Oszkó: A nem jogszerűen magántulajdonba került vagyonelemek jelentős része gyorsan visszaszerezhető lesz

Oszkó Péter volt pénzügyminisztert arról kérdeztük a Megbeszéljük adásában, amiről az Integritás Hatóság elnöke beszélt az elmúlt napokban több interjúban, annak is arról a talán legalábbis pénzügyi szempontból legmeghökkentőbb részéről, hogy szerinte összességében 2010 óta nagyjából 60 ezer milliárd forint lehetett érintett különböző korrupciós pénzmozgásokban, bűncselekményekben.

Szerinte ez általános, nagyon spekulatív jellegű számítás. Még a nagyságrendet sem tudja véleményezni, mondta, mert nem ismeri, hogy milyen alapon jött ki ez a szám, ezért még azt sem tudja megmondani, hogy reális-e vagy nem. Az, hogy nagyon, irreálisan magas volt a korrupció által okozott vesztesség a magyar gazdaságban az elmúlt 16 évben, az viszont szerinte nem kérdés.

Értelmezése szerint itt nem arról van szó, hogy feltárták az összes létező korrupciós ügyet, egyenként összeadták, és abból ez a szám jött ki, hanem nagyjából becsültek egy átlagos hányadot, hogy összességében a költségvetési költekezések területén százalékosan milyen arányú korrupció lehet, és akkor főszámokból kiszámolták a 60 ezer milliárdot.

Olyan szempontból nem irreális az Integritás Hatóság módszertana, hogy az nem reális, hogy az összes létező korrupciós ügyet feltárják, összeadják, és abból jöjjön ki a végösszeg. Annak lehet realitása, hogy bizonyos szektorokat megvizsgálnak, megnézik, hogy ott hány százalékban van vitatható ügy, és abból konvertálnak egy százalékos arányt, hogy a Fidesznek milyen mértékben volt hajlama ellopni a rábízott közpénzt.

A korrupció feltárásának hajlandósága egyes hatóságok részéről talán most kezd megmutatkozni. Tehát most kezdik el önkéntesen elvégezni ezt a munkát, amit eddig vonakodva végeztek el. Most is azért azt látni, hogy nem a legnagyobb jelentőségű ügyek kerültek hirtelen fókuszba, tehát még szerinte pár hónap, míg a hatóságok eljutnak odáig, hogy nem pótcselekvéssel, hanem valós, tényleg kritikusabb korrupciós ügyek feltárásával is elkezdenek foglalkozni. Akkor láthatjuk például, hogy az NKA költéseiből mennyi volt az, ami tényleg valós kulturális célokat szolgált, és mennyi volt az, ami politikai célokat szolgált. Vagy hogy a magántőkealapoknál elhangzott 2600 milliárdos állami kihelyezésből, mennyi volt az, amelyik reális piaci kihelyezés volt, és mennyi volt az, amelyik nem.

Mert fogunk látni arányszámokat, és abból szerinte nagyjából fogunk tudni általánosabb számításokat végezni arra, hogyha ilyen arányban torzította a korrupció a közpénzek elköltését azokban az egyes szegmensekben, ahol ez valószínűleg pontosan kiszámolható, akkor összességében mit feltételezünk az összes közbeszerzésre, állami beruházásra, meg minden másra.

Kitért arra is, hogy a legnagyobb jelentőségű, legfajsúlyosabb ügyek azok, amelyek vezető politikusokat érintenek, és ilyenekből még nem nagyon láttunk eljárásokat. Sok éve folyó, középszintű vezetőket, önkormányzati politikusokat érintő ügyekben lett hirtelen nagyon aktív a nyomozó hatóság meg az ügyészség. Igazán a vezető politikusok környékén előforduló ügyekben, ahol még korábban nyomozást se voltak hajlandóak megindítani, ott azért még nem láttunk látványos cselekményeket.

Ugyanakkor jelezte: azokat az ismerőseit próbálja nyugtatni, hogy akik azt mondják, hogy miért nem ülnek már most vádlottak partján befolyásos emberek, hát baj lenne, ha már most a vádlottak partján ülnének, mert azt jelentené, hogy politikai alapon történik statáriális bíráskodás, tehát ezek hosszú eljárások.

Kijelentette: meghozott ítéletekről kell tudnia a nyilvánosságnak. „Én azt sem értem, hogy mi abban a pláne, hogy kamerák kereszttüzében kell gyanúsításokat megtenni”, mikor pontosan tudjuk, láttunk már polgármestert, aki meg lett gyanúsítva, előzetesbe lett helyezve, több mint fél évet ült, aztán kiengedték, merthogy igazából nincs semmi kézzelfogható bizonyíték ellene.

„Tehát nekem egyébként is bántja a jó ízlésemet, hogy abból csinál bárki médiafelhajtást, hogy meggyanúsítanak valakit, és nem ott van médiafelhajtás, ahol már lezárultak az ügyek”. Ez pont azt a benyomást kelti, hogy látványos pótcselekvés akar lenni. De lehet, hogy egyszerűen csak nem tudunk róla, hogy már nagyobb fajsúlyú ügyekben is elindultak nyomozások – jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy külföldre menekíthettek-e akár ezermilliárdokat, azt mondta: nem tudja megmondani, hozzátette ugyanakkor: a mai bankrendszerekben azért hirtelen nagyon sok pénzt országok között mozgatni feltűnés nélkül nagyon nehéz. Ezt lehetett látni a Lounge-csoportnál, Balásy Gyula cégeinél, ahol a tulajdonosi kör maga generálta a problémát, mert elkezdtek külföldre utalgatni akkora összegeket, amik automatikusan fennakadtak a banki rendszeren.

Az ellopott, korrupció útján megszerzett pénzeknek egy része visszakerülhet az állam vagy a károsultak tulajdonába? – kérdezte műsorvezetőnk. Hogyne, hát ennek most már első jogszabályi kezdeményeit is látjuk – válaszolta Oszkó Péter. A benyújtott törvénycsomag, ami alapvetően az uniós pénzek hazahozatalának alapfeltételeit akarja megteremteni, és ennek a jegyében küzd a korrupció ellen, egy csomó intézkedést tartalmaz a kekvákkal (közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal) szemben is. Tehát ott lényegében a közvagyonból kipakolt vagyonelemek visszakerülnek állami tulajdonba.

Önmagában transzparenciát kívánnak megteremteni a magántőkealapok működésében is. Tehát ott látszódni fog, hogy a magántőkealapok tulajdoni struktúrája hogy néz ki, milyen tulajdonosi kör kapott esetleg milyen mértékű állami befektetést. Ez a folyamat elindult. Szerinte a közvagyonból kikerült, és nem jogszerűen magántulajdonba került vagyonelemek igen jelentős része meglehetősen gyorsan visszaszerezhető lesz. Ehhez megvan a kétharmados felhatalmazás is, amit a Tisza kapott a választóktól.

A volt pénzügyminiszter beszélt arról is: egyetért azzal, hogy Magyar Péter nem akarja leváltani a Magyar Nemzeti Bank éléről Varga Mihályt, akit a Fidesz nevezett ki. Valószínűleg a piac is rosszul reagálna az elmozdítására, de azt is mutatja ez az eljárás, hogy Magyarék nem fűnyíróelvet akarnak alkalmazni és nincs feketelistázás.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)