Galgóczi: A Tisza arcába robbanhatnak ügyek, ha nem reagálnak időben

Galgóczi Eszter szerint az új kormány egyik legfontosabb korai eredménye az uniós forrásokról született megállapodás, amelyet az idő sürgetése is kikényszerített. A politikai elemző emlékeztetett arra, hogy az előző kormány évek óta rendre újabb és újabb határidőket jelölt meg a pénzek megszerzésére, de ezekből végül csak részsikerek születtek. Úgy vélte, Orbán Viktor utólagos állítása, miszerint év végéig ő is hazahozta volna a forrásokat, könnyen cáfolható, ugyanakkor van benne egy olyan igazságmag, amelyre a Fidesz kommunikációja belekapaszkodott.

A Forrás Társadalomkutató Intézet politikai elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország már végleg elesett több százmilliárd forintnyi uniós támogatástól a korábbi határidők elmulasztása miatt, és szerinte ugyanez történt volna az augusztusi határidővel érintett összegekkel is. Hozzátette: az Európai Unió türelme az Orbán-kormánnyal szemben látványosan elfogyott, ami szerinte a kampány időszakának több eseményén is érzékelhető volt.

Az infláció csökkenéséről és a forint erősödéséről szólva Galgóczi Eszter azt mondta, hogy bár egyetlen gazdasági intézkedés sem kedvezhet mindenkinek, a jelenlegi folyamatok a lakosság többsége számára pozitívak lehetnek. Szerinte az elmúlt években sok család azt tapasztalta, hogy egyre kevesebb terméket tudott megvásárolni ugyanabból a pénzből, ezért már egy kisebb javulás is érezhető könnyebbséget jelenthet a mindennapokban. Úgy fogalmazott: a legfontosabb kérdés nem az, hogy olcsóbb lett-e a külföldi nyaralás, hanem hogy a családok ismét meg tudják-e venni az alapvető élelmiszereket.

A politikai elemző szerint az erős forint természetesen a külföldre utazóknak is kedvez, hosszabb távon azonban valódi stabilitást szerinte az euró bevezetése hozhatna, amelyet a kormány szintén célként jelölt meg.

Az üzemanyagárak alakulásával kapcsolatban Galgóczi Eszter úgy fogalmazott: a benzin ára alapvetően világpiaci folyamatoktól függ, ezért annak változása nem írható közvetlenül a kormány vagy Magyar Péter számlájára. Szerinte az árak ingadozása természetes velejárója annak, ha a kabinet nem alkalmaz ársapkákat és nagyobb teret enged a piaci folyamatoknak. Úgy vélte, a kampányban mégis indokolt volt kiemelni, hogy az üzemanyag olcsóbb lett a korábbi hatósági árnál, mert ez egyfajta válasz volt a Fidesz korábbi figyelmeztetéseire, amelyek szerint az ársapkák megszüntetése automatikusan drasztikus drágulást okozna.

A korrupcióellenes „Tisztítótűz-művelet” elnevezéséről Galgóczi Eszter azt mondta, számára is feltűnő volt a bibliai utalás. Úgy látja, a névválasztás és a „művelet” szóhasználat is emlékeztet a Fidesz korábbi kommunikációjára, amely gyakran élt vallási és háborús képekkel. Szerinte ez ugyanakkor nem kizárólag magyar sajátosság, hanem egy nemzetközi politikai kommunikációs trend része, amelyet Donald Trump is sikeresen alkalmazott látványos, erős szimbólumokkal.

Az elemző ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy hosszabb távon kockázatos lehet ugyanazokat a kommunikációs eszközöket használni, amelyeket korábban sok választó éppen a Fidesz esetében utasított el. Úgy vélte, a „Tisztítótűz művelet” elnevezése jelenleg pozitív fogadtatásban részesült, de kérdés, hogy a hasonló retorika később is működőképes marad-e.

Galgóczi Eszter arról is beszélt, láthatóan Magyar Péter nem törekszik teljes szakításra a NER személyi állományával. Emlékeztetett arra, hogy több, korábban is a rendszerben dolgozó tisztviselő maradt pozícióban, illetve új kinevezések között is akadnak olyanok, akik jelentős NER-es múlttal rendelkeznek. Szerinte ez azt mutatja, hogy a kormány bizonyos szakemberekre továbbra is számít, függetlenül attól, hogy korábban melyik rendszerben dolgoztak.

Galgóczi Eszter ugyanakkor kifogásolhatónak nevezte, hogy miközben egyes, korábban a Fidesz rendszerében dolgozó szereplők lehetőséget kapnak a folytatásra, addig több olyan politikus vagy közéleti szereplő, aki hosszú éveken át kívülről bírálta a rendszert, nem kap szerepet. Példaként Hadházy Ákost említette, aki szerinte éveken át következetesen próbálta feltárni a visszaéléseket, mégsem látszik, hogy helyet kapna az új politikai struktúrában. „Úgy tűnik, hogy neki nincsen megadatva ez a fajta tisztítótűz, mint ami nagyon sok egyébként a rendszerben élőnek” - fogalmazott.

