''Ha valaki az istállóból a ganéjt kezdi kilapátolni, akkor hiába vesz fel fehér kesztyűt, előbb-utóbb a könyöke is sáros lesz''

Ligeti Miklós szerint már önmagában az is jelentős változás, hogy egy 17 milliárd forintos ügyben ilyen rövid idő alatt eljutottak gyanúsításokig és letartóztatásokig. Az NKA-ügyet ugyanakkor csak az egyik lehetséges „banánhéjnak” nevezte, amelyen szerinte a korábbi hatalom elcsúszhat. Azt mondta, elképzelhető, hogy a jelenlegi gyanúsítottak közül többen együttműködnek majd a hatóságokkal.

„Akiket most lefogtak, egyáltalán nem biztos, hogy a saját hátukon akarják elvinni ezt a balhét. Lehet, hogy vádalkut kötnek, és elmondják, hogyan jöttek az utasítások, hogyan működött a rendszer. Néhány lépésből így magas szintig is el lehet jutni.” A Transparency International jogi igazgatója szerint azonban még ennél is nagyobb politikai kockázatot jelent az úgynevezett aranykonvoj-ügy.

Értelmezése szerint az NKA pénzosztása a NER megszokott működési logikáját követte, vagyis a közpénzek politikai célú felhasználását szolgálta, ezért a résztvevők számára nem jelenthetett meglepetést. Az aranykonvoj-akció viszont szerinte már egészen más kategória. Állítása szerint a műveletben részt vevő állami szervek tisztában lehettek azzal, hogy jogsértő intézkedésre készülnek, mégis vállalták a kockázatot abban a hitben, hogy egy esetleges választási győzelem után nem lesz következménye az ügynek. A jogász úgy véli, az érintettek arra számíthattak, hogy „ha marad a NER, akkor úgyis megússzák, ha pedig megbuknak, nem ez lesz a legnagyobb problémájuk”.

„Orbán Viktort nem lehet kihagyni a történetből”

A szakember szerint az aranykonvoj-ügy sajátossága, hogy ebben már nem lehet kizárólag alsóbb szintű vezetőkre hárítani a felelősséget.  „Ez az az ügy, kavics a fogaskerekek között, ami a vártnál sokkal könnyebben elvezethet a legmagasabb NER-es politikai régiókig [...] Ha ezt az ügyet végigviszik, és valóban felderítik, akkor nagyon nehéz lesz más következtetésre jutni, mint arra, hogy ez Orbán Viktor találmánya és kreálmánya volt” – mondta. Szerinte még az sem változtatna ezen, ha valamelyik korábbi titkosszolgálati vezető vagy más magas rangú tisztségviselő magára vállalná a felelősséget.

A jogász úgy látja, már az első pillanatban nyilvánvaló volt, hogy súlyos bűncselekmények gyanúja merül fel. Ha pedig bebizonyosodik, hogy az akció célja az ukrán fél politikai nyomás alá helyezése volt, akkor akár a terrorcselekmény tényállása is felmerülhet. Ha ez nem bizonyítható, szerinte akkor is megállhatnak más, súlyos bűncselekmények, köztük a jogellenes fogvatartás minősített esetei.

„Egyszerűen nincs nyertes kiút Orbán Viktornak” – jelentette ki.

 

Képes-e az ügyészség saját magát kivizsgálni?

Arra a felvetésre, hogy jelenleg a Legfőbb Ügyészség saját szerepét is vizsgálja az ügyben, a jogász azt mondta: régóta ismert alkotmányos probléma a 'ki őrzi az őrzőt' dilemma, amelyre nincs tökéletes megoldás. Felidézte, hogy időről időre felmerül az átmeneti igazságszolgáltatás intézményének alkalmazása, amikor a meglévő igazságszolgáltatási szervek helyett külön testületek vizsgálják ki az előző rendszer visszaéléseit. Szerinte azonban ez jellemzően diktatúrák, háborús vagy tömeges emberi jogi jogsértések után indokolt, Magyarország jelenlegi helyzetében nem. A jogász szerint ugyanakkor az aranykonvoj-ügyet nem lehet éveken át elhúzni.

