"Pont Sulyok felajánlkozása mutatja meg az alkalmatlanságát"

A kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottak közül a Tisztítótűz művelet keretében a legnagyobb vitat a képviselői mandátum 12 éves korlátozásról váltotta ki. A kormányfő ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy amennyiben a társadalmi vitában azt látják, hogy ennek nincs többségi támogatása, akkor lehet rajta változtatni. Beindult a törvénygyár, szükségszerűen, kevés az idő. A fejlemények elemzésére kértük Schultz Nóra politikai tanácsadót az Esti gyorsban.

A politikai tanácsadó szerint beindult a kormányzásnak az a része, ami elsősorban az európai uniós források hazahozatalát készíti elő. Ráfordultak a rendszerváltásnak arra a fejezetére, ami az Orbán-rezsim korábbi szereplőinek a lecseréléséről, illetve aztán majd egy új alkotmányozási folyamat előkészítéséről szól. Szerinte ezen a héten a Tisztítótűz művelet bejelentése ennek volt egy fontos lépése. Várhatóan ezzel kapcsolatban fokozatosan elfogadnak majd új jogszabályokat, Alaptörvény-módosításokat is.

Le lehet-e bontani egy autoriter rendszert teljesen jogkövetően? – kérdezte műsorvezetőnk. A szakértő úgy látja, nagy dilemma most a Magyar-kormány előtt, hogy egyszerre kell a választói igényeket teljesíteniük és bizonyos ügyekben látványosan fellépniük. Meg is tette a téteket Magyar Péter azzal, hogy maffiarendszernek nevezte az Orbán-rendszert, és ennek a bűnszövetkezetnek a felszámolását gyakorlatilag célul tűztek ki. El is várják a választók, mondta Schultz.

Ugyanakkor azokon a területekben, amelyek inkább a politikai rendszeralkotásról szólnak, egyfajta új mintát is teremt a kormány. Nemcsak arról van szó, hogy szereplőket leváltanak-e vagy sem, hanem arról is, hogy minden egyes intézkedéssel – például Sulyok Tamásnak az Alaptörvény-módosítással történő leváltásával –, felmutatják, miként képzelik el a politikacsinálást. Sulyok leváltásának módszerével kapcsolatban elég sok kritika is elhangzik, vitatják, hogy az egymondatos indoklás kielégítő-e egy ilyen ügyben.

Úgy gondolja, hogy ebben az esetben a társadalmi elégedetlenségre vagy bizalomvesztésre hivatkozás jobb verzió volna, mint sok olyan alternatíva, ami akár erkölcsi mércéhez kötné a köztársasági elnöki hivatal morális megítélését. Az még önkényesebb lett volna, de a nyilvánosságban ilyen opció is fölmerült, emlékeztet Kis János politikafilozófus véleményére. Tényleg az egymondatos indoklás és egy Alaptörvény-módosítás a megfelelő eszköz, amivel eltávolítják a közösségi elnököt? Schultz szerint ez azért fölveti a további ilyen típusú eljárások alkalmazásának jogszerűségét is. 

Erről kérdezték egyébként csütörtökön a kormányzati tájékoztatón Magyar Pétert is, aki ezzel kapcsolatban azt mondta: nem tudja kizárni, lesznek-e még ilyen, Alaptörvény-módosítással elért változások. Erre Schultz Nóra úgy reagált: "az egyébként nagyrészt az Orbán-rendszer által megteremtett keretek között egy kétharmados kormány előtt láthatóan nincsenek igazából akadályok."

Visszatérve a köztársasági elnökre, azt mondta: Sulyok Tamás magatartása, megszólalásai pontosan arra engednek következtetni, hogy a köztársasági elnök aligha tartana ellen a Magyar-kormánynak. Meglátása szerint éppen ez az egyik probléma. Ha valaki a saját szerepére úgy gondol, mint aki nem képes – vagy nem felelőssége – ellenőrizni azokat a törvényeket, amiket aztán aláír, az saját maga alkalmatlanságáról, és arról állít ki bizonyítványt, hogy valóban nem tudja betölteni a hivatalával együtt járó ellensúlyi szerepet.

Úgy véli, ez egy furcsa ellentmondás, hiszen Sulyok Tamás kijelentette, hogy ő együttműködne a Magyar-kormánnyal. Ám pontosan ez a felajánlkozása mutatja, hogy azt a szerepet, ami a magyar politikai struktúrában, a politikai kultúrában, a jogrendszerben elvárható volna a köztársasági elnöktől, nem neki kellene a jövőben betöltenie. Ebben szerinte nincs is vita azoknak a részéről sem, akik esetleg a leváltás, az eltávolítás módját kritizálják. "Felajánlotta azt, amit a Fidesz-kormány esetén végzett: vagyis nem csinál semmit" – jegyezte meg műsorvezetőnk.

A szakértő szerint elegánsabb az a megoldás, amit az alkotmánybírák esetében is alkalmaznak, visszaállítanak egy korábban is már élő szabályozást, az életkori korlátot, amivel kapcsolatban sokkal kevesebb kritikát hallani. 

Ami szerinte szintén izgalmas fejlemény: a magyar politikai rendszer egy újabb demokratikus intézményt teremt meg, a bírák számára lehetővé teszi, hogy a saját előjáróikat adott esetben leválthassák. Ezzel gyakorlatilag a szakma kezébe helyezik az igazságszolgáltatásban még mindig a helyükön lévő Orbán-maradványok leváltásának lehetőségét is. 

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)