Archívum

Lampé Ágnes először Ongjerth Richárd urbanista-építésszel beszélgetett a főváros jövőjéről, majd Sik Endre szociológussal az újabb nemzeti konzultációról.

Para-Kovács Imre először Konok Pétert kapta el egy beszélgetésre: a szoborállításokról és szobordöntésekről volt szó. Utána pedig Benda László külpolitikai újságírót faggatta arról, vajon csak ő látja úgy, hogy a külpolitika - és a világ - egyre jobban felbolydul?

Hammer Ferenc médiakutató és egyetemi oktató volt Dési János első beszélgetőtársa a 2020. június 16-i Reggeli személyben. A téma pedig a szobordöntögetés. Hatalmas indulatok szabadultak el világszerte, mely abban is megnyilvánul, hogy történelm alakok emlékműveit döntik le vagy rongálják meg. Mi lehet emögött? Mennyire új az, hogy új történelmi kurzusok a régiek szimbolikus reprezentációját eltüntetik? Hogyan oldottál meg mindezt az ókori Rómában?

Hammert a BAGázs Közhasznú Egyesület vezetője, dr. Both Emőke követte. A BAGázs két Pest megyei romatelepen, Bagon és Dányban dolgozik: közösségi munkát végeznek. Csoportos és egyéni programokkal támogatják az ott élők tanulását, adósságrendezését, legális életvitelét, munkaerő-piaci elhelyezkedését.

Szénási Sándor első vendége Feledy Botond külpolitikai szakértő volt, akit arról kérdezett, mennyire törvényszerű, hogy a világszerte kibontakozó antirasszista tüntetések egyre inkább alakulnak át valami mássá, és egyre gyakoribbak az erőszakos összecsapások, a szélsőségek megjelenése és rátelepülése a demonstrációkra.

Ezután Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával beszélgetett hogy az Eurobarometer - még decemberben végzett - kutatása szerint a magyarok a korrupcióhoz elég megengedően viszonyulnak.

Pálinkás-Szüts Róbert vendégei:

- A hamisítás elleni világnapot követően Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese mondta el, hogy a hamis termékek vásárlása milyen nemzetgazdasági károkat okoz, ezzel ugyanis normálisan működő cégek dolgozói veszítik el a munkájukat.

- Lukács Balázs András, a DKI (Duna-kutató Intézet) Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport biológus kutatója arról beszélt, milyen következményei lehetnek a kevés csapadéknak az ország egyes területeire - egy ilyen száraz tavasz után egyes következményeket már látni is lehet.

Lampé Ágnes vendégei:

Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes, akivel a fővárost érintő elvonásokról és a kormány és Budapest közötti viszonyról kérdezett; és

Polónyi István oktatáskutató, akit az újabb hat állami felsőoktatásból kivont egyetemről és a felsőoktatási átalakításokról faggatott.

Para-Kovács Imre beszélgetőtársai:

- a RÉKE (Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete) két tagja, dr. Haris Andrea és Klaniczay Péter, akiket arról kérdezett, hogyan látják a hazai műemlékek védelmének helyzetét. A kulturális örökség védelméről szóló törvény változására épp a RÉKE hívta fel a figyelmet.

- Kiss Eszter, a Habitat For Humanity Magyarország kommunikációs menedzsere, akit a szervezet új kampányáról kérdezett, mely a magyarországi lakáshelyzete, különösen az albérletpiacra fókuszált. Két korábbi petíciós kampány után egy integrált szakpolitikai kiadvánnyal jelentkeztek azzal a céllal, hogy a hazai albérletpiac igazságosabb és átláthatóbb legyen.

Dési János vendégei: Vágvölgyi B. András újságíró-író-rendező és Vattay Gábor, az ELTE fizikus professzora.

Előbbit arról kérdeztük, milyen helyi médiát tervez Ferencvárosban, miután aki nemrég pályázaton nyerte el a ferencvárosi kerületi média vezetői pozícióját.

Utóbbival a járvány terjedéséről beszélgettek, hogy mi az, amit jelenleg tudunk erről. "Ez a járvány önmagában - úgy tűnik - nem tud nagyon gyorsan terjedni önmagától akkor, ha nem adunk lehetőséget arra, hogy legyen néhány szuperterjesztő a terjesztők között." - mondta Vattay Gábor.

