Archívum

Vendégeink, témáink:

- Banga Mária Mónika, a Cseriti üzletvezetője

- Facskó Julianna, a Cseriti munkatársa

- Sáhy Gábor, a Cseriti hálózat egyik alapítója ésstratégiai vezetője

- Sebő Gergő, a kutatási projektkoordinátor

- Plüssmackók, turmixgépek, videokazetták, gyertyatartók, télikabátok, kávésbögrék egy helyen – egy adománybolt, ahol jól jár az is, aki meg akar szabadulni a fölösleges tárgyaitól, az is, aki olcsón vásárolna, és az is, aki ritkaságokat keres. Aki cseritizik, az önmaga ökológiailábnyomát is picit vissza tudja fogni. A szó megfejtése a műsorban!

- Segíts magadon – mozgáskorlátozott fiataloknak alakítanak önsegítő csoportot, hogy hatékonyabban tudjanak kiállni magukért.

Vendégeink, témánk:

- Sólyom Andrea szociológus, a Sapientia Tudományegyetem adjunktusa

- Kiss Tamás, szociológus, a kolozsvári Nemzeti KisebbségkutatóIntézet kutatója Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetigazgatója

- Álomút – egy vízió története. A mélyszegénységben élő romániai magyar romák tízezrei többszörösen kisebbségben, sokszorosan reménytelen helyzetben vannak. Gyakran érik őket támadások az egyik, a másik, vagy a harmadik többség részéről. A helyzet elsőre reménytelennek látszik. De mégsem az, mert sokaknak van egy közös álma. Egy mentális térkép és egy kutatás, amely bőséggel szolgálhat tanulsággal Magyarországon is.

Vendégeink, témáink:

- Bak Gyula

- Barcsi István, ügyvéd

- Horváth István, az Elvált Apák az Érdekvédelmi Egyesületének elnöke

- Bogdán János, amigó, festőművész

- Szülők háborúja a láthatásért – amikor a szülők és gyerekek csak a bíróságon találkoznak. Büntetőügy is lehet egy vélhetően manipulált, apai alkalmassági vizsgálatból. Ugyanakkor az apák szerepe, társadalmi megítélése és a családban való szerepvállalása sokat javult az utóbbi időkben.

- Szabadulás – 239 roma festmény dohosodott évekig egy pincében. Most egy új galériában kapnak esélyt arra, hogy a közönség megcsodálhassa az ismeretlen remekműveket.

Témáink:

- E-mail címeket gyártanak önkéntesek – a legszegényebbek közül sokaknak nincs hozzáférésük az internethez, vagy nem tudják használni. Így nem tudnak oltásra regisztrálni. A szegregátumokban is arat a járvány. Civilszervezetek fogtak össze, 300 nagyon hátrányos helyzetű településre küldenek regisztrációs segítőket, akik az ott lakókat segítik a meggyőzéstől az oltópontokra való eljutásig.

- Súlyos veszteségeket okozott az elmúlt év az emberiviszonyokban is - a Civil Bázis új alapokat szeretne találni a társadalmi cselekvéshez. A Nemzetközi Roma Napon megpróbálják kibeszélni a traumákat és azt, hogyan folytathatnánk az együttgondolkodást egy normális országról.

Témáink:

- Joguk van, lehetőségük alig akad – Magyarországban, Romániában és Szlovákiában kérdeztek meg mozgássérült fiatalokat arról, hogyan tudnak iskolába járni és munkához jutni. Előítéletekkel is szembe kell nézniük. Ha pedig kiállnak a jogaikért, akkor annak alig van némi foganatja.

- Kiürült a persely, nincs villany. A járvány idején aszolgáltatók nem kapcsolják ki az áramot azoknál sem, akik nem tudnak fizetni, de mi van azokkal a tízezrekkel, akiknek előfizetéses mérőórájuk van, vagyis előre fizetnek? Rájuk, azaz a legszegényebbekre nem vonatkozik a moratórium.

Vendégeink, témáink:

- Kiss Anikó, a SZOCSOMA Alapítvány ötletgazdájaés kuratóriumi elnöke

- Karsai Dániel, alkotmányjogi és emberi jogiügyeket képviselő ügyvéd

- Papp Z. Attila szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségtudományi Intézetének igazgatója

- Küzdelem egy 60-as villanykörtéért vagy egy pohár vízért – és olyan polgárok, akik nem csak segíteni, hanem megismerni isszeretnék a szegényeket. A híd közöttük a SZOCSOMA Alapítvány.

