TI: Az ellenőrzésen és a számonkérésen múlik lesz-e valódi változás a korrupció terén

A parlament már jövő héten tárgyalhatja azt a két törvényjavaslatot, amelyeket a kormány az Európai Unió által befagyasztott támogatásokhoz való hozzáférés érdekében nyújtott be. A több mint 130 oldalas csomag célja a korrupciós kockázatok csökkentése, a közbeszerzések átláthatóbbá tétele és a közpénzek felhasználásának szigorúbb ellenőrzése.

A Klubrádió Reggeli gyors című műsorában Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője azt mondta: a javaslatcsomag több olyan területet érint, amelyeken szervezete régóta változásokat sürget.

„Mindenképpen javulhat a helyzet. Ez a javaslatcsomag számos olyan elemet tartalmaz, amelyet a Transparency International Magyarország is évek óta szorgalmaz” – fogalmazott.

A szakértő szerint különösen jelentős változás várható a vagyonnyilatkozatok rendszerében. Az érintettek nyilatkozatait strukturált, kereshető formában kell majd közzétenni, miközben bővül azok köre is, akiknek vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Fontos újítás, hogy az ellenőrzési feladatokat az Integritás Hatóság kapja meg, és a valótlan adatszolgáltatásnak komoly jogkövetkezményei lehetnek. A törvénycsomag emellett a közbeszerzések, a magántőkealapok átláthatósága, valamint az úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok – közismert nevükön a kekvák – működése terén is változásokat hozhat.

Zeisler Judit szerint önmagában az is fontos előrelépés, hogy a szabályozás egyértelműbben meghatározza az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát. Bár a közbeszerzési szabályok eddig is előírták az átláthatóságot, a gyakorlatban számos esetben magántőkealapokon keresztül sikerült elfedni a tényleges tulajdonosi viszonyokat.

„Ezek a javaslatok még inkább nyilvánvalóvá teszik, hogy ezek a tulajdonosi kapcsolatok is fontosak lesznek a közbeszerzések során” – mondta.

Zeisler arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezet új korrupcióellenes szerződéses feltételek alkalmazását is lehetővé teszi. Az ajánlatkérők úgynevezett kockázatarányos korrupcióellenes klauzulákat írhatnak elő, ami szerinte innovatív eszköz lehet a közbeszerzési rendszer tisztábbá tételében. Ugyanakkor hangsúlyozta: bármilyen részletes is a szabályozás, önmagában nem elegendő, mert megfelelő ellenőrzés és számonkérés nélkül nem lehet valódi eredményt elérni.

A beszélgetésben szóba kerültek a közérdekű vagyonkezelői alapítványok is, amelyek közül több nem felsőoktatási tevékenységet végző szervezetet megszüntetne vagy átalakítana a kormány. Zeisler Judit ezt régóta várt lépésnek nevezte. Szerinte ezek az alapítványi konstrukciók mesterségesen kialakított struktúrák voltak, amelyek jelentős állami vagyonelemeket kezeltek korlátozott átláthatóság mellett. Példaként említette az MCC-t és a MOL Új Európa Alapítványt is. A tervezet ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy azok az alapítványok, amelyekben nem állami szereplők is érdekeltek, bizonyos feltételek mellett tovább működhessenek, amennyiben lemondanak az állami vagyonelemekről.

A teljes interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)