Archívum

Úgy kezdte, hogy már kisgyerekként különösen szépen tudott furulyázni, aztán egyre mélyebbre ásta magát a régi zene történetébe és azt próbálta kideríteni, hogyan játszhattak a korabeli barokk muzsikusok. Különösen Haydn érdekelte, annyira, hogy 1996 óta a Magyar Haydn Társaság elnöke, egyúttal  az 1998 és 2009 között Fertődön rendezett „Haydn Eszterházán” fesztivál művészeti igazgatója is volt. Amikor ez a gyönyörű sorozat egy új politikai attitűd jegyében megszakadt, kutatni kezdte a 18. század végi Eszterháza zenei és operaéletét. Nemrég jelent meg egy rendkívül alapos és izgalmas tanulmánya  az eszterházi operajátszásról. Malina János, zenetörténész, zenekritikus, Kismarton és Haydn kutató volt a Dobszerda vendége 

Nem szereti, ha alternatív Nobel díjasként aposztrofálják, pedig 1995-ben a cigányság helyzetének javítását szolgáló Autonómia Alapítvány létrehozásáért jogosan ítéltek oda számára. Az elismeréseknél fontosabbnak tartja azt a sokféle nemzetközi fejlesztési programot, környezetvédelmi tevékenységet, civil kezdeményezést, amelyek segítségével jobbá tette sokak életét. A most megjelenő önéletrajzi regényéből megtudhatjuk, hogy élt három kontinensen, tíz országban, négy házasságban, beszél számos nyelvet, hogy alapító főszerkesztője volt az ENSZ mezőgazdasági és környezetvédelmi szervezetei legfontosabb lapjainak, s hogy 1986-ban tért haza Magyarországra hosszú emigráció után. A ma is tevékeny 98 éves újságíró és emberi jogi aktivista, Bíró András rendkívül kalandos élete sokak számára példát adhat. Ő volt a Dobszerda vendége.

"Rembrandt kifinomult képalkotói és dramaturgiai eszközöket fejlesztett ki arra, hogy bonyolult emberi konfliktusokat vigyen színre festményeken és rézkarcokon – oly módon, hogy elkötelezett nézője a cselekményt, a sorsok alakulását eseményszerűen végig is tudja követni.”- vallja Rényi András művészettörténész a sokszáz oldalas Rembrandtról írt tanulmányában, amelyből arra az érdekes felismerésre is jutunk, hogy a világ egyik legnagyobb festőművészének képein ábrázolt jelenetek akkor válnak igazán drámává, ha a néző maga is aktívan közelíti a látványt. Rényi András elemző munkája igyekszik megkönnyíteni a belépést a képek rembrandti színpadára, a festett függöny mögé, ahol a mához is szóló események zajlanak.

A Dobszerdában Váradi Júlia vendége Rényi András volt.

Amit csak megtehet a felejtés ellen, azt irodalomtörténészként meg is teszi. Rendszeresen jelennek meg újabb és újabb visszaemlékezései, elemzései, kritikai hangvételű tanulmányai, amelyek elsősorban keserű tapasztalatainak hatására, hogy  eltűnni látszik a múlt legnagyobbjainak felidézése,   megpróbálja ébren tartani  irodalmi emlékezetünket. Adytól, Kosztolányin át Karinthyig, József Attilától Molnár Ferencig, Pilinszkyig és Petri Györgyig sok mindenkire  ráirányítja erős fókuszú lencséjét, s nem ritkán saját korábbi tévedéseit is bátor önkritikával illetve új megvilágításba helyezi a magyar irodalmat. 
Veres András, irodalomtörténész volt a Dobszerda vendége, akinek egyszerre két tanulmánya is elolvasható, az egyik "A felejtés ellen", a másik az "És megint elölről" címet viseli. 

