„Klubrádió
Reggeli gyors

Halmai Gábor: Ez a folyamat a teljesen fals nemzeti konzultációkra emlékeztet

7/07/2026 13:49

| Szerző: Klubrádió

Nincs más megoldás, mint alkotmánymódosításokkal helyreállítani a jelenlegi illegitim alaptörvényt, ezután el kell kezdeni kidolgozni egy teljesen új alaptörvényt, amibe be kell vonni a társadalmat - mondta a Reggeli gyorsban Halmai Gábor alkotmányjogász annak kapcsán, hogy megkezdődött a parlamentben a 17. alkotmánymódosítás vitája. Halmai Gábor az alaptörvény módosításához kiírt társadalmi egyeztetést nagyon rövidnek tartotta és bár tett  szakmai javaslatokat a Fundamentum folyóirat alapító-főszerkesztőjeként, úgy látja, azokból semmit sem vettek figyelembe és semmilyen visszajelzést sem kaptak.

2026. július 07. Reggeli gyors - Halmai Gábor 2026.07.07.
14:43
00:00
„Nem nagyon lehet más tenni, mint hogy ezt most alkotmánymódosításokkal megpróbálni egy kicsit helyrepofozni ezt az illiberális alaptörvényt, úgyhogy megfeleljen legalább addig az időig az alkotmányossági követelményeknek, amíg egy új alkotmány meg nem születik” – fogalmazott.

Halmai szerint azonban az új alkotmány előkészítését már most el kellene kezdeni, méghozzá széles társadalmi részvétellel. Emlékeztetett arra, hogy sem az 1989-es, sem a 2011-es alkotmányozás nem zajlott megfelelő társadalmi egyeztetéssel, ezért most hosszabb előkészítő folyamatra lenne szükség.

Az alkotmányjogász arról is beszélt, hogy ugyan a módosítás tervezetéhez kértek szakmai véleményeket, de az erre biztosított öt napot rendkívül rövidnek tartja. Mint mondta, a Fundamentum folyóirat alapító-főszerkesztőjeként a szerkesztőség véleményét benyújtották, de úgy látja, javaslatiakból semmit sem vettek figyelembe és semmilyen visszajelzést sem kaptak.

„Ez a folyamat sajnos engem ezekre a teljesen fals nemzeti konzultációkra emlékeztet, ahol nyilvánosságra hozzák vélemények vagy a kérdőívek számát, de azt, hogy ki mit mondott és ebből mit vettek figyelembe, arról egy szó sincs” – fogalmazott.

Sulyok Tamásnak mennie kellene, de nem így

A tervezett módosítás egyik legtöbbet vitatott eleme, hogy az alaptörvény záró rendelkezéseiben megszüntetnék Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását. Halmai szerint a cél önmagában indokolható, a választott jogi megoldás azonban nem tekinthető kulturált jogi megoldásnak és azoknak a jogállami feltételeknek sem felel meg, amit jó lenne most már 16 év után betartani szerinte.

„Sulyok Tamás nagyon komoly felelősséget visel azért az autokratizációs folyamatért, ami ebben az elmúlt időszakban végbement. A hivatali ideje alatt semmit nem tett ennek a megakadályozására, sőt minden alkotmányellenes meg jogállam ellenes törvény aláírásával hozzájárult ehhez a folyamathoz. Neki szerintem távoznia kell a posztjáról, de nem úgy, ahogy ezt az alaptörvény-módosítás megpróbálja megoldani” – fogalmazott.

A műsorban hangsúlyozta: ha egy új kormány valóban jogállamot akar építeni, akkor ezt jogállami eszközökkel kell megtennie.

„Ha mi jogállami eszközökkel akarjuk visszaállítani a jogállamot, az biztos, hogy helyesebb megoldás, és demonstrálja azt az akaratot, hogy ez az új kormány nem ugyanúgy fog eljárni, ahogy a régi tette” – fogalmazott.

Nem elég a 70 éves korhatár

A módosítás visszaállítaná a 70 éves felső korhatárt az alkotmánybíráknál, ami azonnal három, még idén pedig összesen négy alkotmánybírót érintene. Halmai emlékeztetett arra, hogy ez a szabály korábban már létezett, és csak a Fidesz törölte el annak érdekében, hogy egyes alkotmánybírók hosszabb ideig hivatalban maradhassanak. Ennél azonban sokkal súlyosabb problémának tartja magának az Alkotmánybíróságnak a működését.

„Ezt az Alkotmánybíróságot szerintem úgy, ahogy van, le kellene cserélni egy független alkotmánybíróságra, mert ez nem független” – jelentette ki.

Szerinte a 70 éves korhatár visszaállítása önmagában nem oldja meg azt a problémát, hogy a testület tagjai a Fidesz jelöltjeiként kerültek hivatalba, és az elmúlt években nem akadályozták meg a jogállam leépítését. Az alkotmányjogász ugyanakkor felvetette annak lehetőségét is, hogy a részleges személycsere mögött politikai megfontolások állhatnak. Mint mondta, elképzelhető – bár ezt hangsúlyozottan csak feltételezésként említette –, hogy egyes alkotmánybírók pozíciójuk megtartásáért cserébe támogatták a kormányt korábbi ügyekben. Hozzátette ugyanakkor: ennél elegánsabb megoldás lenne az egész testület átfogó, részletesen indokolt újraszabályozása.

A képviselői cikluskorlátot sem tartja szerencsésnek

A tervezett módosítás három parlamenti ciklusban korlátozná az országgyűlési képviselők újraválaszthatóságát is. Halmai szerint ez ugyan nem feltétlenül alkotmányellenes, de a parlamentáris demokráciákban szokatlan megoldás.

„Nem ismerek olyan parlamentáris rendszert, ahol a képviselők mandátumát korlátozzák. Egyébként olyat sem ismerek, amelyben a miniszterelnök mandátumát korlátozzák” – hangoztatta.  

A teljes interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)

Reggeli gyors/interjú Halmai Gáborral
2026.07.07., kedd 8.40
Riporter: Dési János