Az ügy kapcsán kitért arra is, hogy, el kell takarítani a NER által itt hagyott közjogi kinevezetteket, a NER-nek a maradékát. Így a legfőbb ügyész kiválasztásának jelenlegi rendszere is átalakításra szorul, mert túlzott politikai függőséget eredményez.

Nem lehet jogállamot építeni ezekkel az emberekkel

A beszélgetésben szóba került az is, hogy jogászok meg alkotmányjogászok sorra jelentik be a kételyeiket azzal kapcsolatban, amilyen úton a Tisza el akarja tüntetni a NER idején kinevezett közjogi tisztségviselőket. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a folyamat nem lesz teljesen konfliktusmentes, de elkerülhetetlen. Szemléletes hasonlattal érzékeltette álláspontját. „Ha valaki az istállóból a ganéjt kezdi kilapátolni, akkor hiába vesz fel fehér kesztyűt, előbb-utóbb a könyöke is sáros lesz” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezzel nem személyükben kívánja minősíteni az érintett tisztségviselőket.

Szerinte ugyanakkor a NER idején kinevezett közjogi vezetők – köztük a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék, a Kúria, a Médiahatóság, a Nemzeti Választási Iroda, az ombudsmani intézmény és több más független hatóság vezetője – nem jogállami célból kapták megbízatásukat, és nem is a jogállam védelmében gyakorolták hatáskörüket.

Példaként az úgynevezett „átláthatósági”, általa inkább „önkénytörvénynek” nevezett jogszabályt említette. Azt mondta: amikor szerinte nyilvánvalóvá vált, hogy a törvény sérti az Alaptörvényt, egyetlen érintett intézmény vezetője sem lépett fel ellene „Kiderült, hogy éles helyzetben elbuknak. Nem védik meg a magyar embereket a kormány nyilvánvaló jogkorlátozó törekvéseivel szemben” – fogalmazott. A jogász szerint az érintett közjogi vezetőknek maguktól kellene távozniuk, de ha erre nem hajlandók, az Országgyűlésnek törvénnyel kellene megszüntetnie a megbízatásukat.

„Én boldogan megírnám azt a törvényt, amely az Országgyűlés által megválasztott, illetve a köztársasági elnök által kinevezett közjogi tisztségviselők mandátumának megszüntetéséről rendelkezik” – mondta.

Úgy vélte, a Transparency International álláspontja ebben a kérdésben még radikálisabb is annál, mint ami jelenleg az új kormány által előkészített alkotmánymódosításokból következik. Külön kitért a Magyar Nemzeti Bank elnökére is. A szervezet álláspontja szerint Varga Mihály szerepe a jegybanki alapítványok ügyében felvetheti a bűnpártolás gyanúját, ezért szerinte az ő pozíciója is felülvizsgálatra szorulna.

Árnyaltabb megoldás kell az Alkotmánybíróságnál

A jogász ugyanakkor különbséget tett az egyes intézmények között. Szerinte a Magyar Nemzeti Bank, az Alkotmánybíróság vagy a Kúria esetében nem elegendő egyszerűen minden vezetőt leváltani. Elmondta: nemzetközi jogászkörökben is komoly ellenállásba ütközik az a gondolat, hogy egy új kormány lecserélje az Alkotmánybíróság vagy a legfelsőbb bíróság vezetését, még akkor is, ha sokan tisztában vannak a magyarországi jogállamisági problémákkal. Szerinte ugyanakkor léteznek jogszerű megoldások. Példaként említette a 70 éves felső korhatár visszaállítását, illetve olyan összeférhetetlenségi szabályok bevezetését, amelyek kizárnák azokat, akik a kinevezésüket megelőző években országgyűlési képviselők voltak. 

Magyar Péter miniszterelnök egyébként pár napja bejelentette, visszavezetik az alkotmánybírókra vonatkozó 70 éves korhatárt, így Polt Péter mandátuma is megszűnik, a mentelmi jogukkal együtt.

„Teljesen szabályos és legitim módon el lehet távolítani az Alkotmánybíróság jelenlegi tagjai közül sokakat” – mondta.

Hozzátette: álláspontja szerint a jelenlegi összetételben egyetlen alkotmánybíró sem méltó a tisztségére, ahogyan a Kúria elnökét sem tartja alkalmasnak.