A XX-ik és most már a XXI-ik század egyik leghíresebb kortárs zeneszerzőjének néhány hete ünnepeltük a 98-ik születésnapját. Szinte hihetetlen, hogy élete végén egy nemzetközileg is óriási sikert aratott operával hívta fel újra a világ figyelmét. Csodálatos életművében ez volt az első opera. És még hihetetlenebb, hogy hamarosan megszületik az újabb operája! Kurtág György volt a Dobszerda vendége.

Gyönyörű fekete,  göndör haja volt,  hatalmas sötétbarna szeme és kreol bőre. Mindenki imádta az állami gondozó intézetben, ahová  egészen kicsi fiúként került. A hányatott gyerekkor ellenére máig az a legjellemzőbb rá, hogy derűs mosoly ül az arcán, láthatóan élvezi az életet. Szinte csodával határos módon derült ki, hogy a kicsi korától vágyott színészi és előadó művészi hivatásra mennyire alkalmas, így egyenes út vezetett a Színház-és Filmművészeti Főiskolára. Ma ismert színész, a Víg Színház után szabadúszóként sokféle szerepet és színházat kipróbált, s legújabban rádiós műsorvezető kollégaként is találkozhatunk vele és feleségével itt a Klubrádióban. Kálid Artúr a Dobszerda vendége, aki ugyan sokat mosolyog, de arról, amit ma mindannyian átélünk, rendkívül keserűen beszél.

Hajdu Szabolcs, Török Ferenc, Miklauzic Bence, Pálfi György, Mundruczó Kornél, Kenyeres Bálint, Kocsis Ágnes  Gigor Attila, csak néhány ismert név azok közül, akik mindannyian a tanítványai voltak, de a legújabb és legsikeresebb fiatal filmrendezők filmjeinél is bábáskodott, sőt, jelenleg is folyamatosan rajta tartja kezét  Reisz Gábor, Kis Hajni, Hevér Dániel, és még néhány elsőfilmes munkáin. A filmkritikusok életműdíjának idei átadásakor valaki találóan a magyar filmesek anyukájának nevezte. Többek szerint a  legfontosabb gondolatokat, a lényegi kritikát, olykor a legfontosabb pofonokat is tőle lehet megkapni, s ezek garantálják a filmek sikerét. Schulze Éva, Európa díjas, Balázs Béla díjas, Árvai Jolán díjas vágó, dramaturg, forgatókönyvíró, producer, stúdióvezető, egyetemi tanár, kuratóriumi elnök volt a Dobszerda vendége. 

Nem gondoltam volna, hogy a gyászról, egy hozzánk nagyon közelálló családtag elvesztéséről lehet úgy is beszélni, hogy olykor ott bujkáljon a mosoly is a szájunk szélén, sőt, egy-egy pillanatra önfeledten nevetni is tudjunk. Pedig lehet, és nem is kell szégyenkezni miatta. Ezt bizonyítja egy fiatal, elsőfilmes rendező, aki egy családi gyász történetén keresztül sok-sok olyan tabut képes ledönteni, amiről azt gondolnánk, érinthetetlen. Breier Ádám, Lefkovicsék gyászolnak című első nagyjátékfilmjét sok alapos és érdekes dokumentumfilm előzte meg, amelyek közül nem egy ugyancsak tabukat döntögetett, akár Kubában, akár Krasznahorkai László szülőhelyén történt a forgatás. A Dobszerda vendége Breier Ádám, filmrendező.

Egy rendkívül kalandos életút, svájci születésű édesanya, aki soha nem tudta otthon érezni magát Magyarországon. Ez a tény meghatározóvá vált a háború alatt és azt követően a cseperedő kisfiú, majd fiatalember számára. 1956-os szerepvállalása miatt megjárta a kistarcsai internálótábort, majd diákfelkelő múltja után gépészmérnöki karrierje is derékba tört. A ma 87 éves gépészmérnök, irodalmár és író egy életen át ragaszkodott a legőszintébb szembenézéshez. Mindezt egy gyönyörű és megrázó monológban mondta el a Dobszerdában. Kivételesen a riporter csak hallgatja, nem kérdez, mert kérdésekre nincsen szükség. Ungváry Rudolf volt a rendhagyó Dobszerda vendége. 

