Magyar Péter Orbán Balázsnak: A világ leggyávább magyarja

Kedden rendkívüli ülést tartanak a Parlamentben. Hétfőn, az ülésszak utolsó rendes ülésén az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 16. módosítását, amellyel nyolc évben maximálták a miniszterelnöki tisztség betöltésének időtartamát és megágyaztak a szuverenitásvédelminek nevezett hivatal és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) beszántásának.

A keddi plenárison azt a jogállamisági és korrupcióellenes törvénycsomagot tárgyalják, amelyek elfogadása részben azt a célt szolgálja, hogy a kormány teljesítse vele azokat a szupermérföldköveket, amelyeket az Európai Unió meghatározott a helyreállítási alap forrásainak lehívásához. 

A törvénycsomag előadója Görög Márta igazságügyi miniszter. A csomag érinti a vagyonnyilatkozatok rendszerét, főleg azok tartalmának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, az Integritás Hatóság jogköreinek bővítését, módosítják a büntetőeljárásról szóló törvényt a korrupciós bűncselekményekkel szembeni szigorú fellépés érdekében, és a kekvák megszüntetését, a magántőkealapok tulajdonosairól szóló információk átláthatóvá tételét.

 

 Görög Márta igazságügyi miniszter előterjesztőként szólal fel az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításának vitájában az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. június 16-án. l Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

 

Emellett szerepel a keddi napirenden a pedagógusok jelenlegi teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztését célzó javaslat, illetve egy házszabály-módosítás is, amely a sürgős és a kivételes eljárások számának átmeneti megemelését tenné lehetővé. 

Az ülés délelőtt 9 órakor, Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai 1989-es újratemetésével kapcsolatos megemlékezéssel kezdődött. A forradalom és szabadságharc vértanúit 1958. június 16-án végezték ki, újratemetésük, 1989. június 16-án, a rendszerváltás egyik szimbolikus eseménye volt.

Magyar Péter miniszterelnök, Forsthoffer Ágnes házelnök és a kormány több tagja az ülés előtt a 301-es parcellánál járt, ahol megemlékeztek a 68 évvel ezelőtt kivégzett mártírokról.

Magyar napirend előtti felszólalásában is '56-hoz és '89-hez nyúlt vissza. Arról beszélt, egyik történelmi eseményt sem lehet kisajátítani, és nem akarják eldönteni azt sem, hogy kik voltak "az igazi ’56-osok vagy a rendszerváltók".  Szerinte mindkét esetben megüzenték a fiatalok a szüleik generációjának, hogy nemet mondanak azokra az évekre, évtizedekre, amelyek az ő életük kereteit adták. Beszéde végén a jelen felé fordult: úgy fogalmazott: "bárcsak fel tudnánk nőni" azokhoz az ismert és névtelen hősökhöz, akik, bár "bonyolult hősök", "a döntéseik mégis egyszerűek voltak".

 

 Orbán Balázs, a Fidesz képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris rendkívüli 2026. június 16-án. l Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

 

Orbán Balázs, korábban Orbán Viktor politikai igazgatója, napirend előtti felszólalásában kritizálta a benyújtott törvénycsomagot, szerinte az, hogy kizárják a politikai ellenfelet, sok mindent elmond a Tiszáról, eddig ráadásul nemcsak más pártokat zártak ki a törvényalkotásból, hanem a társadalmi egyeztetés is elmaradt. "Emberséges Magyarországot embertelen eszközökkel nem lehet építeni" – mondta Orbán Balázs. Magyar Péter viszontválaszában Orbán Balázs 2024 őszi, felháborodást keltő mondataira utalt vissza  (emlékezetes, a volt politikai igazgató arról beszélt, hogy épp '56 tanulságai miatt, ha az oroszok megtámadtak volna, nem csináltuk volna azt, amit az ukránok, amit úgy lehetett értelmezni, hogy Orbán Balázs szerint a harc nélküli megadás lenne a helyes lépés), a miniszterelnök "a leggyávább magyarnak" nevezte a volt politikai igazgatót és utána felolvasta számos '56-os hős nevét.

Délelőtt elindult a törvénycsomag vitája, Görög Márta igazságügyi miniszter arról beszélt, a javaslat szigorú, de ez szükséges, mert Magyarország éveket veszített – utalt többek között arra, hogy évek óta jelentős forrásokat tartott vissza az EU.