Archívum

Németh Miklós: Gorbacsov megígérte, hogy nem fogják megismételni 56-ot

Gorbacsov titoktartást kért a tárgyalásuk után, cserébe véglegesen kivontak 10 ezer szovjet katonát Magyarországról – meséli Németh Miklós a Szabadság, elvtársak! utolsó adásában.
A rendszerváltás miniszterelnöke piacgazdaságot akart, Gorbacsov leninizmust, de Németh Miklós meggyőzte a Szovjetunió elnökét, hogy Magyarországon hamarosan többpártrendszeren alapuló választás lesz, és Moszkva-ellenes kormányt fognak választani.
Akkoriban a Központi Bizottságban volt, aki pisztollyal érkezett tárgyalni – mondta Németh Miklós, aki szerint Pozsgay azt hitte, hogy köztársasági elnök lesz, Grósz Károly pedig még Németh Miklós telefonbeszélgetéseit is lehallgatta, és az energiaellátás korlátozásával akadályozta volna a reformokat, de egy erről szóló dokumentumot Németh Miklós időben ellopott (!) egy asztalról.
A rendszerváltás miniszterelnöke szerint túl korán írták ki az első szabad választást, Németh Miklós a Szabadság, elvtársak!-ban az elmúlt 30 évet látva a saját szemére hányta, hogy nem volt elég kemény és nem szabott feltételeket. Elmondja, hogy szerinte milyen állapotban van a demokrácia itthon, mennyi idő kell egy igazi rendszerváltáshoz, valamint, hogy mit csinál azóta, hogy nem miniszterelnök.

Szénási Sándor rendszerváltást megidéző műsorának záró adása, mely hamarosan könyvben is kapható lesz.

A sorozat utolsó előtti adásában Németh Miklós volt Szénási Sándor vendége.

„Megtűrt, de lenézett báránykából” lett a rendszerváltás miniszterelnöke – Németh Miklós a Szabadság, elvtársak!-ban a nyolcvanas évek elejétől indulva meséli el, hogyan kerülte el az ország a gödörbe esést a 100 milliárdos hitellel, majd a KB-titkárrá válásának történetét. Kiderül, hogyan került ki Kádár a hatalomból, szól lesz a puccsról, amit Grósz Károly egyedül vezényelt le, szóba kerül a pénzügyminiszter, aki sosem látott költségvetést, Németh Miklós elmeséli, hogy a miniszterelnöksége alatt hogyan tett neki keresztbe a Hazafias népfront, majd Grósz is azzal, hogy gazdasági szükségállapot bevezetéséről beszélt.

Ezen kívül titkos találkozók, poloskák és hosszú séták Károlyi Mihály szobránál a Szabadság, elvtársak!-ban.  

Szénási Sándor műsora a Klubrádióban a rendszerváltásról. Hétről hétre más ismert személlyel idézi fel 1989 valódi történetét, melyekből megismerhetjük, valójában hogyan is zajlott a demokratikus átalakulás Magyarországon - nemcsak a parlamentben.

A 70. adás vendége Havas Henrik, aki a rendszerváltás idején több rádió-, később televízióműsor készítője volt. 1979–1986 között a Magyar Rádió hírszerkesztőjeként dolgozott, 1985-től a Krónika című műsor szerkesztő-műsorvezetője, két év múlva főmunkatársa lett. Nagy szerepet vállalt a Szorító, Első kézből, Jó reggelt, 168 óra című műsorokban is. 1989–1998 között a Magyar Televízió Nap TV című műsorának műsorvezető-szerkesztője volt. 2008-tól egy ideig a Klubrádió műsorvezetője is volt. 

Szénási Sándor műsora a Klubrádióban a rendszerváltásról. Hétről hétre más ismert személlyel idézi fel 1989 valódi történetét, melyekből megismerhetjük, valójában hogyan is zajlott a demokratikus átalakulás Magyarországon - nemcsak a parlamentben.

Az 69. adás vendége Bedő Iván, aki a Magyar Rádió tudósítója 87 és 91 között Berlinben (először NDK, majd NSZK). Két évvel Gorbacsov hatalomra jutása után került NDK-ba, mely Románia mellett a változásoknak legkeményebben ellenálló országa volt a blokknak

Az újságíró a Szabadság, elvtársak! adásában idézi fel élményeit és reményeit, és mint mondja: sem akkor, sem most nem tudja pontosan elmondani, milyen érzés volt, amikor a keletből hirtelen nyugat lett.

A 68. adás vendége Ligeti Nagy Tamás újságíró, zenei szakíró, aki beszélt a 80-as évek zenei világáról, kompromisszumokról és lázadókról, besúgókról, akikről nem tudjuk, hogy vajon mit jelenthettek, ami nem volt ott a színpadon.

A Szabadság elvtársak! legutóbbi adásában szó volt a Reform című újságról, a Volt magazinról, a „jól értesült újságíró” fogalmáról, Biszku Béla némaságának kiváltó okáról és a rendszerváltás megéléséről.

