Horváth András szerint az új NAV-elnöknek kiszemelt vezető az ő lejáratásában is részt vett

Horváth András elmondta, hogy hétfői Facebook-bejegyzését még azelőtt írta meg, hogy a kormány bejelentette volna: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal élére kiszemelt vezetők csak átmeneti időre kapnak megbízást, később pedig nyílt pályázatot írnak ki a posztokra. Mint fogalmazott, az eredeti elképzelés szerint a kinevezések határozatlan időre szóltak volna, ezért szerinte jelentős változás, hogy néhány nap alatt visszalépett ettől a kabinet.

„Ez a három nap kellett ahhoz nekik, hogy rájöjjenek: rossz lóra tettek” – fogalmazott. Hozzátette, pozitív fejleménynek tartja, hogy a kritikák hatására felülvizsgálták a döntést.

Horváth szerint azonban az eredetileg kiszemelt NAV-elnök, Tamásné Czinege Csilla - aki a legjelentősebb közép-magyarországi régiót vezette - eleve alkalmatlan lett volna a hivatal megújítására. Elmondása szerint korábban közvetlen felettese volt a NAV-nál, és amikor ő nyilvánosságra hozta az általa feltárt visszaéléseket, Tamásné Czinege Csilla vett részt azoknak a belső eljárásoknak az előkészítésében, amelyek végül ellene indultak. A volt adóellenőr szerint a korábbi vezető szerepet játszott abban a rendszerben is, amelyben – állítása szerint – politikai alapon különbséget tettek az adózók között."

"Amikor kiálltam a nyilvánosság elé, akkor ő volt az, akinek össze kellett szedetnie olyan idézőjelben terhelő adatokat rólam, amelyek aztán koncepciós feljelentést generáltak a NAV-részéről,  úgyhogy neki egyáltalán nem pozitív a szerepe ebbe a történetbe, illetőleg amikor a kitiltási botrány következményeként komoly vezetők távoztak a NAV éléről, akkor a legmagasabb szintű adószakmai vezetőként Tamásné Czinege Csilla, aki államtitkár helyettesi besorolást is kapott, és azóta is ott tevékenykedett"

- fogalmazott Horváth. Hozzátette, nem tud jóhiszemű lenni Kármán András pénzügyminiszterrel szemben, hogy esetleg nem tudott Tamásné előéletéről, hisz azt mondta, szakmai döntést hozott a kiválasztásakor. De szerinte ha nem is tudott semmit, tájékozódhatott volna.

Horváth azt állította, hogy bizonyos, a hatalomhoz közel álló vállalkozások ellenőrzéseit leállították vagy el sem indították, míg más cégekre célzott vizsgálatokat rendeltek el politikai megfontolásokból. Szerinte egy valódi elszámoltatás során ezek az ügyek ma is visszakövethetők lennének a NAV nyilvántartásaiból. Úgy véli, éppen ezért problémás lett volna olyan vezetőt kinevezni az adóhatóság élére, aki szerinte maga is részese volt ennek a működésnek.

Arra a kérdésre, hogy találhatók-e a NAV jelenlegi vezetői között olyan szakemberek, akik képesek lennének megtisztítani a szervezetet, Horváth András meglehetősen borúlátó választ adott. Azt mondta, szerinte a felső vezetői kör az elmúlt tizenhat évben úgy alakult ki, hogy oda csak politikailag megbízható emberek kerülhettek. Horváth András szerint a megyei és központi NAV-vezetők megkönnyebbüléssel fogadhatták Tamásné Czinege Csilla kinevezésének hírét. Mint fogalmazott, „pezsgőt bontottak”, mert úgy érezhették, hogy „minden marad a régiben”, vagyis nem kell valódi személyi és szervezeti változásokra számítani a hivatalban. Emiatt úgy látja, valódi változást csak kívülről érkező vezetés hozhatna. Ugyanakkor hangsúlyozta: a NAV-nál sok tisztességes és felkészült szakember dolgozik ma is, csakhogy ők többnyire nem a legmagasabb vezetői szinteken találhatók.

„Azok az emberek jöjjenek elő és pályázzanak, akik évtizedeken át húzták az igát, akiket nem lehetett megvásárolni vagy korrumpálni” – fogalmazott.

Horváth pozitív lépésnek nevezte azt is, hogy a pénzügyminiszter bejelentése szerint a NAV elnöke a jövőben nem lesz egyben minisztériumi államtitkár is. Szerinte ezzel részben helyreállhat az adóhatóság függetlensége, amely szerinte korábban sérült a politikai irányítás miatt.

A beszélgetés végén elárulta, hogy már évek óta nem dolgozik Hadházy Ákos mellett, jelenleg egy önkormányzatnál polgármesteri referensként önkormányzati cégek átvilágításával foglalkozik.

Arra a felvetésre, hogy indulna-e a NAV-elnöki pályázaton, úgy reagált: előbb látni kell a kiírás feltételeit, de szerinte a valódi változás nem egyetlen személyen múlik.

„Nem attól függ a NAV-nál történő rendszerváltás, hogy én vagy valaki más lesz a vezető, hanem attól, hogy sikerül-e kiépíteni azokat a kontrollrendszereket, amelyek megakadályozzák a politikai megrendelések teljesítését” – mondta Horváth András.

Horváth András korábbi NAV-ellenőr 2013-ban vált országosan ismertté, amikor nyilvánosságra hozta az általa feltárt visszaéléseket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal működésében. Az úgynevezett „zöld dossziéban” azt állította, hogy az adóhatóság egyes nagyvállalatok esetében nem lépett fel kellő határozottsággal az áfacsalásokkal szemben, miközben más ügyekben politikai vagy egyéb szempontok is befolyásolhatták az ellenőrzéseket. Bejelentései politikai vihart kavartak, később pedig kirobbant az úgynevezett amerikai kitiltási botrány is, amelynek során több magyar tisztviselőnek – köztük a NAV akkori elnökének, Vida Ildikónak – megtiltották a belépést az Egyesült Államokba korrupciós aggályok miatt.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)