Szénási Sándor első vendége Pilz Olivér, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsának elnöke, matematika-fizika-biológia szakos tanár volt, aki kollégáival nemrég egy nyílt levelet fogalmazott meg, amiben a pusztuló oktatásra, illetve annak következményeire és veszélyeire hívta fel a figyelmet. A pedagógusnap után arról is kérdeztük őt, hogyan látja azt a folyamatot, amelyben a pedagógusok elveszítik a közalkalmazotti státuszukat, cserébe magasabb bért kapnak - ha kapnak.

A második vendég Ungváry Krisztián történész volt, akinek nemrég jelent meg cikke Ami fáj, és aminek nem kellene fájnia címmel Trianon 100. évfordulója kapcsán. 

Több fontos változásnak is történnie kellene ahhoz kül- és belföldön, hogy enyhüljenek Trianon káros következményei, és ne folytatódjon tovább száz év múltán is a károkozás. Nem az elvesztett szántókat, bányákat kellene fájlalni, hanem a más államok fennhatósága alá kényszerített magyarok elnyomását, kultúrájának fokozatos kiszorítását. De meg kellene szűnnie a belpolitikai hergelésnek, is, annak, hogy a kormányoldal az ellenzéket kizárná a nemzetből. Bár a mai ellenzék egy részének, főleg az MSZP-nek vannak mulasztásai a határon túli magyarok kapcsán, ez ügyben nem lehet egy kalap alá venni a baloldalt – mondta Ungváry Krisztián történész.

Pálinkás-Szüts Róbert vendégeit a fővárosi kerékpáros közlekedésről, az elmúlt időszak bringás tapasztalatairól kérdezte. A vendégek:
- Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub szóvivője
- Balogh Samu várostervező, Karácsony Gergely kabinetfőnöke.

Dési János reggeli vendégeivel a trianoni békekötés 100. évfordulójáról és a nemzeti összetartozás napjáról beszélgetett:

- Bazsalya Balázs szociológus, a Trianon100 munkacsoport tagja; és

- Keszthelyi András politikai szakértő.

Para-Kovács Imre beszélgetőtársai:

- Máté András filozófus, akit arról kérdezett, ő hogyan látja azt, hogy egyre több egyetemet kényszerítenek bele egy alapítványi működési formába; és

- Vincze Miklós, a 24.hu munkatársa, Budapest-szakértő, akit arról kérdeztünk, ő hogyan látja az utóbbi időben a politikai szempontok alapján felülírt műemlékvédelel állapotát.

Dési János reggeli beszélgetőtársai:

- Fodor Éva a CEU szociológusa, akit az USA-ban történő eseményekről kérdezett;

- Bíró András alternatív Nobel-díjas újságíró, akivel arról beszélgettek, mit tehetünk az ellen, ami a mai magyar politikában történik?

Pálinkás-Szüts Róbert vendégei:
- Bardóczi Sándor, Budapest zöldügyekért felelős főtanácsadója, aki arról beszélt, hogy a fővárosi fák 80 százaléka beteg;

- dr. Kunetz Zsombor mentőorvos, egészségügyi rendszerfejlesztő, akivel azt vitatták meg, sikeres volt-e a koronavírus elleni védekezés.

Lampé Ágnes reggeli beszélgetőpartnerei:

- Kovách Imre, a Társadalmtudományi Kutatóintézet Szociológiai Intézet tudományos tanácsadója, aki szerint több okból sem érdemes egyelőre azt elemezgetni, hogyan döntik majd össze a NER-t a járványhelyzetből fakadó gazdasági, szociális problémák.

- Sárosi Péter, a Jogriporter Alapítvány ügyvezető igazgatójaakivel arról beszélgettek, hogy 2020-ra mégsem lett drogmentes Magyarország.

Para-Kovács Imre beszélgetőtársai:

- Molnár Márk Péter egészségközgazdász, aki a járvánnyal kapcsolatos tapsztalatokról beszélt; és

- Farkas Zoltán gazdasági újságíró, aki a 2021-es költségvetés tervezetét értelmezte.

Dési János vendégei:

- Magyar Bálint szociológus, egykori oktatási miniszter, akivel az oktatási integrációról folytattak párbeszédet; majd

- Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, akivel Trianonról és az arra való emlékezésrőkl beszélgettek.