- Fölösleges és alkotmányellenes a kormánynak adott korlátlan felhatalmazás – de a jogainkért kiállni és alkotmánybírósághoz fordulni célszerű.

- Skatulyában – kik az előítéletek célpontjai, hogyan változott a a magyar idegenkedés az elmúlt évtizedben? Egy kutatás eredményei.

Vendégeink, témáink:

- dr. Püspöki Gabriella, gyermekgyógyász

- dr. Szekeres Márta, gyermekszemész

- dr. Hacki Tamás, fül-orr-gégész, foniáter, audiológus, a NemzetköziGyermekmentő Szolgálat díjazott önkéntes orvosai

- Szemüveg, hallókészülék, lúdtalpbetét vagy éppen szívműtét ott, ahová nem jutna el orvos – a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat háromévtizedes missziója határon túl és innen.

- Füttyvirtuózból professzor – a Ki mit tud?-ból is ismert orvos-művész németországi karrierje után rászorult gyerekek fül-orr-gégészeti problémáit orvosolja önkéntesként.

Vendégeink, témáink:

- Mezei Kata, a hátrányos helyzetű gyermekekkelfoglalkozó Burattino Iskola és Gyermekotthon igazgatója

- Králné Szabó Piroska, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat nevelőszülői hálózatának szakmai vezetője

- Mika Zsoltné Melinda, nagydobszai közmunkás

- Molnár Noémi, utcajogász

- Egy baráti bringázás sem lehetséges egy osztálytárssal, játszani sem mehetnek ki a gyermekotthonban élők a járvány miatt, ha csak nem csoportosan.  Olyan barátaikkal semmiképpen nem találkozhatnak, akik nem intézetben élnek. Sokak számára a nevelőcsalád lenne a megoldás – a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elhivatott nevelőcsaládokat keres.

- Kificamított karú közmunkás, megvert hajléktalan – a hatósági erőszak áldozatai. Bírósághoz vagy közhivatalokhoz fordulhatnának jogorvoslatért – de ott sem vár semmi jó rájuk.

Vendégeink, témáink:

- Koltai Luca, a Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ vezetőkutatója

- Kulinyi Márton, az Esély Labor Egyesület alapítója, volt elnöke, aktivistája

- Pém Mihányné Mocsári Gabriella, tanár, önkéntesszociális munkás

- A közmunka olyan mint a drog – az önkormányzatok, a munkaügyi szervezetek és maguk a közmunkások is ragaszkodnak hozzá, holott megalázó pénzért sokszor értelmetlen munkát kell végezni. Sok helyen generációknőnek fel anélkül, hogy bármilyen más munkát látnának, mint az útszéli árkok értelmetlen kapirgálása. Holott volna kiút.

- Lemondtunk a polgári életről – mondja a hétgyermekes tanár és családanya, aki önkéntes szociális munkásként örökbe fogadta a Miskolc környéki szegényeket. Még a családjának adományba kapott babkonzervezeket is megosztja azokkal, akik még éhesebbek, és közben azon töri a fejét: kit győzhet még meg arról, hogy vegyen részt a felelős segítségnyújtásban.

Vendégeink, témánk:

- Silyné Bastyúr Kármen, bódvaszilasi lakos

- Pém Mihályné; Mocsári Gabriella, önkéntes szociális munkás

- Horváth Aladár, a Roma parlament egyesület elnöke

- dr. Bogdán Péter, tanár, kutató, lingvista

- Harminc kilóra lefogyott asszonyok, már magzati korban éhező gyerekek, fázás, éhezés és depresszió. Sokszor a segítség akkor sem érkezik meg a nyomor sújtotta családokhoz, ha egyébként lenne rá mód. Például azért, mert a helyi vezetők kiválasztják, hogy szerintük ki érdemes rá, és ki az, akinek inkább elengedik a kezét.

- Az apa bántalmaz, az anya és a tanárok segítenek – a gyerekből végül sok nyelven beszélő tudós tanár lesz.  Példa arra, hogy reménytelennek ítélt helyzetből is van kiút. Ha nem hibádzik a szándék, az akarat és a kitartás valamennyi fél részéről.

