Integritás Hatóság is szóvá tette a kilapátolt ezermilliárdokat

„A vasútfejlesztések esetében több jel arra mutat, hogy a nyertes ajánlattevők alvállalkozói láncolatokat építettek ki, amelyben közvetítői szerepben felesleges vállalkozások kaptak szerepet, azonban ezt a kockázatot az információk visszatartására tekintettel eddig az Integritás Hatóság (IH) nem tudta megvizsgálni” – a többi között ilyen megállapításokat fedezett fel a Magyar Hang az Integritás Hatóság 2025-ös évről szóló jelentésében. A hatóság szerint a szektorban rendszeresek voltak tavaly az összeférhetetlenségi helyzetek, mint például, „a tervező és a kivitelező közötti összejátszások”, amit nagyban elősegítette, hogy a tervezést és a kivitelezést egyben versenyeztették. A lap információi szerint a vasúti beruházások esetében előfordult, hogy egy NER-es cég hét szintből álló alvállalkozói láncot hozott létre, de ebből a többség ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz tartozott.

A jelentés máshol is megállapítja, hogy az Orbán-kormány alatt extrém módon koncentrálódott a közbeszerzési piac és így a közpénz elköltése. Megemlítik a média által már feltárt hirdetési piacot: az állami cégek reklám-, és rendezvényszervezési költségeiket szinte kizárólag a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül költhették el, ez a szervezet viszont Balásy Gyula cégeivel, a New Land Media, illetve a Lounge Design Kft.-vel szerződött.

Az NKOH-nál kevésbé ismert szervezetek, például a Digitális Kormányzati Ügynökség, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a Védelmi Beszerzési Ügynökség és a Kormányzati Képzésszervezési Központ együtt összesen mintegy 3 milliárd forint közbeszerzést kezeltek tavaly, esetükben általános gyakorlat volt a keretmegállapodások megkötése, ami eleve súlyos korrupciós kockázatot hordoz magában. Kimutatták, 325 ilyen szerződés született, ennek harmadát egyetlen céggel kötötték – áll a jelentésben.

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság felelt a közszférát érintő főbb beszerzések – az energia, az eszközpark, az autók – lebonyolításáért, ezek értéke az energiabeszerzések nélkül is elérte az 500 milliárd forintot, azzal együtt pedig akár a 2000 milliárdot is. Mindezt úgy, hogy a hivatal honlapján meg sem jelentek a közbeszerzések.

A kormány 5 milliárd forintos küszöböt állapított meg közbeszerzési határnak az építési beruházásoknál, az Integritás Hatóság már két éve javasolja ennek a radikális csökkentését, de reakció nem érkezett. A jelentés megemlít egy konkrét esetet a vidékfejlesztési pályázatokkal kapcsolatban. Az ilyen pályázatot elnyert cégeknek, gazdálkodóknak biztosítékot kellett vállalniuk, hogy amennyiben nem rendeltetésszerűen használják fel a támogatást, vissza kell fizetniük azt. Pénzügyi cégek sora alakult arra, hogy ilyen pénzügyi garanciákat adjanak. Csakhogy azt senki nem vizsgálta, hogy ezeknek valóban van-e megfelelő fedezete az általuk vállalt garanciára. A Vidékfejlesztési Programban ez vezetett egy több milliárd forintos csaláshoz, pedig egy egyszerű átvilágításával ez megelőzhető lett volna.

Érdemes emlékeztetni: Biró Ferenc ellen tavaly eljárás indult több ügyben is hűtlen kezelés, hivatali visszaélés miatt, mert felesége használta a szolgálati autóját, illetve Brüsszelben – az ügyészség szerint – gyanús szerződéseket kötött egy tanácsadó céggel. A hatóság elnöke június elején újra a nyilvánosság elé állt a korábbi kormányt bírálva, ezzel szinte egy időben vádat is emeltek ellene.