Láthatatlan áldozatok, feldolgozatlan traumák - interjú De Coll Ágnes emberkereskedelem-szakértővel

Új ablakban

2025. június 04. De Coll Ágnes – Reggeli gyors/Reggeli személy (2025. június 04., szerda 09:05)

40:45

00:00

Műsorvezetők: Panxnotded Miklós, Dési János, Szénási Sándor, Para-Kovács Imre Szerkesztők: Selmeci János, Korpás Krisztina, Bencsik Gyula, Herskovits Eszter

Az állam ma akkor emel ki családjából egy gyereket, ha életveszélyben van. Addig viszont, amíg a katasztrófa be nem következik, a rendszer sokszor csak nézi a lejtőn csúszó sorsokat. De Coll Ágnes hallott már beszámolót gyermekjóléti szakemberektől olyan történetekről, melyben a 4 és 6 éves gyerekek még nem hagyták a járókát és csak krumplit ettek egész életükben. 

De Coll szerint nem lehet csak a szülőkre mutogatni, mert ők is gyakran traumatizált, oktatásból kimaradt, elszigetelten élő emberek, akik nem kapták meg azokat az alapvető eszközöket, amelyekkel felnőttként működni lehet. „Az ő életük sem felnőtt élet. Nincs munkájuk, nincs kilátásuk, nincsenek kompetenciáik. Funkcionálni sem tudnak, és nem is tudják, mit jelent ez a szó.” De amikor már itt tart egy helyzet, akkor nem lehet elkerülni, hogy a gyerekeket kiemeljék a családjukból, és esetleg nevelőszülőkhöz kerüljenek, vagy pedig gyerekotthonba.

A probléma gyökere sokkal mélyebben húzódik, mint amit a gyerekek kiemelésével meg lehetne oldani. „A generációk ismétlik magukat. A traumák öröklődnek". 

Szerinte a prevenció nemcsak hatékonyabb lenne, hanem olcsóbb is. „A megelőzés kevesebbe kerül, mint a seb gyógyítása. Kiemelni egy gyereket, intézményt fenntartani, újra traumatizálni – ez sokkal többe kerül, mint időben segíteni” – mondja. A legjobb megoldás az lenne, ha a szülőket még azelőtt lehetne támogatni, mielőtt a gyerekeik veszélybe kerülnének. 

De Coll Ágnes leszögezte, hogy bár a gyermekprostitúció jogilag egyértelműen emberkereskedelem, a társadalmi és jogi reakciók mégis gyengék. „Ha egy 18 év alatti gyerek pénzért szexuális szolgáltatást nyújt, akkor emberkereskedelem áldozata. Nincs vita. Nincs olyan, hogy beleegyezett, vagy hogy akarta” – mondta. A jog szerint az a felnőtt, aki fiatalkorútól szexuális szolgáltatást vesz igénybe, automatikusan elkövetővé válik. „Mégis, alig tud róla valaki. Ez nincs kommunikálva. Nincs jelen a köztudatban.”

Az ellátórendszerről szólva azt is elmondta, hogy az erre kijelölt gyerekotthonokba kerülnek az emberkereskedelem áldozatai, de a szabályozás sokszor gyakorlatban nehezen alkalmazható. „Nehéz bizonyítani, hogy a gyerek épp prostitúcióban vett részt. Nehéz azt mondani, hogy nem csak ott sétálgatott. A rendszer finomításra szorul.”

A probléma nemcsak a gyermekvédelem, hanem a szociális ellátórendszer általános állapotát is tükrözi. „Magyarországon vannak olyan települések, ahol a harmadik világ köszön vissza. Mélyszegénység, reménytelenség, teljes kiszolgáltatottság. És ebből az állapotból a társadalom egésze is szenved” – mondja.