Galgóczi Eszter szerint már a választási kampány idején is komoly kérdés volt, hogy a Tisza képes lesz-e elegendő tapasztalt szakemberrel feltölteni az államigazgatást. Úgy fogalmazott: egy kormányzás nem attól működik, hogy „egy ember kiáll a gátra”, hanem jól felkészült közigazgatási szakemberekre van szükség, akik ismerik az állami működést. Szerinte a jelenlegi személyi döntések egy része éppen azt mutatja, hogy ezen a téren nehézségekkel küzd a kabinet, ezért maradhattak pozícióban korábbi tisztségviselők is.

 

Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a személyi döntésekért mindig van politikai felelősség. Szerinte indokolt kérdéseket feltenni a kinevezésekkel kapcsolatban, ugyanakkor pozitív jelnek tartja, hogy a kormány láthatóan nyitott a korrekcióra. Példaként említette a Rubovszky Rita körül kialakult vitát, amely szerinte azt az érzetet erősítette a társadalomban, hogy a közvélemény képes hatást gyakorolni a politikai döntésekre.

A választói visszajelzések kezeléséről Galgóczi Eszter úgy vélekedett, hogy az új kormány sokkal közvetlenebb és nyitottabb kapcsolatot ápol a társadalommal, mint elődje, ugyanakkor ennek is megvannak a veszélyei. Szerinte fontos, hogy egy politikus figyeljen a választók véleményére, de nem szabad minden döntést kizárólag a pillanatnyi népszerűség alapján meghozni. Donald Trump példáját említve arra figyelmeztetett, hogy a túlzott alkalmazkodás hosszú távon manipulálhatóvá teheti a politikai vezetőt, miközben sok olyan intézkedés is szükséges, amely rövid távon népszerűtlen, de hosszabb távon a társadalom érdekeit szolgálja.

Magyar Péter szerepvállalásáról – például a hőség elleni védekezés irányításának bejelentéséről – az elemző azt mondta, ez elsősorban politikai szimbolika. Úgy vélte, hasonló gesztusok korábban is jellemezték a politikát, amikor vezetők árvíznél vagy más válsághelyzetekben személyesen jelentek meg a helyszíneken. Szerinte ezeknek a fellépéseknek nem az a célja, hogy a politikus ténylegesen szakmai feladatokat lásson el, hanem hogy jelenlétével megnyugtassa a társadalmat és azt az üzenetet közvetítse: a kormány kézben tartja a helyzetet.

A gyermekvédelem ügyét Galgóczi Eszter már sokkal kritikusabban értékelte. Arra emlékeztetett, hogy Magyar Péter politikai felemelkedése éppen ehhez a területhez kapcsolódott, ezért ezen a területen szerinte jóval kisebb a kormány mozgástere a halogatásra. Úgy látja, a javítóintézetekben tapasztalható szakemberhiány és működési problémák már most kritikusak, ezért ha a kormány nem reagál időben, a helyzet akár „fel is robbanhat a Tisza arcába”. Az elemző szerint ugyanakkor a gyermekvédelem politikailag nehezebb terep, mert a közvélemény figyelme nem tartósan összpontosul erre a területre. Bár a problémák rendkívül súlyosak, a választók számára sokszor háttérbe szorulnak olyan mindennapi kérdések mögött, mint például az üzemanyagárak vagy a megélhetés. 

A kormány az első 50 nap mérlegében a gyermekvédelemről azt írta: Megkezdték a gyermekvédelem teljes átvilágítását. Leváltották a gyermekvédelem legfontosabb intézményeinek vezetőit, akik asszisztáltak az elmúlt évek embertelenségéhez. Döntöttek egy egymilliárd forintos kártalanítási és kártérítési alap létrehozásáról a gyermekvédelmi bántalmazások áldozatainak megsegítésére. Hozzáláttak a nevelőszülői hálózat bővítéséhez, valamint a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok megerősítéséhez.

Galgóczi úgy véli azokkal az ügyekkel kellene mielőbb foglalkozni, amelyek ugyan kevésbé látványosak, de rendszerszintű működési zavarokhoz vezethetnek. Ide sorolta az önkormányzatok pénzügyi helyzetét is. Mert bár a jelenlegi problémák jelentős részét az előző kormány örökül hagyta, ez önmagában nem mentesíti az új kabinetet a felelősség alól. Ha a szükséges egyeztetések és döntések elmaradnak, akkor még az idén több önkormányzat is működési válságba kerülhet, ami már közvetlenül érintené a lakosságot. „Abban az esetben, hogyha nem cselekszik a kormány az önkormányzatok ügyében, akkor ez az ügy is fel tud robbanni, tehát az önkormányzatoknak egy része hamarosan csődbe megy”.

 

A politikusok javadalmazásának átalakításáról szólva az elemző úgy fogalmazott, nem érzékelt széles körű társadalmi tiltakozást a polgármesterek fizetésének csökkentése ellen, inkább néhány szakmai figyelmeztetés hangzott el a lehetséges következményekről. Szerinte ezek az intézkedések rövid távon népszerűek a választók körében, hiszen sokan automatikusan támogatják a politikusi bérek visszafogását, ugyanakkor érdemes lenne a hosszú távú hatásokat is mérlegelni.

