Magyar bejelentette az alkotmánymódosítás pontjait: Sulyok megy, utódja várhatóan még a nyáron meglesz

Magyar Péter miniszterelnök szombat délután közösségi oldalán elérhető videóban bejelentette, szombaton a kormány nevében, és mint fogalmazott, széles társadalmi egyeztetést követően, benyújtja a parlamentnek az alaptörvény 17. módosítását.

E szerint:

• megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatása,
• a képviselők legfeljebb három parlamenti ciklusra, 12 évre lesznek megválaszthatók,
• szűkítik a sarkalatos törvények körét,
• megszűnik a vármegye és főispán elnevezés,
• az Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása, valamint rögzítik, hogy az Alkotmánybíróság tagjait 12 helyett ezentúl 9 évre lehet megválasztani, újraválasztási lehetőség nélkül, és rögzítik a 70 éves életkori határt is,
• erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása,
• a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása,
• a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése,
• a közpénz védelmének erősítése.

Magyar Péter szerint az összes módosításnak ugyanaz a célja, hogy a magyar államot senki ne ejthesse többé foglyul, működő és emberséges Magyarország jöjjön létre. Sulyok eltávolításáról Magyar azt mondta, Magyarország újjáépítése nem kezdődhet úgy, hogy legfontosabb közjogi méltósága ugyanaz az ember marad, aki közreműködött a köztársaság lebontásában, sőt éltette a demokráciát és a jogállamot lebontó kormányt, legnagyobb szurkolója volt a folyamatnak. „Cserben hagyta a hazánkat, amikor az Orbán-kormány elfoglalta az intézményeket, amikor széthordták a közvagyont, és amikor éveken keresztól tudatosan gyűlöletet keltve magyart a magyar ellen uszítottak. Cserben hagyta Magyarországot, amikor tanárokra, ápolókra, diákokra, újságírókra, civilekre, művészekre, vagy egyszerűen csak a velük egyet nem értőkre támadt az Orbán-kormány.”

Magyar elmondta, az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre a magyar országgyűlés választja meg várhatóan még nyáron.

Sulyok Tamás elmozdítása ellenében az őt államfőnek 2024-ben megválasztó volt kormánypártok, a Fidesz és a KDNP soraiból érkezett érdemi kritika. Magyar Péter és a Tisza politikai ellenfelei szerint a jogállami normákat sérti Sulyok elmozdítása, mert annak politikai okai vannak, jogilag nem megalapozott. Maga Sulyok Tamás is próbál ellenállni a Magyar-kormány szándékainak, hogy idő előtt távozzon posztjáról, ezért a Velencei bizottságot is megkereste.

Az államfői poszt sorsáról az Alaptörvény-módosítás egyetlen mondatban rendelkezik, a záró és vegyes rendelkezésekben a 34. pont így szól: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.”

Magyar arról a javaslatról, hogy az országgyűlési képviselőség legfeljebb három mandátum idejére szólhasson, azt mondta, társadalmi egyeztetés során több tízezer véleményt meghallgatva vezetik be az új szabályt. Magyar szerint a képviselőség nem hitbizomány, nemesi rang vagy életforma, még ha sokan ezt is képzelték a bukott Orbán-rendszer tagjai közül. Magyar hangsúlyozta, hisz benne, hogy a magyar közéletnek jót fog tenni, ha rákényszerítik, hogy mindig gondoljon a jövőre, ha természetessé válik a megújulás, és senki nem hiszi, hogy pótolhatatlan. Magyar közölte, a mostani országgyűlés mandátumát nem érinti az új jogszabály, de a következő parlamenti választásokon már alkalmazandó lesz.

A bejelentett intézkedést több oldalról, a közéletből, a civil és szakmai szférából is számos kritika érte, a kifogások nagy része arról szól, hogy a parlament képviselők hatalma korlátozott, tisztségükre a polgárok választják, ezért az ő jogaikat is csorbítja egy ilyen újítás.

A legutóbbi, 16. alaptörvény-módosítást június 15-én fogadta el a parlament, és 22-én lépett hatályba. Az részben a miniszterelnök legfeljebb nyolc évre megválaszthatóságát rögzítette, részben pedig a kekvákkal kapcsolatos, alkotmányi szintű szabályozást tartalmazott.

Gulyás: Ez a jogállam vége

A benyújtott alkotmánymódosítás az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon” – írja posztjában Gulyás Gergely a Magyar Péter által ismertetett tizenhetedik alaptörvény-módosításról, amivel többek között megszűnne Sulyok Tamás államfői megbízatása; a képviselőket nem lehetne három ciklusnál hosszabb időre megválasztani; szűkülne a sarkalatos törvények köre és az Alkotmánybíróság tagjait sem lehetne újraválasztani.

„Politikai megfontolásból leváltják az alkotmányos megbízatását jogszerűen gyakorló köztársasági elnököt. Lefejezik az Alkotmánybíróságot. Korlátozzák a demokratikus választást, a jelenlegi ellenzéki képviselők több mint fele nem lesz többé választható Magyarországon” – írja a Fidesz frakcióvezetője, hozzátéve, hogy

„Mindez nem egyszerű határátlépés. Ha ezt meg lehet tenni az államfővel, az Alkotmánybírósággal, a parlamenti ellenzékkel, akkor mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon.”

Gulyás szerint ugyan a rendszerváltoztatás óta hatodszor van kétharmados felhatalmazása a kormánynak, „eddig azonban senki meg sem kísérelte sem a köztársasági elnöknek, sem alkotmánybíráknak, sem az alkotmánybíróság elnökének eltávolítását. Senki meg sem kísérelte kizárni az ellenzéket a demokratikus politikai versenyből.”

„Ez nem a jogállam sérelme, hanem annak vége” – zárja posztját a frakcióvezető, aki ígéri, a Fidesz-frakció „hétfői ülésén tárgyalni fog az alkotmányos válsághelyzetre adandó válaszlehetőségekről”. (via 444.hu)