Vendégeink, témáink:

- Túlterheltek a lelki segélyszolgálatok - Székely Zsuzsa, Lélelktér szolgálat (Pécs)

- Közélet Iskolája - Fernengel Ági szalmai vezető

- Egy rosszul sikerült dolgozat, családi veszekedés, vagy szerelmi dráma – nehezen feldolgozható kérdések, amelyek tragédiához vezethetnek. A kamaszokat sem kíméli a járvány lelki hatása, sokan annyi traumával néznek szembe, hogy az öngyilkosság foglalkoztatja őket. Önkéntesektől számíthatnak azonnali és névtelen segítségre a 137- 00 számon.

- Hajléktalan ember is lehet társadalomkutató, megértheti és megmagyarázhatja saját és a környezete problémáit. Jogainkat, lehetőségeinket és a szociális életben való aktív szerepvállalást tanítani is lehet, sőt kell. A Közélet Iskolájába bárki beiratkozhat, és olyan tudásra tehet szert, ami civilebbé és könnyebbé teheti a mindennapjait.

Vendégeink, témáink:

- Pomóthy Attila

- Pomóthyné Polgár Rita

- Bogdán Imre

- Carlos Lattes Paves, a SZÉRA Szociális és Rehabilitációs Alapítvány ügyvezető igazgatója

- Karácsonyi Magdolna,a XIII. kerületi önkormányzat aljegyzője, a szociális , oktatási, köznevelési terület szakmai felügyelője

- Krizsanicsné Torda Veronika, a XIII. kerületi szociális szolgáltató központ  vezetője

- Pál Attila, utcai és lakótelepi szociális munkástanácsadó

- Forró gulyásleves, édes piskótatekercs és vidám hangulat. Vannak, akiknek a saját nehéz helyzetükről mások problémái jutnak eszükbe és ott tesznek valamit, ahol éppen tudnak. A noÁr mozgalom akcióival az SZFE tiltakozási mozgalmán is találkoztunk, de dolgoznak a bántalmazott gyerekeknek nyújtandó segítségen is - gulyáságyúikat most családok átmeneti otthonában vetették be.

- Kallódó gyerekek online dobkoncertje, nyugdíjasklubok tagjainak edzése a neten és megannyi ötlet, aminek az az eredménye, hogy sokan az ablakból kukucskálva várják, mikor bukkan fel egy-egy integetésre az önkormányzat valamelyik dolgozója. Történet megvalósítható ötletekről egy olyan csapattól, akik igyekeznek senkit sem az út szélén hagyni.

Témáink:

- Akad, akinek egy újszülött babáról is a rasszizmus jut az eszébe és van, aki bárhol talál ürügyet arra, hogy gyűlölködjön. Sok jót nem remélhetnek azok, akik ezt elszenvedik, sem a jogrendtől, sem például az uszítás gyakori terepéül szolgáló közösségi oldalak működtetőitől.
Roma értelmiségiek, diákok gondolkodtak közösen arról, hogy mit lehetne ez ellen tenni –valamennyiünknek.

- Teknősbékát menteni Törökországban, idős embereknek ebédet vinni itthon, segíteni egy múzeumi gyűjtemény rendezésében, vagy interneten korrepetálni gyerekeket – mi a közös ezekben a munkákban? Az önkéntesség. 2021 az Önkéntes Munka Éve, talán soha nem volt nagyobb szükség a segítőkészségre, mint idén. 

Témáink:

- Egy lehetetlen küldetés megoldása – ahol sem patika, sem posta, sem iskola nincs a közelben, ahol komoly kihívás egy magányos embernek akár csak egy szót is váltani valakivel, egy gyereknek eljutni focizni vagy énekkarra, ott egyetlen ember segíthet: ő a  falu és tanyagondnok, akinek arra is kell, hogy maradjon energiája, hogy a gyógyszer és a meleg étel mellett a jó szót is elvigye azokhoz, akiknek egyetlen társuk a magány.

