Dorosz Dávid: Hazug Orbánék zöld fordulata, csak az EU-pénzekre cápáznak rá
21/02/2020 19:10
| Szerző: Klubrádió
Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint hazug a kormány zöld fordulata, amelynek egyetlen célja, hogy Orbán Viktorék „rácápázzanak” az európai uniós klímavédelmi támogatásokra. Szerinte a miniszterelnök évértékelőjén kihirdetett klímavédelmi akcióterv összecsapott, kiizadt házi feladatra emlékeztet, és annak több pontjában már rengeteget léphettek volna előre tíz év kormányzás alatt, ha lett volna rá akarat. Budapestnek pedig óriási szüksége van EU-s forrásokra, mert Orbánnak köszönhetően kivéreztetett állapotban van.
Klímavédelmi Iroda, eredmények
Elsőként azt kérdeztük Dorosz Dávidtól: bár nem volt elődje a posztján, azért érdekes, mit kapott kézhez Tarlóséktól. A zöld ügyekkel foglalkozó főpolgármester-helyettes úgy válaszolt: lényegében semmit. A fővárosnak volt klímavédelmi stratégiája, ami szerinte nem elég kidolgozott, de azon túl semmi. A hivatal, a fővárosi cégek nem voltak ellenségesek a témával szemben, csak Tarlósból és a fideszes vezetőkből kiindulva nem foglalkoztak vele. Irányokat megfogalmazott a stratégia, de ez legfeljebb kipipált házi feladatnak tekinthető – tette hozzá.
Kiemelte: a jövő évi költségvetésbe beletervezték a Klímavédelmi Irodát, amely a fővárosi hivatalon belül működik, minden fővárosi beruházást, fejlesztést, tervet megvizsgál klímavédelmi szempontból, és ha kell, megállítja. Tájékoztatással is készülnek a fővárosiaknak, hogy elmondják, mit tehetnek a klímavédelemért és hogy tudnak velük együttműködni. Erre nagyon jó külföldi példák vannak, amelyek között Stockholmot említette, és amelyek közül többet biztosan lehet alkalmazni, ez is a klímairoda feladata lesz. Azt is mondta: a fideszes városvezetés „nemzetközi elszigeteltségben tartotta” Budapestet klímavédelmi szempontból. Tarlós szerinte a nemzetközi kapcsolattartást letudta 2-3 napos baráti látogatásokkal közép-ázsiai országokban.
Az új budapesti vezetés munkába állása óta elért három legnagyobb eredmény között elsőként a budapesti nagyerdőről szóló megállapodást említette, amely szerinte Csepelen és Ferencváros déli részén már ebben a ciklusban jelentős változást hoz. A második az, hogy nem építik meg a Liget-projekt még el nem kezdett épületeit, minél többet megőriznek a Városligetből. Ezek egyike se lett volna így, ha nem változik a fővárosi vezetés összetétele tavaly októberben – hívta fel a figyelmet. A harmadik pedig az, hogy elkezdték felderíteni az európai uniós energiahatékonysági, levegőminőségi pályázatokat, mert ezek alapján pontosan feltérképezhetik a légszennyezettséget és adatalapon léphetnek fel ellene.
A kormány hirtelen fordulata, EU-s pályázatok
Az EU-s pályázatoknál maradva Dorosz Dávid azt mondta: a következő fél-háromnegyed évben dől el a következő uniós költségvetés, és ha lesz megfelelő politikai akarat, akkor megvalósítható, hogy kapjanak energiahatékonysági forrásokat a városok. De ez nagyon kemény munka, ezért is hozták létre a visegrádi országok fővárosai közti szövetséget, mert az már nagyobb súllyal teheti le koncepcióját az asztalra Brüsszelben a magyar kormány „korrupt” elosztási mechanizmusaival szemben.
Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Judit igazságügyi miniszter, aki nemrég cikket írt a témában, mást se csinál, mint látja, hogy az EU a korábbiaknál nagyobb pénzeket fordít klímavédelemre, és „rácápázik” azokra, hogy „a haverjaik zsebébe tömhessék”. Hangsúlyozta: ma Budapest Orbán Viktornak köszönhetően lerabolt, kivéreztetett helyzetben van. Működtetni úgy-ahogy lehet, de bármilyen fejlesztéshez külső forrásra van szükség, ezért igen nagy szükségük van az EU-s támogatásokra. Úgy látja, a kormány egyáltalán nem nyitott az ilyen terveikre, Orbánnak és a mögötte álló, általa „hizlalt” gazdasági köröknek az az érdekük, hogy továbbra is a kormány döntsön az EU-források többségéről.
