennálló bejelentési kötelezettségének sem.

A testület emlékeztetett: tavaly decemberben hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak az ügyben. A 2026 februárjában érkezett magyar válasz azonban a bizottság értékelése szerint nem igazolta a monopólium szükségességét és arányosságát, és nem adott magyarázatot a bejelentési kötelezettség elmulasztására sem. A bizottság ezért indokolással ellátott véleményt bocsátott ki. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon és összhangba hozza szabályozását az uniós joggal. Ennek hiányában a testület ezt az ügyet is az Európai Unió Bírósága elé viheti.