Pont azok nem jutnak ingyenes állami jogi segítséghez, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá

Magyarországon jelenleg – néhány kivétel mellett – csak az részesülhet ingyenes állami jogi segítségnyújtásban, akinek a családi egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a 28 500 Ft-ot, egyedülállók esetén a havi nettó 42 750 Ft-ot, és jelentős vagyona sincs. Ez az jövedelmi határ 2008 óta változatlan – ezzel pedig az egész Európai Unióban nálunk a legnehezebb a szegény embereknek bíróságra menni. A lassan két évtizede nem emelt nevetségesen alacsony összeg miatt évente emberek százezrei esnek el a hatékony jogérvényesítés lehetőségétől.  

A jogvédő szervezet olyan emberekkel készített interjúkat, akik a jelenlegi szabályok miatt nem fértek hozzá az állami jogi segítséghez, így az elbocsátásuk után nem tudtak sikerrel küzdeni a tőlük elvett álláskeresési járadékért, a gyermekük láthatásáért vagy a cselekvőképességük visszaszerzéséért. Olyan szervezetekkel is beszéltek, akik kiszolgáltatott csoportoknak nyújtanak támogatást és jogi segítséget – sokszor az állam helyett.  

Az alacsony jövedelmi küszöb a legfőbb, de nem az egyetlen probléma. További súlyos gondokat okoz, hogy az érintettek egyszerűen nem tudnak arról, hogy elvileg lehetőségük lenne segítséget kapni, emiatt meg sem próbálják a jogaikat érvényesíteni.  

Egy másik rendszerszinten jelentkező akadály, hogy a nagyon szegény emberek számára már a kormányhivatalhoz való eljutás is nehézséget okoz. Emiatt nem tudják a kérelmüket sem beadni, ugyanez igaz a nyomtatványok kitöltésére vagy akár az eljárás mozzanatainak megértésére is, a kérelmek lassú elbírálása miatt az érintettek elmulasztanak fontos jogi határidőket. Egyes beszámolók szerint a hivatalok munkatársai nem minden esetben nyújtanak segítséget, sőt olykor kifejezetten elutasítóak. Mindezek ahhoz vezetnek, hogy még azok sem tudják hatékonyan igénybe venni a rendszert, akik egyébként jogosultak lennének rá. 

A kutatás fő megállapítása, hogy a jelenlegi rendszer egyszerűen nem működik, mert nem képes biztosítani az ingyenes jogi segítségnyújtást azok számára, akik a leginkább rászorulnának. Ez sérti többek között a tisztességes eljáráshoz és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot, tovább súlyosbítja a már meglévő egyenlőtlenségeket azok esetében, akik szegénységben élnek, fogyatékossággal küzdenek vagy más hátrányos helyzetben vannak.  

A megoldás 

Az Amnestynek a helyzet megoldására több ötlete is van. Egyfelől szerintük fel kell emelni az ingyenes jogi segítségnyújtás jövedelmi küszöbét legalább az éppen aktuális minimálbér szintjére. Ahhoz, hogy értsük, ez mennyibe kerülne, költségszámítást kértek a Budapest Intézettől. A számításaik alapján nagyjából évi 800 millió – 1 milliárd forintból újabb 1,5 millió rászoruló ember vehetné igénybe a jogszolgáltatást. Ez nyolcszoros növekedést jelentene a mostanihoz képest, alig négyszeres többletköltség mellett. 

A küszöb megemelése mellett szükség volna a teljes rendszer alapos felülvizsgálatára, többek között kormányhivatalok és a pártfogó ügyvédi rendszer gyakorlati működésének értékelésére, ahogyan arra is, hogy az állam jogi segítségnyújtására szoruló emberek tudjanak arról, hogy elérhető számukra a segítség.