Szénmási Sándor vendégei:

- Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke

- dr. Magyar György ügyvéd

Pálinkás-Szüts Róbert vendégei

- Kádár Tamás, a Sziget Fesztivál főszervezője és

- Salamon Eszter, az Európai Szülők Egyesületének elnökségi tagja.

Lampé Ágnes beszélgetőtársai

- Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere, akivel arról beszélgetett, hogy a helyi önkormányzatok helyett a megyei önkormányzatok kapnak jogot arra, hogy a nagyobb értékű beruházásokat végrehajthassák;

- Lantos Gabriella egészségügyi menedzser, aki Tanárok és orvosok halálközeli élményei pandémia idején címmel írt egy cikket a napokban, és az újrainduló egészségügy volt a reggeli beszélgetés témája, illetve a járvány következményei.

Para-Kovács Imre - miután Gálvölgyi Operatív Törzs Jenő sajtótájékoztatóján túljutott - két vendéggel is beszélgetett: 

- Ferenci Tamás biostatisztikussal, az Óbudai Egyetem oktatójával, az Alkalmazott Informatika és Alkalmazott Matematikai Doktori Iskola témavezetőjével arról, hogy mit lehet tudni a járvány első hullámáról, majd

- Mártonffy Zsuzsa blogger-újságíróval, az Örökbe szerzőjével az örökbefogadással kapcsolatos változásokról.

Dési János vendégei:

- Sándor Judit, a CEU professzora, a Bioetikai és Jogi Központ vezetője és

- Szilva Attila, az Uppsalai Egyetem fizikus kutatója,

akikkel a járványról beszélgettek.

Szénási Sándor beszélgetőtársai:

- Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője, aki a gazdaság és a világ újraindulásáról beszélt;

- Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója; a beszélgetés témája a járvány utáni új munkalehetőségek voltak.

Pálinkás-Szüts Róbert beszélgetőtársai:

- Dezső András, az Index újságírója, aki arról írt cikket, hogy a politika a vírusnál is erősebben fertőzte meg Budapestet.

- Merkely Béla, a SOTE rektora, aki a finisébe ért országos koronavírus tesztelésről beszélt.

Lampé Ágnes beszélgetőtársai:

- Vásárhelyi Mária szociológus, akivel a magyar média helyzetéről beszélgettek; és

- Mellár Tamás közgazdász, statisztikus, parlamenti képviselő, akit a hazai gazdaságról és a költségvetésről faggatott, különösen így járvány után.

Para-Kovács Imre beszélgetőtársai:

Dávid Ferenc, a DK gazdaságpolitikusa és

Surányi Judit, a Rehab Critical Mass szervezője

Dési János beszélgetőtársai:

- Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform képviseletében, akit arról kérdezett van-e értelme az iskolák esetleges tanév végi megnyitásának, illetve 

- Bajomi Lázár Péter médiakutató, akivel a hibrid médiarendszerről beszélgettek.

Szénási Sándor beszélgetőtársai:

- Szalai Erzsébet szociológus, aki a Mércén megjelent Koronavírus és a jövő alternatívái című írásáról beszélt, amiben azzal foglalkozik, hogy milyenek a koronavírus járvány utáni politikai és gazdasági változások lehetőségei.

- Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, akit annak kapcsán kérdezett, hogy a rendeleti kormányzás alatt a kormány hozott egy olyan rendeletet, miszerint az eddigi 15+15 nap helyett 45+45 napra hosszabbították meg a közérdekű adatok kiadásának határidejét.

Pálinkás-Szüts Róbert beszélgetőtársai:
- Molnár László csillagász, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének munkatársa

- dr. Kunetz Zsombor mentőorvos, egészségügyi rendszerfejlesztő

Lampé Ágnes vendégei:

Lattmann Tamás nemzetközi jogász és

Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója

Para-Kovács Imre először Gálvölgyi János operatív törzsőrmester sajtótájékoztatóján kérdezett, majd érkezett a két vendég:

Nagy Ákos fogszakorvos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke és

Kovács Vera szociálpolitikus, az Utcáról Lakásba Egyesület ügyvezető alelnöke

Dési János beszélgetőtársai:

- dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, akit az érettségikről kérdezett;
- Gábor György vallásfilozófus, akivel Pápai Gábor karikatúrájának kapcsán kitört balhéról beszélgettek.