- A roma telepről a nagyáruház kasszájában dolgozó, felelősségteljes kollégáig – sokak számára fényévnyire van ez a karrier lehetőség. Pedig csak segítség, szándék és partner kell hozzá. Meg sok-sok kitartás. A Bagázs Közhasznú Egyesület alacsonyan képzett roma fiatalokat helyez el a versenyszférában, sikerrel. Többen még a tanuláshoz is visszatérnek. 

Vendégeink, témáink:

- Boros Ilona, a TASZ jogi munkatársa

- Csontos Csaba Péter, az Energiaklub projektvezetője

- Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikaireferense

Gumiszoba, hiányzó vízcsapok, tanárok nélküli iskola és a törvények lábbal való tiprása – mintha XIX. századi árvaház-regények elevenednének meg a mai gyermekotthonokban. Az ombudsmannak is nehéz bejutni azok közé a gyerekek közé, akiknek egy része pusztán azért került állami gondozásba, mert szegények a szüleik. Kijutni onnan pedig csaknem lehetetlen.

Ön dönt: eszik vagy fűt. Pontosabban: éhezik vagy fázik. Az energiaszegénység, vagy annak következményei, például a rossz minőségű fűtőanyagok okozta légszennyezettség gyakorlatilag minden telüket megkeseríti. A rezsicsökkentés pedig több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott. 

Témáink:

- Ha meg lehet menteni valakit, akkor azok nem a romák lesznek – erre a következtetésre jutott többek között egy kutatás, amelyből az is kiderül: a kistelepülések egy részén az önkormányzatok gyakorlatilag eltűntek a lakók elől, akik zárt hivatali ajtókra találtak, ha segítséget kerestek. Mindeközben jócskán erősödött a romák elleni gyűlöletbeszéd.

- A bántalmazott nő anya, a bántalmazó férfi apa  – a járvány miatti bezártság fokozta a családon belüli és a párkapcsolati erőszakot. Az intézmények – szaknyelven szólva – gyakran áruló módjára viselkednek, miközben olyan új, veszélyes jelenséggel is találkozni, mint „szociális” alapon szolgáltatott ingyen pornó.

Témánk:

- A vírus mindenkit érint - de nem mindenkit egyformán. Iskola, étel, sokszor otthon nélkül maradt gyerekek és felnőttek – és nagyon sokan, akik saját nehéz helyzetük ellenére is minden megtesznek azért, hogy segítséget nyújtsanak azoknak, akiket az út szélén hagyott a hatalom.
2020-ban nem csak a járvány tépázta meg a társadalmat, hanem azok az egyenlőtlenségek is, amelyeket felerősített az ezzel járó bezártság, elszegényedés és hatalmi cinizmus. Amely sokszor olyan ügyekben is problémákat gerjesztett segítség helyett, amelyeknek semmi köze a pandémiához, ilyen a transzneműek életének vagy például az örökbe fogadásnak a nehezítése. 2020 a hajléktalanok, romák, fogyatékkal élők, melegek és segítőik szemszögéből.

Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.

A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.

Az Útszélen már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS

Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.

A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.

Az Útszélen már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS

Vendégeink, témáink:

- Repülőtér, utazási izgalmak, bakancslistás kirándulásra, vagy családlátogatásra induló utasok – és a hideg zuhany: nem engedik fel őket a Kanadába induló repülőgépre. Roma, vagy éppen csak romának nézett emberek tucatjait fordították vissza repülőterekről, a diszkrimináció miatt perek zajlanak. Riportunk alkalmából az őket védő kanadai civil szervezet most magyarul is hozzáférhetővé tette a linket, amelyen további sértettek jelentkezhetnek.

- Hanna, Táltos és a többiek - gyerekek, akik reggel nem indulnának suliba, nem tanulnának, nem találkoznának kortársaikkal, ha nem lenne a Fellegvár, a Fellegajtó Nyitogató Alapítvány által működtetett napközi. Itt a halmozottan sérült gyerekek tanítása, fejlesztése, mindennapi öröme a cél és mindezt, nyolc különböző korú, sérült gyereknek a szülei teremtették meg önerőből.

Vendégeink, témáink:

- Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke

- Dudits Luca, a Háttér Társaság kommunikációs munkatársa

- Karsai Dániel, alkotmányjogi és emberi jogi ügyeket képviselő ügyvéd

A fehéroroszországi tüntetők lettek az év hősei – elnyomás elleni harcukért ők kapták az idei Szaharov-díjat az Emberi Jogok Napján. Ez a küzdelem mindenki számára fontos: ma Magyarországon a kisebbségek jogai egyre csorbulnak, az információkhoz és a tisztességes egészségügyi ellátáshoz való jog sérelme kivétel nélkül mindannyiunkat érint.