Úgy viselkedtem, mintha szabad lennék – mondta Hodosán Róza, a 67. adás vendége.

Sokan ma úgy tesznek, mintha nem lehetett volna választani, pedig lehetett – állítja Hodosán Róza, aki a faluja legnagyobb és legszegényebb családjából jutott el az ellenzéki „dzsumbujba”, hogy háttéremberként végül úgy döntsön, nyíltan vállalja az ellenzékiséget.

A szociológus házkutatásokról, lehallgatásról és a legnagyobb félelméről, valamint arról is beszélt, hogy miért nem szerették a rendőrök, és azt mondja, hogy ha látták, hogy nem bírnak az emberrel, akkor békén hagyták.

A műsor egy pontján Szénási Sándor feltette ezt a kérdést: Hogy lehetett így élni?

Az 66. adás vendége Pikó András, aki ősz óta Józsefváros polgármestere, korábban civil aktivista és újságíró volt - a Klubrádió egykori munkatársa. A rendszerváltás idején Szegeden diáksztrájkoló fiatalként nemet mondott egy miniszternek, majd politikus, újságíró majd megint politikus lett, aki régen azt gondolta, hogy a legnagyobb dolog, ha az ember írását lehozza az újság és beszélgethet Esterházy Péterrel. Pikó András mesél szegedi diákévekről, az újságírásba vetett reményeiről és csalódásáról, és arról a generációs lelkiismeret-furdalásról, amit szerinte sokan éreznek.

Szénási Sándor műsora a Klubrádióban a rendszerváltásról. Hétről hétre más ismert személlyel idézi fel 1989 valódi történetét, melyekből megismerhetjük, valójában hogyan is zajlott a demokratikus átalakulás Magyarországon - nemcsak a parlamentben. Az 65. adás vendége Bíró András jogvédő, újságíró.

YouTube-link

Az 64. adás vendége Felcsuti Péter közgazdász, bankár, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség egykori elnöke. 1973-tól a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott, először a devizagazdálkodási főosztályon a KGST volt a szakterülete, majd ugyanitt a „tőkés” terület. 1984-től az MNB külföldi hitelfelvételi tevékenységével foglalkozott. 1987-ben az MNB devizagazdálkodási főosztály helyettes vezetője lett. 1989-ban a Citibank budapesti leányvállalatának ügyvezető igazgatója volt, majd a frissen alakult Unicbank - későbbi Raiffeisen bank - vezérigazgatója. 2008 és 2009 között a Magyar Bankszövetség elnökévé választották (1993-tól volt elnökségi tag, majd többször volt az alelnöke (1995 – 2001 között.) 2009. szeptember 14-én lemondott a Magyar Bankszövetség vezetéséről.

A bankár arról is mesélt, miért vett fel annyi hitelt Magyarország a nyolcvanas években, kiderül, hogy voltak-e itt gazdag bankárok, hogy kinek szidta a gazdaságpolitikát és mekkora sikerrel.

Szénási Sándor műsora a Klubrádióban hétről hétre más-más ismert személlyel idézi fel 1989 és a rendszerváltás valódi történetét, melyekből megismerhetjük, valójában hogyan is zajlott a demokratikus átalakulás Magyarországon - nemcsak a parlamentben. Ezúttal Bánlaki József, a Magyar Október Párt egyik alapítója volt a vendég, aki segít megismerni Krassó Györgyöt és a MOP filozófiáját.

Szénási Sándor műsora a Klubrádióban a rendszerváltásról. Hétről hétre más ismert személlyel idézi fel 1989 valódi történetét, melyekből megismerhetjük, valójában hogyan is zajlott a demokratikus átalakulás Magyarországon - nemcsak a parlamentben.

Az 62. adás vendége Dési András újságíró.

Szénási Sándor műsora a Klubrádióban a rendszerváltásról. Hétről hétre más ismert személlyel idézi fel 1989 valódi történetét, melyekből megismerhetjük, valójában hogyan is zajlott a demokratikus átalakulás Magyarországon - nemcsak a parlamentben.

Az 61. adás vendége az olimpiai bajnok öttusázó dr. Török Ferenc 1990-ben az SZDSZ színeiben került a parlamentbe, ahol négy évet töltött.

Szénási Sándor műsora a Klubrádióban a rendszerváltásról. Hétről hétre más ismert személlyel idézi fel 1989 valódi történetét, melyekből megismerhetjük, valójában hogyan is zajlott a demokratikus átalakulás Magyarországon - nemcsak a parlamentben.

Az 60. adás vendége Kukorelly Endre író, költő, újságíró, kritikus, 2010 és 2012 között az LMP parlamenti képviselője.

Szénási Sándor műsora a Klubrádióban a rendszerváltásról. Hétről hétre más ismert személlyel idézi fel 1989 valódi történetét, melyekből megismerhetjük, valójában hogyan is zajlott a demokratikus átalakulás Magyarországon - nemcsak a parlamentben.

