A nyugdíjak alakulása: komor jelen, fényes jövő?

A magyar nyugdíjak jelentősen emelkedtek ugyan az elmúlt több mint egy évtizedben, az inflációkövető rendszer megőrzi a juttatások reálértékét, de nem tart lépést a bérek növekedésével – állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése. Kimutatásuk szerint Magyarországon a nominális átlagnyugdíj 2012 óta 131 százalékkal növekedett, azonban ezt az elsőre kedvezőnek tűnő számot árnyalják az inflációs adatok, mert az árak időközben 77 százalékkal emelkedtek. Így a reálnyugdíjak ugyan 33 százalékkal magasabbak lettek, miközben a reálkeresetek 92 százalékkal bővültek, ami a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez vezetett. Ezt mutatja az is, hogy az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset arányában kifejezve a 2012-es 73 százalékról 50 százalékra esett vissza 13 év alatt.

A relatív elszegényedés azonban az idősebb nyugdíjasok között még súlyosabb. Az átlagnyugdíj növekedése mögött részben egy demográfiai állománycsere húzódik meg: a mai bérekhez igazodó, magasabb kezdőnyugdíjjal érkező fiatalabb nyugdíjasok aránya nő, ami emeli az átlagot. Ugyanakkor a régóta nyugdíjban lévők relatív helyzete évről évre tovább romlik még a nyugdíjasokon belül is. Ez a leszakadás leginkább a svájci indexálás megszüntetésének tudható be, hiszen a jelenlegi, inflációkövető rendszer, bár a nyugdíjak reálértékét megőrzi, nem biztosítja, hogy az emelkedés kövesse a bérek dinamikáját.

Korábban javított valamit a helyzeten az, hogy 3,5 százalékos GDP-növekedés felett nyugdíjprémiumot fizettek, de ez nem épült be a nyugdíjakba. A fokozódó lecsúszást látva új támogatási formák is megjelentek, a 13. havi nyugdíj 2021-es részleges, majd 2022-es teljes bevezetése bár 8,3 százalékos növekedést biztosított önmagában, azonban ez az összeg nem épült be az alap nyugdíjellátásba. Hasonlóan a 14. havi nyugdíj idei, 1 hetes részletének kifizetése is egyszeri támogatásnak minősül.

Az új kormány sávos nyugdíjemelési tervezete (illetve a minimum nyugdíj 120 ezer forintra emelése) érdemileg növelné a nyugdíjakat a legszegényebbek körében, azonban ezzel együtt súlyos terheket róna a már egyébként is kihívásokkal küzdő költségvetésre. A GKI számításai szerint az intézkedés évi 110 milliárd forint többletkiadást jelentene, ugyanakkor továbbra sem oldja meg az inflációs indexálás miatti elszegényedést. Jelentős hatást gyakorol nyugdíjasok jövedelmére a tervezett SZÉP-kártya juttatás is, amely a nyugdíj összegétől függően évi 100-200 ezer forintot jelent majd. Ennek becsült költségvetési kiadása 330 milliárd Ft évente, de erről is elmondható, hogy nem épül be a nyugdíjakba.

A hazai átlagnyugdíjak közeledtek az uniós átlaghoz. 2012-ben a magyarországi átlagnyugdíj 330 eurót tett ki az uniós 1045 eurós átlaggal szemben, ami 31 százalékos arányt jelentett. 2025-re a hazai érték 80 százalékkal emelkedett, 594 euróra, eközben azonban az európai uniós átlag is jelentősen, mintegy 52 százalékkal emelkedett, 2025-ben már elérte az 1588 eurót. Így a hazai átlagnyugdíj mindössze az uniós átlag 37 százalékára emelkedett.

A régiós országok felzárkózása jóval gyorsabb volt. A 6 százalékpontos hazai javulással szemben a kelet-közép-európai régió többi országa átlagosan 13 százalékpontos felzárkózást ért el, így ők sikeresebben csökkentették a hátrányukat. Ennek következtében Magyarország 3 helyet csúszott vissza 2012-höz képest, így az unióban a 4. legalacsonyabb átlagnyugdíjjal rendelkezik hazánk.