Visszatér a hőkupola Európába - menekülnek a turisták a mediterrán térségből

Újabb hőhullám közelíti meg Európát, amely elsősorban Spanyolországot és Franciaországot érintheti, de hatása Magyarországra is átterjedhet. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint ugyan még nem biztos, hogy a meteorológusok által emlegetett hőkupola kialakul, de a lényeg nem ez, hanem az, hogy a szélsőséges hőség egyre gyakoribbá és intenzívebbé válik.

A CEU professzora arról beszélt, hogy a hőhullámok ma már nemcsak gyakoribbak, hanem olyan időszakokban is jelentkeznek, amikor korábban kevésbé számítottak rájuk. Ennek már a turizmusban is látszanak a jelei: a mediterrán országokból egyre többen választanak hűvösebb úti célokat, konkrétan menekülnek a turisták a Mediterráneumból; ez hosszabb távon Magyarországot is érintheti.

A klímakutató szerint a legfrissebb uniós Copernicus-jelentés is azt mutatja, hogy Európa kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál. Magyarország különösen sérülékeny helyzetben van: a Duna–Tisza köze térségében – ahol már most is súlyos vízhiány tapasztalható – a hőmérséklet akár évtizedenként háromnegyed és egy Celsius-fok közötti mértékben emelkedhet. Ürge-Vorsatz ezt rendkívül gyors változásnak nevezte, amelyhez szerinte szinte lehetetlen alkalmazkodni. Úgy fogalmazott, hogy az emberi civilizáció történetében tízezer éven keresztül a Föld átlaghőmérséklete alig változott, most azonban néhány évtized alatt ennél jóval nagyobb felmelegedés zajlik le. Emiatt sem az infrastruktúra, sem a vízgazdálkodás, sem a mezőgazdaság nincs felkészülve az új körülményekre. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az alkalmazkodás önmagában nem elegendő. Szerinte csak akkor lehet kezelni a klímaváltozás következményeit, ha ezzel párhuzamosan sikerül megfékezni a felmelegedés kiváltó okait is.

A professzor emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi felmelegedés az ipari forradalom óta zajló fosszilisenergia-felhasználás következménye. Egy-egy év alatt a Föld által évmilliók alatt eltárolt napenergiáját égetjük el, és azt a hőt juttatjuk vissza a légkörbe azáltal, hogy így lebontott szén-dioxid a bejövő napsugarat csapdába ejti.

 

Ürge-Vorsatz szerint ezért mielőbb csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók használatát. Felhívta a figyelmet, hogy még ennél is melegebb lenne, ha nem lenne a  Párizsi Klímaegyezmény, ha nem tért volna át a világ részben megújuló energiaforrások használatára. Ezzel együtt a klímakutató úgy véli, ez önmagában nem elegendő, és számos más területen is gyors intézkedésekre van szükség.

A Guardian két napja arról írt, hogy a legfrissebb modellek alapján napokon belül ismét kialakulhat egy hőkupola, amely hosszú időre csapdába ejtheti a forró levegőt a mediterrán országokban. Spanyolországban és Franciaországban már 44 fokos hőségre készülnek. A HungaroMet előrejelzése szerint Magyarország ennek a magas nyomású képződménynek a peremére kerül, ahol az időjárási frontok vonulnak, ezért itthon változékonyabb, szelesebb időre van kilátás.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)