Mondhatnám, az örök kakaó a főhőse legújabb regényének, a huszadik és huszonegyedik század általunk ismerhető idejének minden jelentősebb, vagy épp jelentéktelenebb, de mindenképp nyomot hagyó világáról. Amelyben a főhős, - olykor maga az író, olykor meg nem, mindenre emlékszik, miközben mindent el is felejt. Mi viszont elképesztően pontos látképet kapunk a társadalmunk szinte minden rétegéről a rózsadombtól a cigányputrin, az egyetemtől a falusi kunyhón át a kocsmák legmélyebb belsejéig. A szerző, Jánossy Lajos, a magyar irodalmi kortárslét meghatározó részvevője volt a Dobszerda vendége, akivel nemcsak az ő saját portréját, de az általa alaposan megfaggatott írótársaiét is megpróbáltuk elemezni. 

Hogy sérült emberekkel színházat csinálni egyszerre rendkívül nehéz, ugyanakkor gyönyörű feladat, azt mindenki tudja, aki valaha találkozott a Baltazár Színház társulatával. De hogy még ennél is izgalmasabb lehet Thaiföldön élő sérült emberekkel egészen rövid idő alatt, a nyelvi és a kulturális különbségeket leküzdve sikeres színházi előadást létrehozni, azt csak nagyon kevesen tudhatják.

Történetesen egy kiváló klubrádiós kollégánk, Kováts Kriszta, aki nem mellesleg a Baltazár Színház rendezője, az ugyancsak kiváló képzőművész, díszlet-és jelmeztervező társával, Ruttka Andreával egy hónapon át mindezt megtapasztalhatta, miközben nagy sikert arattak Bartók Fából faragott királyfi című táncjátékával. A Dobszerdában Váradi Júlia vendége Kováts Kriszta, akivel persze nem csak a thaiföldi kalandokról beszélgetett.

„ Johann Sebastian Bach és a zenei forma két kultúrája” - ez a doktori disszertációja címe, a Kurtág operáról írt elemzéséért a közelmúltban nyerte el a Minőségi újságírásért díjat. Azt vallja sajátmagáról, hogy hálás a sorsnak, hogy a pesti hiperértelmiségi anyai ág mellett, amelyhez doktorált zenetudósként, a Zeneakadémia habilitált egyetemi docenseként ő maga is tartozik, és amelyben nemzeti színházi főrendező dédapát, szociológus nagymamát, közgazdász nagypapát, író-történész-filozófus nagybácsit tud felmutatni, s egy kiváló aneszteziológus anyát, hogy emellett a pesti ág mellett a bonyolult paraszti ág is meghatározza az identitását, így két világ találkozásából született szerelemgyerek. Fazekas Gergely, zenetörténész, egyetemi tanár volt a Dobszerda vendége.

1944. október 15-én a magyar kormány fegyverletételi közleménye alkalmából a rendőrség a nyilasokkal együttműködve fegyverosztást rendezett a fővárosban. Aznap este, és a másnapi nyilaspuccsal egy időben, nyilasok és antifasiszta ellenállók között fegyveres összetűzésre került sor a Józsefvárosban, főleg a Népszínház utca és Teleki tér környékén. A nyilasok a nácikkal együttműködve harcoltak a felkelők ellen, s emellett a környék civil zsidó lakosságát egy többnapos pogrommal büntették. A „Kis Varsó”-ként emlegetett, szinte máig ismeretlen eseménysorozatot kutatja Gazdag Péter író, drámaíró, költő, festőművész, s most legújabban történész. Ő volt a Dobszerda vendége

