Archívum

Nagy Attila Tibor politikai elemző – Több ezren tüntettek szombaton Magyar Péter felhívására

Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Néppárt elköke – Magyar Pétert sokan hozzá hasonlítják. Az ellenzék jövője.

Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője – Sulyok Tamás köztársasági elnök nem hozza nyilvánosságra Novák Katalin kegyelmi döntéseinek indokait

Barkai László, a Demokratikus Koalíció, az LMP és a Párbeszéd miskolci polgármester jelöltje – Az ellenzéki pártok új miskolci polgármesterjelöltje

Kaltenbach Jenő, a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság korábbi elnöke – 10 éves az Élő Emlékhely 

Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogi projektjének vezetője – Meghosszabbítja a rendeleti kormányzást a Fidesz

Elszabadult hajóágyúként üzemel a magyar külpolitika. Az irányt az adott pillanat üzleti érdekei határozzák meg, és nem a demokratikus alapelvek. Ahogy ez a dívik a belpolitikában is. A következményekről kérdeztük Balázs Péter volt külügyminisztert, uniós biztost.

Üzbég krumplikutató központ vagy Horizont és Erasmus – szerintem kitalálják, melyiket támogatja a kormány, ha a tudományos kutatás és akadémiai szabadság útjait fürkésszük. Élcelődve, de kiábrándultan értékelték a magyar tudományos kutatás irányításában, finanszírozásában bevezetett változtatásokat annak a minapi panelbeszélgetésnek a résztvevői, amelyet az Akadémiai Dolgozók Fóruma létrejöttének ötödik évfordulója alkalmából tartottak a Három Holló kávéházban. Az ott elhangzottakból Kárpáti János idézett fel részleteket.

Kihúzta Orbán a tüntetések méregfogát Orbán, amikor 32%-os pedagógusbér-emelést ígért? Nahalka István oktatáskutató adott választ.

A félmilliós tüntetés konklúziója és a szélsőjobb német pártok betiltásának dilemmája került a középpontba, amikor egy teljesen hétköznapi német tüntetővel tudtunk beszélni annak kapcsán, hogy az AfD egypár rokonlelkű pártjával több millió „idegen” deportálásának tervét egyeztette a Potsdam melletti hotelben, s amit a mendemondák után később a média is megerősített. Csernyánszky Judit beszámolója a rasszizmus és a szélsőjobb előretöréséről.

Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország emberi jogi szakértője, programigazgatója – Orbán Viktor miniszterelnök és a rasszizmus 

Herman János volt külügyi államtitkár és NATO nagykövet – Az ukrajnai háború lehetséges lezárása, ill. az ezzel kapcsolatos magyar álláspont 

Holoda Attila energetikai szakértő – Hogyan spórolhatunk az energiával? 

Sík Endre, Ipolyi Arnold és Polányi Károly-díjas szociológus professzor az MTA doktora. Témánk volt: az orosz-ukrán háború, annak belpolitikai hatása, de arról is beszélgettünk majd, hogy miért működik a dezinformáció, egy-egy állítás hatásának miért nincs semmi köze ahhoz, hogy az történetesen igaz-e vagy sem. "Goebbels például azt mondta: ha az állam hazudik, akkor hazudjon nagyot. Akkorát, amiről senki sem feltételezi, hogy egy kormány ekkorát is mer hazudni.”

Hanti Vilmos a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke: "A rasszizmus a fasizmus előszobája. Sajnos rasszizmus az is, amikor egy népet 'lefasisztázunk', hiszen a nép sohasem homogén! A múltszázadi vészkorszak idején a náci Németország saját polgárai is jelentős antifasiszta  ellenállást tanúsítottak.” Hanti azt hirdeti: "az antifasizmus nem jobb- vagy baloldaliság kérdése, hanem egy humanista életút”.

Perényi Eszterörök életre eljegyezte magát a zenével.David Ojsztrahhegedűjátéka nagy hatással volt rá, aztán a  Zeneakadémián Kovács Dénes növendékeként végzett.  A Kossuth- díjas hegedűművész nemrégiben Életműdíjat kapott.

Zoltán Tamás ötvösmester, ötvösművész magángyűjteményből nyílt kiállítás Budapesten. Több, mint huszonöt évnyi gyűjtőmunkájának, valamint a fémműves és ötvös szakmák összefogásának hála egy történelmi jelentőségű tárlat állt össze, amely bemutatja a kincskészítők műhelytitkait.

Szulák Andrea Máté Péter-díjat kapott: "Kimondhatatlanul büszke és boldog vagyok! Sosem gondoltam volna, hogy valaha állami kitüntetésben fogok részesülni! Köszönöm a megtiszteltetést!