De Coll Ágnes szerint a gyermekvédelem rendszerszintű válságának egyik legsúlyosabb tünete, hogy vannak áldozatok, akiket a rendszer egyszerűen nem lát. Ilyenek például a fiúprostitúcióba sodródott gyerekek és fiatal felnőttek – akikről alig esik szó, akik szinte sosem kerülnek védett házba, és akikről nincs adat, nincs ellátás, nincs társadalmi beszéd.

„Hozzánk nem jutnak el felnőtt férfi prostituáltak” – mondja De Coll. Transznemű fiatalokat vagy külföldről visszatérő nőket még felismer a rendszer, de a fiúk gyakorlatilag láthatatlanok. Az egyetlen kivételt a gyerekotthonok jelentik, ahol a preventív munka során olykor már kamaszkorban kiderül, hogy a fiúk is be vannak csatornázva az utcai vagy „belső” prostitúcióba. "Az is egy ilyen sok évvel ezelőtti, mindig jelenlévő történet, hogy telefonszámokat adogatnak a fiúk az intézetben egymásnak, ami egy gazdag emberé, aki szexet akar majd venni".

A fiúk kizsákmányolása azonban másképp zajlik, mint a lányoké. Nincsenek stricik, nincsen nyílt kényszer, de a kiszolgáltatottság ugyanolyan teljes. „Gyakran úgynevezett eltartott viszonyrendszerek alakulnak ki, ahol a fiatal fiúk gazdagabb felnőttekkel szexelnek pénzért, ellátásért, vélt biztonságért. Ez ugyanúgy kizsákmányolás, még ha nehezebb is tetten érni.”

De Coll szerint a társadalmi közöny ebben a kérdésben különösen mély. „Sokan tudják, hogy a Nyugati környékén mi zajlik, mégis elfordítják a fejüket. Mert nem bírják el. Vagy mert nem tudják, mit tehetnének.”

 

De Coll Ágnes

Fotó: Pálinkás János / Klubrádió

 

 

 

A szexuális kizsákmányolás keresleti oldalát – a szexvásárlókat – szinte senki nem vizsgálja. Pedig De Coll szerint a megértéshez kulcsfontosságú lenne látni, hogy nem csak identitást vállaló meleg férfiak, hanem titokban élő, heteroszexuális családapák is a kliensek között vannak. „Vannak, akik nem tudják vagy nem merik vállalni a valódi orientációjukat, ezért rejtett formában keresnek fiatal fiúkat. És sokszor ők sem gondolják végig, hogy gyerekkel állnak szemben.”

A fiúkat érintő prostitúcióval kapcsolatban sem jogi, sem ellátórendszeri garanciák nincsenek. De Coll szerint ez az egyik legnagyobb vakfolt. „Nem tudjuk, mi lesz ezekkel a fiúkkal. Nem tudjuk, hogyan dolgozzák fel. Vagy hogy egyáltalán feldolgozzák-e.”

És ha nem dolgozzák fel, akkor újratermelik a traumát. Családot alapítanak, gyereket vállalnak – és viszik tovább azt a fájdalmat, amit senki nem segített elrendezni bennük, így a traumák újratermelődnek. 

Az interjúban a szakember hangsúlyozta, hogy a szexuális bántalmazás hosszú távú hatásait a társadalom még mindig alulbecsüli. Egy fiatal, aki 11 éves korában szexuális abúzust szenvedett el, később luxusprostituáltként dolgozik – látszólag önként. „De ez csak a felszín. A valóság: szerhasználat, alkohol, magány, kapcsolati képtelenség, feldolgozatlan trauma. Azt hiszik, ez egy út. Pedig egy mély gödör.”

A beszélgetés végén De Coll megismételte: A rendszer nem fog magától megjavulni, és nem lehet addig várni, amíg minden gyerek felnő. „A kérdés mindig az: mikor lép be a korrekció egy gyerek életébe. Mert ha nem jön időben, akkor ő sem fogja tudni majd továbbadni a jót.”

A teljes beszélgetést meghallgathatják a lejátszó gombra kattintva. Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.