Nem kell félni a NER szabályainak félretételétől

Ligeti Miklós arról is beszélt, hogy a kétharmados parlamenti többséget nem pusztán jogi, hanem alkotmányozó politikai felhatalmazásként kell értelmezni. Felidézte, hogy számos történelmi alkotmányozási folyamat – köztük Charles de Gaulle által létrehozott francia Ötödik Köztársaság – a korábbi alkotmány szabályai szerint akár alkotmányellenesnek is minősülhetett volna, mégis legitimnek bizonyult.

„Nem kell félni a NER által ránk hagyott eljárási szabályok félretételétől. Ha ebből a félelemkörből nem tud kilépni a kormány, akkor nem lehet megszabadulni a NER-től” – fogalmazott.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a rendszer lebontása nem állhat meg az állami intézményeknél. Szerinte a NER gazdasági hátországát is fel kell számolni, mert a korábbi politikai rendszer befolyása addig fennmarad, amíg megmaradnak annak bevételi forrásai.

„Ahhoz, hogy a NER valóban véget érjen, elsőként a bevételi forrásait kell elvágni, mert most még minden egyes autópálya kilométerrel, amit a nyaralás során levezetünk, még Mészáros Lőrincet és Szíjj Lászlót gazdagítjuk, minden egyes vissza nem váltott PET-palackkal a Mohu zsebében hagyunk 50 forintot” - fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy sokan lassúnak érzik az új kormány első hónapjainak elszámoltatási folyamatát, Ligeti azt mondta: szerinte éppen ellenkezőleg, a változások rendkívül gyorsan zajlanak. Szerinte a kormány munkájának üteme leginkább a készülő vagyon-visszaszerzési hivatal felállításán mérhető le. Rámutatott, hogy egy új állami szervezet létrehozása időigényes folyamat: ki kell alakítani a szervezetet, fel kell venni a munkatársakat, biztosítani kell a működés feltételeit, és csak ezután kezdődhet meg az érdemi munka. Az európai ügyészség sem old meg mindent egyik napról a másikra. A jogász szerint hasonló a helyzet az Európai Ügyészséghez való csatlakozással is. Bár ezt rendkívül fontos és nem csupán szimbolikus lépésnek nevezte, hangsúlyozta, hogy ettől még nem indulnak meg azonnal a korrupciós eljárások. Ugyanakkor úgy látja, hogy a vagyon-visszaszerzési hivatalról eddig megismert tervezet kifejezetten merész és újszerű megoldást tartalmaz. Elmondása szerint még a Transparency International Magyarország sem számított arra, hogy a kormány egy, az ügyészség mellett működő, sajátos jogosítványokkal rendelkező új intézményt hozna létre.

„Arra, hogy párhuzamos ügyészséget állít fel a hatalom, mi sem számítottunk. Inkább valamilyen felderítő szervre gondoltunk.”

Hozzátette: ha a hivatal a szervezet által javasolt további jogosítványokat is megkapja, akkor korábban nem látott hatékonysággal léphet fel a korrupciós ügyekben.

A piac is lebontja a NER gazdasági hátországát

A jogász szerint ugyanakkor nem kizárólag a büntetőeljárások döntik el a NER sorsát. Úgy véli, a rendszer gazdasági hátországának jelentős részét maga a piac fogja felszámolni - ahogy ezt már láthatjuk a média- és reklámpiacon -,  mivel a korábbi években felfutott vállalkozások jelentős része nem valódi piaci versenyben erősödött meg, hanem állami megrendelésekre épült. „Ezek a cégek alapvetően közberuházásokra voltak méretezve. Abból a logikából működtek, hogy bármilyen árat adhatnak, az állam úgyis elfogadja.”

Az ilyen vállalkozásokból hiányzik a valódi versenyképesség, ezért ha megszűnik az állami kivételezés, a piac fokozatosan kiszorítja őket. Ehhez azonban szerinte az is szükséges, hogy megszűnjenek azok a hosszú távú monopolhelyzetek, amelyek továbbra is biztos bevételt garantálnak számukra. Példaként a 35 évre Mészáros Lőrincnek odaítélt gyorsforgalmi úthálózati koncessziót említette, amelyet „aranytojást tojó tyúknak” nevezett.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)