Virág Andrea: Bezárult a kör, nem lesz szép vége a Sulyok-történetnek

A kormány szombaton benyújtotta a parlamentnek az Alaptörvény 17. módosítását, amely több jelentős közjogi változtatást is tartalmaz. A tervezet megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását, módosítaná a sarkalatos törvények körét, rövidítené az alkotmánybírák mandátumát, valamint megszüntetné a vármegye elnevezést.

 Virág Andrea szerint már a választási kampányban világossá vált, hogy a Tisza kétharmados győzelem esetén a NER fennmaradt közjogi struktúráinak lebontására készül.

„Sulyok Tamásnak két lehetősége marad: vagy aláírja ezt az alaptörvény-módosítást, amivel megszünteti a saját pozícióját, vagy nem írja alá, de akkor elindulhat egy megfosztási eljárás. Ugyanaz lesz ennek a történetnek a vége” - elemezte a helyzetet

A politikai elemző szerint az államfő mozgástere ezzel gyakorlatilag megszűnt, a parlament várhatóan elfogadja a módosítást. Virág Andrea úgy véli, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk a jogállamiság sérelmére hivatkozva próbálja tematizálni az ügyet, ugyanakkor szerinte a közvélemény többsége támogatja a változtatásokat.

A műsorban szóba került az is, hogy a Fidesz politikusai és több közéleti szereplő a Tisza kétharmados felhatalmazásából fakadó túlzott hatalomkoncentráció miatt aggódik. A Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint ugyanakkor fontos különbséget tenni a politikai retorika és a valódi jogállami szempontok között.

 

„Nagyon fontos, hogy ahogyan a Fidesz visszaélt a kétharmadával, úgy a Tisza se élhessen vissza vele, és valóban arra használja ezt a felhatalmazást, amire a választók adták” – fogalmazott.

Hozzátette: a civil jogvédő szervezetek, köztük a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért kritikáit is érdemes figyelembe vennie a kormánynak, és szükség esetén beépíteni azokat a jogalkotásba. Virág Andrea szerint ugyanakkor politikailag nem bizonyult sikeresnek a Fidesz stratégiája, amely a jogállamiság védelmezőjeként próbál fellépni.

„Az elmúlt másfél évtized után nehéz magukat átpozicionálni egy végtelenül demokrata és a jogállamiságot tisztelő szerepbe” - vélekedett Virág.

A Kúria elnökének esetleges leváltatásáról is szó esett. A politikai elemző szerint ez más természetű kérdés, mint a köztársasági elnök leváltása. Úgy fogalmazott: míg Sulyok Tamás ügye egy rövid távon rendezendő közjogi probléma, addig a bírósági rendszer átalakításának hosszú távú célja a bírói függetlenség helyreállítása. Ezért szerinte nem célszerű ugyanazt az eljárást alkalmazni a Kúria elnökének leváltására, mint amelyet a köztársasági elnök esetében terveznek.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)