A vagyonvisszaszerzési hivatal felállításáról Galgóczi Eszter azt mondta, ez a Tisza egyik legnépszerűbb vállalása, ugyanakkor éppen ezért érdemes lenne alapos szakmai és társadalmi vitát lefolytatni a végleges szabályok elfogadása előtt. Meglátása szerint érthető a kormány időnyomása, hiszen fontos kampányígéretről van szó, de mivel a hivatal felállítása csak később történik meg, maradna idő arra, hogy a felmerült kritikákat is beépítsék a jogszabályba. Úgy fogalmazott: a cél egy olyan intézmény létrehozása lehet, amely egyszerre képes teljesíteni az elszámoltatás ígéretét és megfelelő jogi garanciákkal is rendelkezik.

A társadalmi egyeztetésről szólva az elemző úgy vélte, a kormány formailag megfelelt a jogszabályi előírásoknak, amikor nyilvánosságra hozta a tervezeteket és lehetőséget biztosított a véleményezésre. Ugyanakkor a valódi társadalmi vita ennél többet jelentene: szakmai szervezetek, érintettek és különböző álláspontokat képviselő szereplők érdemi ütköztetését, amelynek eredményeként átgondoltabb döntések születhetnének. Hozzátette, hogy a hatályos szabályozás ennél szélesebb együttműködési lehetőségeket is biztosít, például stratégiai partnerségek kialakítását a döntések előkészítése során.

A NER működésének feltárását célzó lépésekről Galgóczi Eszter azt mondta: ezek politikailag az egyik legfontosabb vállalás teljesítését jelentik. A kormány jogállami keretek között nem végezhet közvetlen elszámoltatást, ugyanakkor legitim cél, hogy a nyilvánosság elé tárja az előző rendszer működésének részleteit. Úgy fogalmazott: a Karmelita megnyitása vagy a korábbi luxuskiadások bemutatása azt az érzetet keltheti sokakban, hogy végre hivatalos dokumentumok is megerősítik azokat a visszaéléseket, amelyekről korábban főként a független sajtó számolt be.

Az elemző szerint ezeknek a lépéseknek nemcsak politikai, hanem lélektani jelentőségük is van. Sokan úgy érezhetik, hogy beigazolódtak azok a feltételezéseik, amelyeket az elmúlt években a korábbi kormány működéséről megfogalmaztak. Ugyanakkor hozzátette: mások számára éppen az jelenthet megrázó élményt, hogy a valóság még annál is súlyosabbnak bizonyult, mint amit korábban elképzeltek.

A közjogi méltóságok leváltásának ügyében Galgóczi Eszter úgy fogalmazott, hogy bár kézzelfogható eredmény még nincs, a kormány eddigi lépései arra utalnak, hogy a folyamat előbb-utóbb végig fog menni. Sulyok Tamás köztársasági elnök helyzetével kapcsolatban azt mondta: szerinte politikai játszma zajlik, amelyben a Fidesz számára fontos üzenet lehet, ha az államfő eltávolítására alkotmánymódosítással kerül sor. Ugyanakkor úgy véli, társadalmi támogatottsága megvan a változtatásnak, ezért szerinte valamilyen megoldás várható.

A gyülekezési joggal kapcsolatban Galgóczi Eszter arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a Pride megrendezését a rendőrség már engedélyezte, a korábbi korlátozó jogszabályok lényegében továbbra is hatályban maradtak. A probléma éppen az, hogy a jelenlegi szabályozás túl tág értelmezési lehetőséget ad a hatóságoknak, ezért hosszabb távon mindenképpen szükség lenne a jogszabályok egyértelmű módosítására. Úgy fogalmazott: örül annak, hogy jelenleg nem korlátozzák a gyülekezési jogot, de fontos lenne, hogy ezt ne pusztán a jogalkalmazás, hanem maga a törvény is egyértelműen garantálja.

 

A politikai elemző hasonló problémát lát a korábban bevezetett könyvfóliázási szabályok esetében is. Szerinte üdvözlendő, hogy a gyakorlatban már nem alkalmazzák ezeket, ugyanakkor nem tartja szerencsésnek, ha a korlátozó rendelkezések változatlanul a jogrend részét képezik. Úgy véli, hosszabb távon az lenne kívánatos, ha ezek a szabályok teljesen kikerülnének a jogszabályok közül.

Végül az ügynökakták nyilvánosságáról Galgóczi Eszter azt mondta, ez az egyik legnehezebb történelmi és erkölcsi kérdés, amelyre nincs mindenki számára elfogadható válasz. Egyszerre érthető az a társadalmi igény, hogy a múlt teljes egészében feltárható legyen, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a nyilvánosság súlyos következményekkel járhat olyan emberekre és családokra nézve is, akik már nem tudják elmondani saját történetüket. Úgy fogalmazott: ez egy olyan „gordiuszi csomó”, amelyben minden oldal érvei részben igazak, ezért rendkívül nehéz igazságot tenni.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)