Magyarországon a homoszexuálisok mindössze hat százaléka mer segítséget kérni, ha gyűlölet-bűncselekmény áldozata lesz. Holott közérdek, hogy ne csak a bűnügyek, hanem valamennyi jogsértés tisztességes elbírálás alá essen és többnyire ez el is érhető. Ne felejtsük el, hogy ha a bíróságokon, vagy az Alkotmánybíróságon sokszor nem is, Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán lehet számítani méltányos ítéletre.

Témánk:

- Bűnügyek, szegénység, esetleg kulturális kishírek – a romák évtizedeken át csak ilyen jellegű tudósításokkal kerülhettek be a médiába. A 25 évvel ezelőtt alakult Roma Sajtóközpont ezen akart változtatni, és az is a célja volt, hogy minél több roma fiatal jusson színvonalas képzéshez, lehessen maga is újságíró.

Senkinek nem lesz attól jobb, ha a romáknak rossz – ezt kellene megértenie a társadalomnak.
A Roma Sajtóközpont máig próbálja ezt megértetni, nehezített körülmények és átalakított médiaviszonyok között. A civil szervezetek vegzálása és az ellenséges kormányzati magatartás ellenére.

Megszólalók:

Dániel Lívia, a Roma Sajtóközpont (RSK) volt diákja

Horváth Aladár, az RSK ötletgazdája

Bernáth Gábor, az RSK volt igazgatója, médiakutató

Suri Szilvia, újságíró, az RSK volt igazgatója

Kadét Ernő, kommunikációs szakember, az RSK munkatársa 

Vendégeink, témáink:

- Varga Károlyné Marika, nevelőszülő és Kiss Gergely, az SOS Magyarországi Gyermekfalvak Alapítványának ügyvezető igazgatója: Három hónapos kislány dongalábbal, kiütésekkel, kiéheztetve kerül be egy nagycsaládba, és azonnal tenni kell vele valamit.  Az éhes, beteg, elhanyagolt gyereknek otthont és biztonságot teremteni – amilyen gyorsan csak lehet. Ez a nevelőszülő munkája, valamint felkészülni arra, hogy ha úgy adódik, örökbe is adják a kicsit. Magyarországon, az SOS-Gyermekfalvak munkatársai közel négy évtizede dolgoznak azon, hogy a többnyire csecsemőként vagy elhanyagolt kiskamaszként, a hozzájuk került gyerekeknek boldog gyerekkoruk lehessen.

- Molnár Péter slammer, társadalomkutató: Az utca nyelvén szól, kötetlen műfaj, kicsit vers, kicsit színház, és nem áll távol tőle a társadalomkritika – ez a slam poetry. Művelői azt mondják: ez a legdemokratikusabb műfaj, így próbálnak küzdeni az elnémítás ellen, kiállni a szólásszabadságért. Emellett a most induló FöldalattiSlam Akadémia fő témái: harc a gyűlöletkeltés ellen, kiállás a környezetvédelem mellett – fiatalosan, szabadon.

Vendégeink, témáink:

- Schenk Lászlóné Erika, az Esőemberek Egyesület elnöke

- Pordán Ákos, a KézenFogva Alapítvány ügyvezetője

- Kiss Natália, önkéntes utcajogász

- Breitner Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai vezetője

- Segítség azoknak, akik még kérni sem tudnak – ez Göncz Árpádné Zsuzsanna jelmondata. Az általa alapított KézenFogva Alapítvány huszonhét éve juttat otthonhoz halmozottan hátrányos és értelmi fogyatékos embereket, miközben támogatja a családtagjaikat is. A Göncz-házaspár szellemi hagyatékának egyik legfontosabb eleme a társadalmi érzékenyítés.  

- Szakácsruhára és szakácskésre pályázó hajléktalan – a járvány idején is van esély arra, hogy munkához segítsék a nincsteleneket, persze szigorúan közösségi adományozásból. A kijárási tilalom megszövegezésekor a kormánynak most is csak annyira tellett, hogy éppen azokról feledkezzen meg, akiknek lehetetlen időben - és bármikor - hazatérniük, mert nincs hova.

