Dózsa Csaba László: Nem több pénz, hanem modellváltás kell a háziorvosi ellátásban

Dózsa Csaba Lászlót annak kapcsán kérdeztük, hogy Kunetz Zsombor kikérte az OKFŐ-től közérdekű adatigénylés keretében a tartósan betöltetlen háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok számának alakulását. Az egészségügyi szakértő azt írta, hogy a 2023-ban megkezdett ügyeleti reformot követő két évben 251-gyel nőtt a betöltetlen háziorvosi praxisok száma. Ehhez hasonló növekedésre korábban csaknem négy év kellett, vagyis az átalakítást követő időszakban a növekedés üteme közel megduplázódott.

A műsorban megszólaló Dózsa Csaba László szerint tévedés lenne a romló helyzetet kizárólag a 2023-as ügyeleti reformmal összefüggésbe hozni. „Ez egy körülbelül húsz éve tartó trend, ezt nem egyetlen intézkedés rontotta el, és nem is lehet egyetlen intézkedéssel korrigálni” – fogalmazott. Elmondta, hogy a rendszerváltás után létrehozott, mintegy hétezer háziorvosi körzetben dolgozó orvosgeneráció mára elöregedett: becslése szerint a háziorvosok csaknem fele már 65 év feletti, miközben jóval többen mennek nyugdíjba, mint ahány fiatal orvos belép a rendszerbe.

A szakértő szerint a megoldás már nem elsősorban a finanszírozás növelése. Mint mondta, az elmúlt 8–10 évben a háziorvosi praxisokba érkező források nominálisan nagyjából a háromszorosukra emelkedtek, ennek ellenére az utánpótlási problémák nem oldódtak meg. Dózsa Csaba úgy látja, hogy a hagyományos, egyetlen háziorvosra épülő praxismodell már nem tartható fenn.

„Európában szinte mindenhol fejlesztett alapellátási teamek és praxisközösségek működnek, ahol az orvos mellett dietetikus, gyógytornász, mentálhigiénés szakember és más egészségügyi dolgozók is részt vesznek az ellátásban.” Szerinte a jövőben nagyobb ellátási egységekben kellene megszervezni az alapellátást, ahol több orvos és többféle szakember közösen látja el akár tíz- vagy húszezer ember egészségügyi gondozását. A közgazdász hangsúlyozta, hogy a háziorvosok munkájának jelentős részét ma olyan adminisztratív feladatok teszik ki, amelyeket megfelelő jogszabályi változtatásokkal más egészségügyi szakemberek is elvégezhetnének. Példaként említette a táppénzes igazolások egy részét, bizonyos adminisztratív ügyeket vagy a gyógyszerfelírás meghosszabbítását, amelyek szerinte részben átruházhatók lennének diplomás ápolókra vagy más képzett szakemberekre. Dózsa Csaba szerint ezzel párhuzamosan vonzóbbá kell tenni a háziorvosi pályát is.

„Motivációs programokra van szükség, hogy a 35–45 éves kórházi orvosok közül is minél többen váltsanak háziorvosi pályára, a fiatalok számára pedig olyan ösztöndíjakat kell biztosítani, amelyek egy modernizálódó alapellátás felé terelik őket” - vélekedett.

Arra a kérdésre, hogy mennyi idő alatt lehetne átalakítani a rendszert, Dózsa Csaba azt válaszolta: számos program és képzés már korábban is elindult, ezek tapasztalatai rendelkezésre állnak. A kompetenciabővítések elindultak, nagyon sok olyan tanfolyam van, amelyek az ápolók, a diplomás ápolók továbbképzését segítik, csak a jogszabályok ezt még nem igazán támogatják, bár erre most tettek tavasszal egy kísérletet. Szerinte a szükséges irányok ismertek, a feladat most az, hogy az alapellátás reformja tartós politikai prioritássá váljon, és a korábban megkezdett fejlesztések ne veszítsék el a lendületüket.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)