2022 szeptemberében több pedagógust elbocsátottak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, miután az érintettek a korábbi figyelmeztetés ellenére többször részt vettek polgári engedetlenségben a leírtak szerint. Így Törley Katalin franciatanár is, akinek 23 év tanítás után kellett elhagynia iskoláját, amely mellett már diákkorában elköteleződött. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítójaként ő 2016 óta aktívan részt vesz a közoktatás megújításáért, az esélyegyenlőség megvalósításáért folytatott küzdelemben. A mozgalom legfontosabb célkitűzései a gyermek- és személyközpontúság, az esélyteremtés, a tanulás megtanulása, az egyenlőség, a szabadság és az önállóság. Ezekért mindenkor, minden körülmények között hajlandó kiállni és az a szent meggyőződése, nem szabad feladni, mégha jelenleg reménytelennek látszik is a győzelem. Törley Katalin volt a Dobszerda vendége, akivel nem csak az oktatás tarthatatlan helyzetéről beszélgetünk.

Váradi Júlia beszélget. Művészportréiban igyekszik megismerni az alkotót, az alkotásait, az életét és azt is, hogy érzi magát a művész a mostani „bőrében”. 

A Dobszerda adásainak videófelvétele elérhető a YouTube csatornánkon is.

A Dobszerda már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

 

RSS link

 

"Muszáj lelépnem, különben elszottyadok” – nyilatkozta a napokban Kizlinger Lilla, színész, rendező, forgatókönyv író. Az utóbbi években jelentős díjakat elnyert magyar filmekben, Fliegauf Bence "Rengeteg, mindenhol látlak"-jában, majd a "Magyarázat mindenre" című Reisz Gábor filmben, s most legutóbb a Hevér Dániel rendezte "Valami madarak”-ban játszott meghatározó szerepeivel elnyert sikerei mindegyikét szerinte az SZFE-nek köszönheti. Komoly erőket bedobva részt vett az egyetemfoglalásban is, s azt is nyíltan vállalja, hogy nem szereti a Fideszt. Most épp Bécsbe készül, ugyanis osztrák támogatással dolgozik első nagyjátékfilmje forgatókönyvén és a jövőbeli tervei szerint külföldi színházakban is kipróbálná magát.

Wenckheim Frigyes egykori dolgozószobája a Szabó Ervin téri Wenckheim palotában ma is őrzi a művelt főúri miliőt. A gróf józsefvárosi palotája 1931 óta könyvtár, 1946 óta úgy hívják, hogy Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A gyönyörű szoba mai „birtokosa” éppen huszonötödik éve dr. Fodor Péter főigazgató, címzetes egyetemi docens. Ő felügyeli a jóval 5 millió fölötti éves látogatói forgalmat, és a közel háromszázezer beiratkozott olvasó megfelelő kiszolgálását. Pontosan meg tudja mondani, hogy az 56 tagkönyvtárból éppen melyik ázott be utoljára, vagy hogy hol van épp szükség gyors helyreállításra. Fodor Péter volt a Dobszerda első vendége az újévben, akitől azt is megkérdeztük, elavult fogalommá vált-e mára a könyvtár, vagy épp ellenkezőleg.

Úgy mutatkozik be, hogy Malacka, néha úgy, hogy Kismalac. A legtöbben így ismerik és így szeretik. Pedig van rendes színészhez illő neve is, amellyel jónéhány jelentős sikert is learatott az elmúlt évtizedekben. A 25. Színháznál indult a pályája, aztán sok vidéki színházban játszott fő- és mellékszerepeket. Így a nyíregyházi Móricz Zsigmond, a győri Kisfaludy, a szolnoki Szigligeti, majd a Miskolci Nemzeti Színházban. Élete nagy részét a nemrég elhunyt kiváló dramaturg, műfordító, könyvkiadó és színész, Morcsányi Gáza társaként töltötte.

A Dobszerda vendége Balog Judit, Malacka, akivel a férje hiányáról is beszélgettünk, de arról is megkérdezzük, mi adja az erőt ahhoz, hogy olyan akadályokat is leküzdjön, amelyek leküzdhetetlennek látszanak.