Az 59. adás vendége Szigeti Tamás fotográfus volt, aki a rendszerváltás idején a Magyar Hírlap fotóriportereként dolgozott.

Szénási Sándor műsora a Klubrádióban a rendszerváltásról. Hétről hétre más ismert személlyel idézi fel 1989 valódi történetét, melyekből megismerhetjük, valójában hogyan is zajlott a demokratikus átalakulás Magyarországon - nemcsak a parlamentben.

Az 58. adás vendége Váncsa István közíró, újságíró - vagy ahogy magát szívesebben nevezi, szövegelőállító szakiparos - volt.

Az már szelíd diktatúra volt, mi könnyen ugráltunk – Lányi András író, filozófus a rendszerváltásról

Egy letakart stencilgépen ülve ünnepeltem egy szilvesztert, később a Beszélőt, majd a Kisúgót is ezzel sokszorosították – meséli az akkor Leibstück Mária néven publikáló Lányi András. Az író, filozófus később részt vett több zöld szervezet megalapításában, többször lebukott a beszélő terjesztésével, szerinte azért, mert „több titkosrendőr volt, mint lapszám, viszont ő akkor már könnyen ugrált, mert szelíd diktatúra volt.”
Lányi András nem szerette a MDF és SZDSZ közötti szekértábor harcot, szerinte mindkét párt alapítói azon vetélkedtek, hogy hogyan tudnak együttműködni a levitézlett állampárt egyes szárnyaival, akik a rendszerváltást arra használták fel, hogy készpénzhez vagy földbirtokhoz jussanak.
Fidesz tagjaira viszont kemény, kritikus, aranyos fiatal srácokként emlékszik, akiket imádni lehetett, és akikhez a mostani Fidesznek a néven és néhány kollégiumi baráton kívül már semmi köze nincs.

Felszabadította a Magyar Televíziót, hogy élőben közvetítettük a román forradalmat, a televízió akkor Szabad Magyar Televízió volt – emlékszik vissza Wisinger István újságíró, aki a Szabadság, elvtársak! adásában beszélt arról, hogy milyen szerepe volt a televíziónak a világtörténelem alakításában.

Wisinger szerint a rendszerváltás után a Magyar Televízió nem húzott egyértelműen egyik párt felé sem, majd amikor MDF-televízió lett belőle, ő élő adásban lemondott. Az újságíró a mai műsorban elmeséli, hogyan és miről levelezett a mellette dolgozó Baló Györggyel, de szó esik a híradó és Charles Bronson csatájáról is.

Az adás vendége Vértes András közgazdász, aki 1981 és 1987 között az Országos Tervhivatalnál, majd a Gazdaságkutató Intézetnél dolgozott, melynek jogutódja a GKI Gazdaságkutató, aminek a mai napig elnöke.

Szénási Sándor beszélgetőtársa Para-Kovács Imre

Szénási Sándor beszélgetőtársa Síklaki István szociálpszichológus

Szénási Sándor beszélgetőtársa Iványi Gábor lelkész, 1990 és 1994 illetve 1998 és 2002 között országgyűlési képviselő, a SZETA (Szegényeket Támogató Alap) alapító tagja, a Beszélő alapító szerkesztője, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapító lelkésze, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke.

Szabadság, elvtársak! – Harmincéves a rendszerváltás. Arcok, történetek olyanoktól, akik átélték azt, amit a 90-es évek elején mi is átéltünk, de kicsit más szemszögből. 

Vendégünk: Kincses Gyula

Vendég: Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) elnöke, aki a magyarországi zsidóság rendszerváltáskori szerepéről beszélt a műsorban.

Az adás vendége Giczy György újságíró, teológus, egykori országgyűlési képviselő, a KDNP korábbi elnöke.

"Majdnem mindent alapítottam amit lehetett, nyakig benne voltam a politikában" – Hann Endre mesélt arról, hogy milyen volt közvéleménykutatónak lenni a rendszerváltás előtt, és hogy miért nem lett belőle végül politikus. 

Az adás vendége Beer Miklós római katolikus pap, a Váci egyházmegye nyugalmazott püspöke.

Az adás vendége Ungváry Rudolf gépészmérnök, író, újságíró, filmkritikus, könyvtáros.

Az adás vendége Elek István újságíró, kritikus, közíró, politikus; az 1980-as években a József Attila Kör vezetőségi tagja és több vidéki lap szerkesztője, valamint a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja. 1990 és 1994 között előbb MDF-es, majd fideszes országgyűlési képviselő. 2002 és 2004 között a Heti Válasz főszerkesztője volt, 2009-ben a Lehet Más a Politika egyik alapítója.

Az adás vendége Ágh Attila filozófus, politológus, egyetemi tanár, aki arról is mesélt, mi zajlott a 80-as években az állampártban; milyen része volt az MSZMP-nek a rendszerváltásban, illetve mik voltak azok a reformkörök, kikből álltak és mit csináltak.