Vendégeink, témáink:

- Vasárus Gábor, a Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete, az Alföldi Tudományos Osztály kutatója: csatorna és szemétszállítás nélkül, rossz utakkal, szinte semmi közlekedéssel élni nem tűnik csábító ajánlatnak – legalábbis első hallásra. A városokból kiköltözők közül azonban ezt sokan önként teszik, sokan kényszerűségből. Így vagy úgy, de előbb-utóbb vége a falusi idillnek, és sokasodnak a problémák.

 - Cserényi Zsuzsanna, Palay László, Györke Nóra -  Nem adom fel! Egyesület: Autista, down-szindrómás vagy kerekesszékes pincérek és kávéfőző kisasszonyok – a Nem adom fel! étterem és kávéház olyanoknak biztosít munkát, akik nem tudnának a piacon elhelyezkedni, a védett munkahelyen azonban kiválóan megállják a helyüket. Akik most, a bezárás idején sem csüggednek, új terveken törik a fejüket.

Vendégeink, témáink:

- Nehezen kinyögött albérleti díjak, a családokat nyomorban tartó lakáshitelek, a fizetés nagy részét elvivő közületi számlák, legrosszabb esetben pedig hajléktalanság - Magyarországon minden harmadik ember küzd valamilyen módon a lakhatási szegénységgel.  Felszámolása, vagy legalábbis enyhítése állami feladat lenne, azonban évtizedek óta a civilek küzdenek a legkövetkezetesebben a legszegényebbekért. Az is megesik, hogy éppen egy önkormányzat akadályozza meg azt, hogy embertársaink a kunyhókból lakásba kerülhessenek.
Megszólalt Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület Alapító társelnöke.

- Egy bicikli-sztráda, amelyet mindenki szeretne, de Biatorbágy lakói lehetőleg nem a szűk, zsúfolt és balesetveszélyes főútra. Egy polgármester, aki titokban szervez és tervez, és nem hallgatja meg a lakók, sokszor saját testülete érveit sem. Egy kalamajka, amely elkerülhető volna, ha a vezető szóba állna azokkal, akik megválasztották.

Vendégeink, témáink:

- Konyhakötényben, hámozókéssel a kézben – közösségi krumplipucolás az Oltalom Karitatív Egyesület udvarán. A kukták: tudósok, művészek, volt, vagy jelenlegi közszereplők, köztük Demszky Gábor volt főpolgármester, a főváros friss díszpolgára. Új konyhát szeretnének építeni, hogy egyre több nélkülöző jusson ebédhez, a kenyér mellé szellemi javakat is szeretnének minél többekhez eljuttatni.

Lélekzuhany – ez a kórus neve, gospelt énekelnek állami gondozott és más nehéz sorsú gyerekekről gondoskodó kollégium lakói. Több albumot is kiadtak, most éppen egy videoklipjük jelent meg. És mint kiderült: ez csak a jéghegy csúcsa. Ebben az intézményben nem lehet unatkozni, igyekeznek mindent megadni azoknak a gyerekeknek, akiknek nincs otthonuk, vagy, akik nehéz élményekkel teli zsákkal érkeznek csonka családjukból hétről hétre.

Vendégeink, témáink:

- Bogdán Zsolt, szociális munkás

- Cirokné Kovács Nóra: a Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület képviselője

- Jász Krisztina szociológus: Esélylabor Egyesület

- Sík János, ügyvéd

- Krumplis tészta, grízes csík, egy szál sárgarépából főzött leves a vasárnapi asztalon. Nógrádtól Borsodig és Baranyáig éheznek gyerekek országszerte – a járvány miatt már ott sem jut elég étel a családok asztalára, ahol korábban már kicsit fellélegezhettek. Emelkedjen kétszeresére a tizenkét éve változatlan családi pótlék – ez volt a szegénység ellen cselekvő aktivisták fő követelése az idei Szegénység Elleni Küzdelem Világnapján.

- És egy kisgyerek, akire vagy az vár, hogy apa nélkül kell felnőnie, vagy Indiába költözik szüleivel, itt hagyva az itteni életét, rokonait. Egy embertelen és jogszerűtlen idegenrendészeti eljárás egy fiatal házaspár véget nem érő kálváriájához vezetett.