A Berlinben élő, magyar apától és német anyától született zeneszerző Matthias Kadar, Kádár Matyó gyerekkora óta úgy érzi, az a küldetése, hogy minél korábban felkeltse a környezetében, elsősorban persze a gyerekekben a zene iránti érdeklődést, amit sajátos tanítási szemléletén keresztül rendszeresen sikerrel el is ér. Igazi kozmopolitaként boldogan lubickol a nyelvekben, azok  zeneiségében. Kompozíciói mindenek előtt irodalmi anyagra, főleg német, francia, holland és magyar versekre épülnek. Énekesként, chansonniere-ként, de dalszerzőként is szereti a műfaj határait feszegetni. Gitárját sohasem felejti magával vinni. A Dobszerda vendégeként is boldogan játssza rajta legújabb szerzeményei egyikét, igazi ünnepi hangulatot teremtve. 

A nagy mesemondó, Benedek Elek dédunokája, Benedek Marcell író, műfordító unokája, Benedek András, dramaturg fia, Benedek István, orvos unokaöccse, Göncz Árpád veje Benedek László.  Ő maga  csaknem ötven éve pszichológus. Legfontosabb szakterületei a játékterápia, a közösségi pszichiátria, a pszicho-szociális kezelések esélyének vizsgálata.  Emellett nemrég a magyar történelemről írt mesekönyvet unokáinak, s most egy önéletrajzi kötetben foglalta össze pszichológusi élet útja legfontosabb állomásait, köztük a híres-hírhedt hidegkúti pszichiátria vezetőjénél, Goldschmidt Dénesnél töltött éveit. Benedek László  Bécsben él, ahol oda bevándorolt kisebbségek problémáival foglalkozik. Ő volt a  Dobszerda vendége.

Az évtizedes jóbarát, a sármos férfi, a két lábon járó legenda, a fáradhatatlan szivarozó, a tévedhetetlen ínyenc, a rátermett vezető, a műgyűjtő, a versenylovak kedvelője, az apa és apa helyettes, a kontinensek és óceánok vándora, a mecénás, a műgyűjtő, a tudósok barátja, a híres Bródy Sándor író unokája, s a híres Hunyadi Sándor unokaöccse, az Alibi-főszerkesztője , a kozmopolita lokálpatrióta, az utolsó budai gavallér és a legzárkózottabb nyíltszívű személyiség. Ez volt Alexander Bródy, a  magyar kultúra nagy támogatója, akinek írói és üzletemberi múltját őrző hagyatékát Kurta Zsuzsanna, irodalomtörténész dolgozta fel. Ő volt a Dobszerda vendége.

Egy hosszú szakmai életúton keresztül válaszokat keres, s ha nem is mindig találja meg, de mindenképp bemutatja a bennünket körülvevő világot, s segít megértetni, hogy például mi történt a nyolcvanas évek végétől egészen mostanáig Ózdon, vagy hogy miként néztek egymással farkasszemet a kistarcsai fogolytábor egykori rabjai és fogvatartói között. De annak is utánajár, hogyan lett Onódy Lajos a kommunista vendéglátás császárából a Kádár rendszer áldozata, vagy hogy kitörhet-e és ha igen, milyen áron egy romatelepen élő tehetséges zenészfiú, ha bekerül a Snétberger tehetségközpontba. Almási Tamás a legutóbbi Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál életműdíjas dokumentaristája volt a Dobszerda vendége.