A magyar válogatott csúnya vereségbe futott bele az Európa-bajnoki döntős Anglia ellen a Puskás Arénában az Eb utáni első világbajnoki selejtezőjén, ám mégsem annyira a 4-0-s végeredmény, mint a magyar szurkolók egy részének viselkedése volt a nemzetközi és a magyar sajtó fókuszában. Az angol játékosok megdobálása, a fekete játékosokat ért rasszista inzultusok miatt már a FIFA is vizsgálatot indított, és várhatóan komoly büntetést fog kiszabni a magyar szövetségre. A helyzetet állandó vendégünkkel, Marosi Gergely sportújságíróval elemeztük.

Véget ért az országúti kerékpársport harmadik háromhetes versenye, a Spanyolországban megrendezett Vuelta a Espana 2021-es kiadása. A győztes ugyanúgy a szlovén Primož Roglič lett, mint az előző két kiírás alkalmával, ám olyan események tarkították a versenyt, amelyeket senki nem láthatott előre. Ezekről mesél a hallgatóknak Szathmári Attila, az Eurosport kommentátora.

Témáink:

- Akad, akinek egy újszülött babáról is a rasszizmus jut az eszébe és van, aki bárhol talál ürügyet arra, hogy gyűlölködjön. Sok jót nem remélhetnek azok, akik ezt elszenvedik, sem a jogrendtől, sem például az uszítás gyakori terepéül szolgáló közösségi oldalak működtetőitől.
Roma értelmiségiek, diákok gondolkodtak közösen arról, hogy mit lehetne ez ellen tenni –valamennyiünknek.

- Teknősbékát menteni Törökországban, idős embereknek ebédet vinni itthon, segíteni egy múzeumi gyűjtemény rendezésében, vagy interneten korrepetálni gyerekeket – mi a közös ezekben a munkákban? Az önkéntesség. 2021 az Önkéntes Munka Éve, talán soha nem volt nagyobb szükség a segítőkészségre, mint idén. 

Miért tekint a magyar társadalom idegenként a romákra? Mi az összefüggés az amerikai feketéket és a hazai romákat nyomasztó rasszizmus között? Miért kell egy roma társadalomtudósnak hangsúlyoznia, hogy ő roma? Hogyan alakul ki a közösségi média használatával világszerte a diszkrimináció elleni ellenállás? Egyebek mellett ezekről a témákról beszélgetek, dr. Bogdán Mária média- és társadalomkutatóval, aki eredetileg televíziós rendezőként végzett, és az volt a célja, hogy ábrázolja a mindennapi rasszizmust. Erre a hazai média jó része nem volt kíváncsi. Ekkor váltott. Úgy döntött, kutatni fogja azt, ami zavarja. Doktori disszertációját a magyarországi romák média reprezentációjáról írta, címe: A látható idegen.

A rasszizmus elhallgatott világjárvánnyá vált – és Magyarországon pedig hosszú ideje hiánycikk a szolidaritás . Erre a következtetésre jutottak fiatal roma értelmiségiek, akik közös gondolkodásba kezdtek tartva attól, hogy megismétlődhetnek a cigányellenes felvonulások, agresszív cselekedetek. Olyanok, mint például a neonácik, fociultrák és a Mi Hazánk mozgalom randalírozása a Deák téri kettős gyilkosság ürügyén. És mondják azt is: párbeszédre van szükség a többségi társadalommal, de nem azt akarják elmondani a többségnek, amit az hallani akar.

Minden harmadik 80 év feletti ember demenciával küzd Magyarországon, az átlagéletkor növekedésével sokakra, sokunkra ez vár. A társadalom, a szociális ágazat, és különösen az egészségügyi szféra felkészületlen a helyzet kezelésére, a demenciával küzdő emberek és családjaik méltatlan és reménytelen helyzetbe kerülnek. Holott szakmai odafigyeléssel és társadalmi együttműködéssel meg lehetne oldani azt, hogy emberhez méltó életet éljenek az érintett idősek és családtagjaik is. 

Nyilatkozók:

Hollik István KDNP-s képviselőt, a Fidesz kommunikációs igazgatója – Miért pont a cigányellenes és antiszemita írásairól is ismert Bayer Zsolt publicista volt a rasszizmus ellen meghirdetett kormánypárti tüntetés vezérszónoka?

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke – megjelent az új Nemzeti alaptanterv (NAT)

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő – A Néppárt tagja maradt a Fidesz

Pálinkás-Szüts Róbert vendége Németh Zsolt kriminológus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

YouTube-link