Miért került a NER 60 ezer milliárba?

Bíró Ferenc Pál, az Állami Számvevőszék elnöke által elmozdítani kívánt, a korrupciót üldöző állami hivatal vezetője, a 24.hu cikkében elmagyarázta, miért került 60 ezer milliárd forintjába Magyarországnak a NER elmúlt 16 éve. Azt írta: ezt a hatalmas számot a hazai közbeszerzési adatok, illetve az Integritás Hatóság elemzései alapján sikerült meghatároznia, amihez nagyban hozzájárultak a nemzetközi közgazdasági irodalomból vett ismeretek is. Emlékeztetett arra az alapvetésre, hogy a korrupció eltorzítja az állami döntéseket. Nem azt veszi meg az állam, amire a legnagyobb szükség lenne, nem a legjobb áron és nem a legjobb minőségben – hanem azt, amiből a legtöbbet lehet »lefölözni«. 

Felidézte, hogy az Integritás Hatóság elemzése 30–35 százalék körüli rendszerszintű túlárazást mutat a nagy építési beruházásoknál, de hosszabb távon komolyabb következményt jelent az alacsonyabb növekedés, a gyengébb infrastruktúra és a nagyobb egyenlőtlenség, ami megfelel a klasszikus korrupció–növekedés modelleknek.

A magyar közbeszerzési adatok alapján a probléma rendszerszintű. A közbeszerzési szerződések adják a költségvetési kiadások mintegy 10 százalékát, az Integritás Hatóság által elemzett termékfőcsoportokban átlagosan a szerződések csaknem 25–33 százaléka túlárazott. A valódi verseny hiánya miatt az egyajánlatos eljárások aránya tartósan magas, az állam nem úgy viselkedik, mint egy felelős tulajdonos, aki harcol a legjobb árért, minőségért, hanem mint egy nagyvonalú megrendelő, aki mindent készségesen kifizet – tette hozzá.  Biró Ferenc Pál ezzel magyarázza, hogy a halmozott államháztartási kiadás 2010 és 2025 között átlagosan 9–10 százalékkal magasabb volt annál, mint amennyi egy tisztességes, versengő, jól ellenőrzött rendszerben indokolt lett volna.

A 60 ezer milliárd forint számszerűsítve így jött ki: a közvetlen közbeszerzési felárazás mintegy 12–15 ezer milliárd forint volt az elmúlt 16 évben, a korrupcióhoz köthető, közpénzből ténylegesen kivont fiskális veszteség konzervatív becslés szerint 35–40 ezer milliárd forint, a hosszú távú növekedési kár, az elmaradt GDP, a gyengébb beruházási környezet, a rosszabb infrastruktúra a 40–80 ezer milliárdos sávba esik.

"Nem csak arról van szó, hogy egy maroknyi ember mértéktelenül meggazdagodott mindannyiunk kárára, hanem arról, hogy a teljes ország lett szegényebb – nagyságrendileg 60 ezer milliárd forinttal" – tette hozzá. Szerinte az Integritás Hatóságnak nagy szerepe lehet abban, hogy a jövőben ez megváltozzon, de ehhez folytatni kell a múltbéli hibák feltárását.