Szégyen. Ha magunkba nézünk, mit találunk a legsötétebb bugyorban? A saját szégyenünket? A szüleink szégyenét? Vagy a nagyszüleinkét? És mit kezdünk azzal, ha a szégyent nem csak magunkban hordozzuk, de a nevünkben is? A kirekesztett ág. A zabigyerek lánya. A vérszerinti rokonok által leszajházott, örökbe fogadott szerető unokája. És a Móricz nevet büszkén viselő maximalista nő. Ez mind Móricz Emese. Illetve csak volt addig, amíg el nem kezdte magáról egyenként lekaparni a ráragasztott címkéket. Emesével saját történetéről és a kollektív traumák politikai hatásáról beszélgettünk.
Az adás második felében pedig Juhász Borbála és Pákozdi Éva voltak a vendégeink, akikkel a Női minimum petíció pontjait vettük górcső alá.
