Archívum

Barnaföldi Gergely Gábor fizikus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója a nehézion-ütközésekre specializált ALICE detektorról.

Vasúth Mátyás és Barta Dániel fizikusok, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai a gravitációs hullámokról.

Wojnárovits László, az MTA Izotópkutató Intézetének (MTA IKI) korábbi igazgatója a grafit és gyémánt átmenetéről.

Ecsedi Boglárka, a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium diákja díjnyertes kutatásáról, a visszaáramlásról, és vezélyeiről.

Dinnyés András kutató, a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezetője a szervek előállításának lehetőségeiről.

Az ingázás és a csúcsforgalom sajátosságait Hrotkó Gábor budapesti közlekedő mutatta be.

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója. Szegedi Andrea, a Debreceni Egyetem professzora segített megérteni az allergiák természetét.

A perszeidák kutatásáról, valamint a koronavírus-járvány a világűrből látható jeleiről Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója beszélt.

Zoletnik Sándor és Piros Attila, az ITER magyar kutatócsoportjának tagjai a fúziós technológiáról.

A klímaváltozás Magyarországi vonzatairól Pálinkás József atomfizikus, az MTA korábbi elnöke beszélt.

Vellai Tibor professzor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője a sejtek öregedésének módjairól.

Klima László régész, nyelvész, egyetemi docens az Árpád-házi királyok eredetéről.

Halasi-Kovács Béla, a NAIK Halászati Kutatóintézet igzgtója két tokhalfaj életképes hibridjéről.

Egy új bolygó születésére utaló nyomokat találtak. Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója az alakuló rendszerek megfigyeléséből származó felfedezések lehetőségéről. 

Györgyey János növénybiológus, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének főmunkatársa, a Szkeptikus Társaság tagja a fűfélék kutatásáról.

(Az Utópia május 26-ai adásának ismétlése)

Fodor Péter egyetemi tanár az élelmiszerbiztonság tudományos hátteréről. (Az Utópia 2020. május 12-ei adásának ismétlése)

Lehet köze a klímaváltozásnak a járványhoz? Válaszol: Báldi András ökológus, a fenntartható fejlődés GINOP csoport egyik vezetője. (Az Utópia 2020. május 19-ei ismétlése)

Vellai Tibor professzor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője a főemlősök DNS-ének hsonlóságiról és különbségeiről.

Mi az axion? A sötét anyag maga? Válaszol: Horváth Dezső professzor emeritus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.

(Az Utópia 2020. június 23-ai adásának ismétlése.)

Vellai Tibor professzor, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője a főemlősök DNS-ének hsonlóságiról és különbségeiről.

Mi az axion? A sötét anyag maga? Válaszol: Horváth Dezső professzor emeritus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.

A plazmaállapot jellemzőit Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója ismertette.

Gyorsul a globális felmelegedés üteme? Ezt kérdést segített megválaszolni Mika János klímkutató, az Eszterházy Károly Egyetem professzora.

A magyar nyelv eredetéről Klima László magyar régész, nyelvész, egyetemi oktató beszélt.

Boros Gergely ökológus, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos főmunkatársa a Balaton kényes kémiai egyensúlyáról.

A tiszavirág, mint hungarikum. Lengyel Szabolcs ökológus, az MTA doktora.

Szabó Róbert csillagász, az MTA doktora, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója a tehetséges amatőrök "szerencséjéről", a közérthetőségről. 

Egy új bolygó születésére utaló nyomokat találtak. Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója az alakuló rendszerek megfigyeléséből származó felfedezések lehetőségéről.

Györgyey János növénybiológus, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének főmunkatársa, a Szkeptikus Társaság tagja a fűfélék kutatásáról.

Zsigmond Vince, a Vácrátóti Botanikus Kert főkertésze, az arborétum mindennapjairól a koronavírus-járvány idején.

Lehet köze a klímaváltozásnak a járványhoz? Válaszol: Báldi András ökológus, a fenntartható fejlődés GINOP csoport egyik vezetője.

Fodor Péter egyetemi tanár az élelmiszerbiztonság tudományos hátteréről.