Vendégeink, témáink:

- A demokrácia felszámolásának iskolapéldája mindaz, ami az elmúlt években Kishantoson történt – mondják a beszántott ökogazdaság és népfőiskola munkatársai. A 22 évig sikeresen működő biogazdaságra az állami földhiénák vetettek szemet 2013-ban, és azóta hiába nyerik meg az ellenük indított pereket, az alapító munkatársak egyike belehalt a történtekbe, a többiek körül sokaknak távozniuk kellett, tanítványaik zöme pedig külföldön dolgozik, annak az organikus fejlődésnek a szolgálatában, amire pedig itthon is égető szükség lenne.

- A meseirodalmat is elérte a hatalmi homofóbia. A mesekönyv-darálás mellett több szinten is folyik az LMBTQ-társadalom elleni hadjárat, egyebek mellett a kormány igyekszik megnehezíteni azt, hogy a meleg párok gyermeket fogadjanak örökbe és azt is, hogy akiknek már sikerült, azok megkapják a családi pótlékot. Egy szivárvány-apuka elmeséli azt is: hogyan sikerült kiegyensúlyozott családdá válniuk párjával és az örökbe fogadott Andrissal.

Vendégeink, témáink:

- Korrupció, besúgás és erőszak a Kádár-kori börtönökben – miért akadályozták meg több, mint harminc éven át az erről szóló riportkönyv megjelenését? A szerző,Tódor János két évre nevelői állást is vállalt Baracskán, hogy reális képet nyújtson a börtönéletről.

"Heringpénz"- börtönszlengben ez a neve annak a kártérítésnek, amelyet a zsúfoltság miatt kapnak az elítéltek. Miért hergeli közvéleményt a miniszterelnök az ország törvényeinek betartása ellen, miért tartanak egyre több embert rács mögött, miért akadályozzák, hogy az elítéltek sikeresen visszatérhessenek a társadalomba, és miért nem történt rendszerváltás a magyar büntetés-végrehajtásban?  

Vendégeink, témáink:

- Joó Istvánné, tanár 

- Péntek Csilla, zenetanár 

A férfiak többnyire eltűnnek beteg gyerekeik mellől – mondja egy 80 éves zenetanár, aki egyedül neveli 46 éves, Down-szindrómás lányát. A fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők lassan tíz éve küzdenek azért, hogy azok is kaphassanak ápolási díjat, akiknek egyébként van jövedelmük - például nyugdíjuk - hiszen ők 24 órás szolgálatban vannak beteg gyerekük mellett, rendszerint segítség nélkül, magukra hagyva.

Gyerekszülés rasszista felhangokkal – a roma nők gyakran szenvednek el megaláztatást a szülőszobán, a kórházban, nem örülhetnek felhőtlenül az újszülött gyermeküknek. Csak egy példa a diszkriminációra: egy vidéki kórház a tényleges ár többszörösét követeli alapítványi hozzájárulás címén a védőruháért, ami ahhoz szükséges, hogy a gyerek apja, vagy az anya kísérője bent lehessen a szülésnél.

Témáink:

- Szigorúan őrzött gázcsapok - a Dankó utcában piros-fehér szalagokkal ékesített őrbódéban diákok, tanárok, művészek, aktivisták próbálják megakadályozni, hogy kikapcsolják a fűtést a főiskolán, a hajléktalan-szállón, a kórházban, a konyhán. A többnyire valamilyen szociális szakon tanuló diákok számára sokkoló találkozás ez a valósággal, de a gólyáktól a végzősökig mindenki kitart, harcolni fognak az igazságtalanság ellen – a küzdelem rég nem csak a gázért folyik, a legyőzendő ellenfél a hatalmi önkény.

- Maszkban alvó hajléktalanok a Fűtött utcában, munkába készülő fedél nélküliek az Éjjeli Menedékhelyen . A hallgatóink számára tartott idegenvezetésből kiderül, hogy mit is jelentene mindannyiunk számára, ha ellehetetlenítenék a Dankó utcai intézményeket. A diákok értük is őrt állnak, egyikük kedvenc jelmondata szerint minden út a Dankóba vezet.