110 oldalas a korrupcióellenes törvénycsomag

Kedd este benyújtotta a kormány az uniós pénzek hazahozatalát célzó, antikorrupciós törvényjavaslat-csomagot. A benyújtó Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter, a csomag előadója az igazságügyi tárcát vezető Görög Márta.

Az indítvány azoknak a szupermérföldköveknek a teljesítésére koncentrál, amelyeket az EU a helyreállítási alap pénzeinek lehívásának feltételéül szabott Magyarország számára, részben ezzel teljesíti a kormány az Európai Bizottsággal nemrég létrejött új politikai megállapodást. 

Magyar Péter történelmi jelentőségűnek nevezte a jogszabálycsomagot.

A 110 oldalas javaslatcsomag szigorítja a vagyonnyilatkozat-tételre, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, ezzel összefüggésben bővíti az Integritás Hatóság hatásköreit, rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, módosítja a büntetőeljárásról szóló törvényt a korrupciós bűncselekményekkel szembeni szigorú fellépés érdekében, továbbá az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával erősíti az egyes fizetési műveletek átláthatóságát. Az indítvány a közbeszerzések átláthatósága és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás érdekében jelentősen kiterjeszti a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén közzétételre kötelezett szervek és a közzéteendő adatok körét is.

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény módosításával jelentősen kibővítik azoknak a közjogi tisztségviselőknek a körét, akik nem indulhatnak pályázóként. A kormány tagjai, az államtitkárok és helyettes államtitkárok mellett a jövőben a köztársasági elnök, az országgyűlési képviselők és a magyar EP-képviselők, valamint a polgármesterek és a főpolgármester is kizárt közjogi tisztségviselőnek számít – írja összefoglalójában az MTI.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) kivezetésével egyidejűleg elvégzik az egyes kekvákat létrehozó törvényi rendelkezések, törvények hatályon kívül helyezését. Szabályozzák a felsőoktatási tevékenységet nem ellátó kekvák megszüntetését, rendezik feladataik további sorsát, valamint vagyoni viszonyaik lezárását.

A közérdű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényben korlátozzák a kuratóriumi és a felügyelőbizottsági (fb) tagok kijelölésének lehetséges időtartamát, továbbá vagyon- és összeférhetetlenségi nyilatkozat tételre kötelezik őket. Rektor, rektorhelyettes, dékán - feltéve, hogy nem lát el gazdasági vezetői feladatokat - nem zárható ki a kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagságból. Rögzítik: a kekvák alapítói jogainak teljes köre osztatlanul a kormányt illeti. Amennyiben az állam csatlakozóként vesz részt az alapítványban, úgy a kormányt illeti osztatlanul az alapítvány alapítói jogainak teljes köre. A javaslat felsorol 15 nem felsőoktatási tevékenységet ellátó kekvát, egyebek mellett az Élvonal Alapítványt, a Mathias Corvinus Collegium Alapítványt, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt. A törvényjavaslat szerint az érintett, a kormányhatározattal megszüntetett, nem felsőoktatási alapítványokat, a nyilvántartó bíróságnak hivatalból, tehát külön kérelem vagy jelzés nélkül, augusztus 31-én törölnie kell a nyilvántartásból. A törlés alól kivételt képez, ha az alapítványban érintett nem állami személyek közérdekű cél nélkül is tovább akarják működtetni az alapítványt. A felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó kekvákat az alapítói jogok gyakorlója 2027. augusztus 1-ig szünteti meg.

A javaslat számos pontosítást tartalmaz a Korrupcióellenes Munkacsoport működésével kapcsolatban is, ebben az Integritás Hatóság képviselői és civil delegáltak is vannak. Az Integritás Hatóság általános jogkört kapna a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárásának kezdeményezésére, ez a joga a jövőben nem korlátozódna csak az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekre. Emellett a büntetőeljárásról szóló törvény módosításával megteremtik a lehetőségét annak, hogy a hatóság a felülbírálati indítvány elbírálásával hozott határozattal szemben fellebbezéssel élhessen, és ezáltal a törvényesség kérdésében a másodfokú bíróság dönthessen. A hatóság továbbá a jövőben közvetlenül is megkereshetné a büntetőeljárást folytató szerveket, a büntetőeljárási iratok megismerése érdekében.

Az indítvány alapján a jövőben a kockázati tőkealap-kezelőkre vonatkozó felügyeleti keretrendszer is átalakul.

Módosulnának a koncessziós beszerzési eljárások szabályai is. Egy ajánlat érkezése esetén csak akkor lehetne építési vagy szolgáltatási koncessziós szerződést kötni, ha az ajánlatkérő objektív módszerrel igazolja, hogy a verseny hiánya a piac tényleges szerkezetének következménye.