Boldogkői Zsolt Endre molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanár a Covid-19 körüli bizonytalanságról.

Az alvó agy aktivitása, és a demencia kapcsolatáról Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék Szenior Családi Kutya Program és MTA Lendület csoportjának vezetője beszélt.

Molnár Orsolya Rita, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa beszélt a DAMA protokollról, illetve a krízis előrejelzésről.

A koronavírus elleni védelemről Falus András immunológust kérdeztük.

Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék Szenior Családi Kutya Program és MTA Lendület csoportjának vezetője arról, hogy a kutyák agyszövetének RNS-állományát vizsgálva arra jöttek rá, hogy az öregedés nem egy gén működésbe lépése, hanem bizonyos gének aktivitásváltozásának eredménye lehet.

Kun Ádám evolúcióbiológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Evolúcióbiológiai Főosztályának munkatársa a jövőkutatásról, valamint az élet kialakulásáról beszélt. (Az Utópia 2019. április 9-i adásának ismétlése)

Czigler László ökológus, kutató, biológus a Dorian-hurrikán pusztításáról és más természeti katasztrófákról.

Garamszegi László Zsolt ökológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója az éghajlatváltozás az egyes fajokra, így a szúnyogokra gyakorolt hatásairól.

Ódor Péter erdőökológus, az MTA ökológiai kutatóközpontjának tudományos tanácsadója elmagyarázza, hogyan működnek a Föld tüdejét jelentő őserdők.

(Az Utópia 2019. szeptember 03-ai adásának ismétlése)

Horváth Péter bioinformatikus, az MTA Szegedi Biologiai Kutatóközpont Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Tanulási Csoportjának vezetője, a számítógépes biológia szerepéről.

(Az Utópia 2019.  augusztus 13-ai adásának ismétlése)

Málnási-Csizmadia András, az ELTE TTK biokémiai tanszékének professzora a gyógyszerek engedélyeztetésének folyamatáról.

A gyógyszerfejlesztések, gyógyszerkutatások működését ismertette Bitter István, a Semmelweiss Egyetem tanára.

(Az Utópia 2019. szeptember 17-ei adásának ismétlése)

Kovács-Hostyánszki Anikó, az Eötvös Lóránd Kutatóhálózat alatt működő Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma Szolgáltatás Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa a méhállomány védelméről.

Boldogkői Zsolt Endre molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a genomikáról, valaamint az intézmény feladatairól.

(Az Utópia 2020. március 03-ai adásának ismétlése)

Perczel András vegyész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézete Szerves Kémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára az Alzheimer-kór és a amiloidok képződésének kölcsönhatásairól.

A magyar erdők sorsáról Rédei Tamással, a Durva-léptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport tudományos munkatársával beszéltünk.

Kovács-Hostyánszki Anikó, az Eötvös Lóránd Kutatóhálózat alatt működő Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma Szolgáltatás Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa a méhállomány védelméről.

Boldogkői Zsolt Endre molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a genomikáról, valaamint az intézmény feladatairól.

Szili Petra biológus, az antibiotikum-rezisztens betegségek kutatásáról.

Március 20-a a Víz világnapja. Ennek kapcsán arról kérdeztük Lukács Balázs András, a DKI (Duna-kutató Intézet) Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport biológus kutatóját, hogyan őrizhetjük meg édesvizeinket.

(Az Utópia 2020.02.17-ei adásának ismétlése)

Szili Petra biológus, az antibiotikum-rezisztens betegségek kutatásáról.

Március 20-a a Víz világnapja. Ennek kapcsán arról kérdeztük Lukács Balázs András, a DKI (Duna-kutató Intézet) Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport biológus kutatóját, hogyan őrizhetjük meg édesvizeinket.

Roska Botond a baseli Institute of Ophthalmology Basel (IOB) igazgatója. A Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője a látás visszanyerésének terápiás lehetőségeiről.

Kröel-Dulay György ökológus, az Ökológiai és Biológiai Kutatóintézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoport csoportvezetője, tudományos főmunkatársa az éghajlatváltozás a növényvilágra gyakorolt hatásáról.

(Az Utópia 2019. szeptember 28-ai adásának ismétlése)