Hann Endre: Nem örülök annak, ha ennyire monolit politikai helyzet alakul ki

Hann Endrét, a Medián közvélemény-kutató ügyvezetőjét arról a legújabb felmérésükről kérdeztük, amely szerint kitart a Tisza-eufória, és szép lassan, de tovább fogynak a Fidesz szavazók. A teljes népességben 60 százalékos a Tisza támogatottsága, a biztos szavazó, biztos pártválasztók körében 73, a Fideszé viszont 18, illetve 21. A kutatás, amely a hvg360-on szerdán jelent meg, a nyomtatott hetilapban is olvasható lesz.  

A Megbeszéljük adásában az adatokról elmondta: eddig nem fordult elő velük akkora nagy félremérés, amit bukásnak lehetne nevezni. Most nagyon érdekes helyzet van: úgy gondolja, a Tisza támogatottságának emelkedése olyan tendencia, ami nyilván nem megállíthatatlan. Ebben a szakmában nincsenek olyan tendenciák, amelyek a végtelenben érnek véget, van egy természetes határuk. Ezért az sem véletlen, hogy a most megjelent kutatásuknak azt a címet adták: "Tetőzik a Tisza".

A teljes népességben a statisztikailag jól kezelhető, ezer személyes vizsgálatot választották, ilyen körben a statisztikai hibának kisebb jelentősége van. Kiderült, 60 vagy 61 százalékon áll a Tisza, ebben a "magasságban" egy-két százalék majdnem mindegy. Ez már közel van a tetőzéshez, mert nem mehet sokkal magasabbra.

Úgy látja, hogy megint rekordok dőlnek meg. Korábban a Fidesz esetében is előfordult, hogy egészen szokatlanul nagy támogatottságot ért el bizonyos időszakokban, de most kétségtelenül megdőlt egy rekord, amire nem nagyon lehetett számítani. Ebben a tendenciában nagyon árulkodó, hogy nemcsak pártokról van szó, hanem arról is, hogy az emberek úgy gondolják, jó irányba mennek a dolgok, és ezt még soha ennyien nem erősítették meg egyetlen felmérésben sem. Bő kétharmad, 67 százalék mondja ezt, eddig 61 százalék volt a legmagasabb arány a "jó irány" oldalán. Ezt is körülbelül ugyanennyivel a választás után mérték, 2002 júniusában, a baloldal akkor nagyon kiélezett győzelmét követően.

Jelezte: hozzászoktunk bizonyos kétharmados megoszlásokhoz ebben a kérdésben, de az mindig a rossz irány oldalán jelentkezett. Sokkal jellemzőbb volt hosszú távon, hogy az emberek ebben a kérdésben vagy nagyon megosztottak, vagy többségük inkább elégedetlennek vallotta magát.

Műsorvezetőnk megjegyezte: ezt alátámasztja egy Eurobarométer közvélemény-kutatás is, amely szerint a magyarok lettek most a legoptimistábbak az egész Európai Unióban. Hann Endre szerint ez óriási dolog; hiszen egy nép, amelyik magát lemondó, keserű, szomorú történelmi tapasztalatokon edződöttnek tartja, most egyszerre derűlátó lett. Az biztos, hogy ilyen még nem volt, igaz, sem a 19., sem a 20. században nem álltak a közvélemény-kutatók rendelkezésére ennyire pontos módszerek, de azt is látni kell, akkoriban nem volt ilyen történelmi pillanat sem.

Rátért ismét arra, ha ilyen magas támogatottságot ér el egy párt, mint most a Tisza, akkor innen nyilván felfelé nem vezet út, és előbb-utóbb a támogatottság csökkenni fog. Persze az a népszerűségi olló, ami most a Fidesszel szemben még mindig tágult, egy ideig nyitva lehet –, hogy maradjunk ennél a képnél –, de azért mégiscsak számolni kell azzal, hogy ha nehézségek, problémák támadnak a gazdasági helyzettel kapcsolatban, az a népszerűségi mutatókban is jelentkezik majd.

Azt mondta, reméli, hogy a közeljövőben valódi megszorításokra nem kerül sor, de tudjuk, hogy ez is csak játék a szavakkal, hiszen a Fidesz időnként nagyon-nagyon vastagon húzott a nadrágszíjon, voltak mindenféle megszorítások, de mindig kerülték ezt a szót, mindig kitaláltak valami kevésbé kényes szinonimát. "Mindenképpen számolni kell azzal, hogy most sem lesz mindig mindenki elégedett, és nem lesz mindig 67 százalékos a jó irányt érzékelők aránya" - véli Hann.

„Engem inkább azt foglalkoztat, hogy tényleg mennyire jó egy társadalomnak, ha egypártrendszer alakul ki? Egyelőre nincs potenciális kihívó, de biztos vagyok benne, hogy lesz majd. Azt nem gondolom, sőt, valószínűtlennek tartom, hogy ez a Fidesz, ezzel a garnitúrával újra talpra álljon, újra komoly erőt képviseljen, de meg fognak jelenni új kihívók, már csak generációs alapon is” – közölte.

Nem látja rövid távon annak a lehetőségét sem, hogy a parlamenten kívül felépüljön a Tisza valódi kihívója. Már csak azért sem, mert politikai értelemben a mienk egy kontraszelektált társadalom, és bár nyilvánosan nem annyira látszik, de tudható, hogy sem egy új politikai erőnek, sem a kormányerőnek nem könnyű betölteni mindazokat a funkciókat, amelyeket most nagyon gyorsan elvár a politikusoktól a társadalom. Ezért nem lát ugrásra készen komoly, potenciális alternatívát a szakértő.

A jövőbeni lehetőségekről szólva egy másik opciót is megemlített Hann Endre. Egy ilyen nagy politikai tömbnek, mint amekkora most a Tisza, nem könnyű hosszú távon megőrizni az egységét. Előbb-utóbb megjelennek majd olyan alternatív érdekek vagy szempontok, netán a társadalom találkozik olyan kihívásokkal, amelyekre valakik megpróbálnak válaszolni, és emiatt létrejöhetnek a monoliton belül frakciók – ha nem is abban az értelemben, a frakció szó a parlamentben jelent –, de kialakulhat megosztottság a kormánypárton belül is.

„Én személy szerint, állampolgárként, nem örülök annak, hogy ennyire monolit politikai helyzet alakul ki, de egyelőre nem látok ebből rövid távú” kiutat – fogalmazta meg ismét nyomatékosan Hann Endre.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.) Kiemelt kép: Klubrádió/Mátyus László