"Tér és idő", "Távol és közel", "Volt és nincs", "Fent és lent” -  ezek az eddig megjelent belsőépítészeti albumok címei, amelyek  budapesti házak, lépcsőházak, lakásbelsők, udvarok, kapuk, ablakok, s most legutóbb a felső tízezer által lakott elegáns lakásbelsők (fotókkal bemutatott) szépségeit dolgozzák fel. Írójuk maga is tervez ezekhez hasonlókat, hiszen az egyik legeredetibben gondolkodó belsőépítész. Jelentős budapesti épületek belső látványa köszönhető neki. Ő tervezte pl. a Belvárosi Színház felújítását, a Broadway Mozit, a Lukács Cukrászdát, a Haris Parkot, az Akvárium Klubot, sok magán villát és középületet is), valamint nem egy - a modernizmus belsőépítészetét feldolgozó - kiállítást is rendezett. A Dobszerdában Somlai Tibor, belsőépítész, építészeti író volt a vendégünk.

Az "utolsó aranykor portréit" festette meg Szűcs Attila, Munkácsy díjas festőművész, aki szerint olyan korszakot élünk, amely semmilyen eddigihez nem hasonlítható. Szerinte az emberiség eddigi legnagyobb metamorfózisa elkerülhetetlen, s nem lehet kiszámítani, hová vezet mindez. Az biztos, hogy a globális klímakatasztrófa és a mesterséges intelligencia térhódítása lényegileg változtatja majd meg az eddig ismert struktúrákat, új szabályok és konstrukciók fogják meghatározni a valóságunkat. Olyan paradigmaváltás közepén vagyunk,- állítja - amelyből majd visszatekintve jelenlegi világunkat stabilnak és harmonikusnak láthatjuk. Ezeket a pillanatokat akarta megörökíteni a most látható festményein. Szűcs Attila volt a Dobszerda vendége.

"A versek a kályha. Ez az, amiből óhatatlanul, akaratlanul kiindulok. Nálam a költészetből, annak tapasztalataiból, reflexeiből lett a próza. Kíváncsiságból, hogy milyen lehet faltól falig írni."- vallja Parti Nagy Lajos, aki kamaszkora óta írja "faltól falig" a verseit, kisprózáit, regényeit, verses regényeit, olykor magyar népmeséit, mostanában "Az én hetem" sorozatban a jelenünket tökéletesen elemző szóértelmezéseit a HVG oldalain, legutóbb pl arról, hogy Putyinnal parolázni életveszélyes seggnyalás. A Dobszerda vendége az éppen hetven éves Parti Nagy Lajos.

Nemrég őt nevezték ki a kecskeméti Kodály Intézet igazgatójának, szívügyének tekinti, hogy Kodály követőjeként a zenét a lehető legszélesebb körben szerethetővé és elfogadhatóvá tegye. Fontosnak tartja, hogy főleg olyasmit énekeljen, amihez valamilyen személyes kapcsolatot is érez. Ebben a Kurtág Györggyel folyó állandó munkája is segíti. Emellett egyházzenét tanít a Zeneakadémián, miközben férje, Rajk László néhai műtermében nyilvános kortársművészeti eseményeket szervez. Rajk Judit volt a Dobszerda vendége.

Olyan családban nőtt fel, amelyben mindenki imád „játszani”; nemcsak formákkal, színekkel, tárgyakkal, hangokkal. Édesapja neves képzőművész, egyik öccse zenél, a másik szobrász. Ő Angliában illusztrátornak tanult, amikor hazajött, Presser Gábor, Bródy János és Schiff András könyvéhez is ő tervezett borítót. Mára a fiatal magyar kortárs képzőművészek közül a legismertebbek közé tartozik. Barabás Zsófia legszívesebben óriás vásznakra fest, s bármi jelenik meg a képein, elsősorban az öröm sugárzik belőlük. Hogy tudja állandósítani a vidámságot, amikor ennyire szörnyű az élet körülöttünk? Ezt is megkérdeztük tőle a Dobszerdában, amelynek ő volt a vendége.

Amikor a hatvanas években, kisgimnazistaként Székesfehérvárra zarándokoltunk, hogy az István Király Múzeumban az addig gyakorlatilag titokban tartott Csontváry hatalmas festményeit megnézhessük, még semmit sem tudhattunk arról a két csodálatos és bátor fiatal emberről, a Kovács Péter és Kovalovszky Márta házaspárról, akik, mint a múzeum frissen alkalmazott munkatársai azokban a pillanatokban kötelezték el magukat több mint hatvan évre a kortárs képzőművészet legavatottabb művészettörténészi kutatása és bemutatása mellett. Főleg nekik volt köszönhető a Csontváry kiállítás is, ahogy az elkövetkező hat évtized megszámlálhatatlan, reveláció erejű múzeumi élménye. Kovalovszky Márta a Bizottság együttestől kölcsönzött  "Mit látsz Laca”dalcímmel  idézi fel a az eltelt hatvan évet. Ő volt a Dobszerda vendége. 

A polgárcsaládokra jellemző módon ő is büszke a felmenőire, köztük a feltörekvő, mesterember ősökre is. Czipauer dédapjára, aki 17 évesen mezítláb jött Pestre ácslegényként, majd a Budapesti Ács Ipartestület mestervizsgáztató bizottságának az elnöke lett. Másik dédapja, Francsek Imre a Gellérthegy támfalát és lépcsőzetét tervezte, a nagyapja pedig többek között a Széchenyi-fürdő strandrészének volt a tervezője. Ő maga talán ezért is lett irodalmár, Budapest-történész, a Nagy Budapest Törzsasztal egyik alapítója, a Magyar Kávéház Alapítvány elnöke és a Podmaniczky Páholy szóvivője. Most, hogy nemcsak Budapest lett 150 éves, hanem a Margitszigeti Nagyszálló is, tőle megtudhattuk a másfél évszázad részletes történetét. Saly Noémi volt a Dobszerda vendége.

A hetvenes évek elején a "színházértővé nevelés” felelőseként a budapesti KISZ Bizottság tanácsadója volt, nem mellesleg az akkor nemrég alakult SZKÉNÉ színház tagja, miközben a formálódó oppozícióval is szoros kapcsolatban állt. Ekkor bízták meg a botrányosan bezárt, de újra indított Fiatal Művészek Klubja vezetésével. Három év alatt egészen új alapokra helyezte az FMK-t, de a konceptuális művészet és az avantgárd gondolkodás támogatójaként a kerületi pártbizottság agit.prop. titkára lemondásra kényszerítette. A történész végzettségű, ma elsősorban leginkább állatokkal foglalkozó magányos harcos, Kecskeméti Károly volt a Dobszerda vendége, akivel alaposan végig elemeztük a hetvenes évek legizgalmasabb művészeti helyszínét, s a korabeli kultúrharcosok akkori világát, amely máig érezteti a hatását.

„Legnagyobb örömömre a mester újból tollat, illetve gitárt ragadott!" - írja Koncz Zsuzsa  a Facebook oldalán. Ugyanis újjászületett az 50 évvel ezelőtt készült, majd nem sokkal később betiltott Jelbeszéd című lemez, amelynek címadó dalát  Bródy János most tovább írta. Persze azért  túl sok változtatnivalója nem akadt, mert mintha ma ugyanaz a jelbeszéd fedné az igazságot, mint akkor. Például “gyáva népnek ma sincs hazája, s a szolgalélek ma is vezért keres / De az, aki védi az igazságát, nem a vezér kegyére les.”

Szavakon túl, Világtalálkozó, Élni jó,.. a Klubrádió hallgatóinak biztosan nem kell bemutatni a felsorolt műsorok szerkesztő műsorvezetőjét. A Dobszerdában hóhér akasztás következik, méghozzá olyan, amikor hóhér akasztja a hóhért. Talán olyasmi is elhangzik majd, amit az eddig vele készült beszélgetések során eddig még nem mondott el a fiatal műsorvezetők egyik legkiválóbbika. A Dobszerda vendége Kadarkai Endre, akinek hamarosan induló új műsora is szóba kerül.