Dorosz Dávid azt mondta, a kormány és Budapest közötti hivatalos egyeztető fórumról, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsáról még nem dőlt el, hogy mi lesz a funkciója és milyen a hangulata. Ez két éve jött létre Orbán Viktor és Tarlós István külön alkuja révén. Az első ülés bizonyos tekintetben konstruktív volt, de a Városliget ügyében kemény szópárbajba mentek bele a felek.
Mit tehetnek ők?
Arról is beszélt, hogy amit jogszabályi és pénzügyi téren el tudnak érni, az valóban nagyon korlátozott, mert az előző, fideszes városvezetés kiszolgáltatta Budapestet a kormányzatnak, hagyta, hogy pénzt, intézményeket, lehetőségeket vegyenek el az önkormányzattól és ezáltal a budapestiektől. De amit politikai erővel el tudnak érni, az sokkal több; visszatért ahhoz a gondolathoz, hogy ha nem lett volna október 13-án az ellenzéki győzelem a fővárosban, Vitézy Dávid még mindig múzeumigazgató lenne és Orbán nem beszélne zöld fordulatról. Egyébként – tette hozzá – a fideszes szavazók 40 százaléka is elégedett a városvezetés munkájával.
A légszennyezettségről azt mondta: sajnos a téli hónapokban nagyon rossz a helyzet, és ez emberéletekről szól, háromezer ember hal meg évente emiatt. A behajtási díjról nem mondott konkrét időpontokat, de azt közölte: egységes javaslatcsomagot dolgoznak ki, amelyet letesznek a budapestiek asztalára. Ehhez kellenek pozitív és negatív ösztönzők is, a dugódíj negatív, de pozitív lehet például a bringatárolók építése, mert a jövő évi költségvetésben ennek is megvan a fedezete. Az előző vezetésnél tragikus helyzetben voltak a bringaút-projektek, nem látja be, miért kellene elfogadni, hogy Budapesten ötször kevesebben bringáznak, mint hasonló nagyvárosokban. Ebben a ciklusban biztosan tesznek lépéseket ebben az ügyben és megkérdezik az embereket.
Orbán akcióterve
Orbán Viktor klímavédelmi akciótervet hirdetett, erről is kérdeztük Dorosz Dávidot. Szerinte Orbán alkalmazkodik a helyzethez, felismerte, hogy ez ma már 10-ből 8 embert érdekel, nem csak a jegesmedvékről szól, hanem a napi valóságról. A Fidesz szerinte hazug zöld fordulatát az uniós pénzek megszerzése motiválja, az akcióterv pedig összecsapottnak, kiizadtnak tűnik neki, ráadásul viccesnek tartja, hogy egy tíz éve hatalmon lévő kormányzat most álló ezekkel a pontokkal. Mit csináltak eddig? Miért most veszik észre a problémát? - kérdezte.
Az adásban végigkérdeztük véleményét a terv egyes pontjairól, ezek közül kiemelnénk az egyszer használatos műanyagzacskók betiltását, amelyet, mint mondta, 2018-ban nem szavaztak meg a fideszes európai parlamenti képviselők. A multinacionális, külföldi vállalatokkal szembeni szigorúbb fellépésről, környezetbarát technikák alkalmazásának előírásáról pedig azt mondta a főpolgármester-helyettes: gumiszabályszerűen fogalmazták meg, ráadásul „Orbánnál nincs nagyobb barátja a multiknak”, a munka törvénykönyvének átírása és az adózási környezet átalakítása is ebbe az irányba mutat. Érdeklődve várják, hogy amikor általában nekik kedvez a miniszterelnök, hogy fogja „megtekerni” őket zöldügyben.
A minden újszülött után ültetendő fák ötlete Karácsony Gergely főpolgármesteri programjában is szerepelt, ez szerinte „copy+paste-kormányzás”, nem saját ötlet, csak átvették. Arra is kitért, hogy a tervek szerint meghatszorozzák a naperőművek számát, de mi lesz a szélerőművekkel, amelyek gyakorlatilag be vannak tiltva? A naperőműveknél fideszes cégek ették be magukat a piacra, és nem akarnak nekik konkurenciát a szélerőművekkel. „Orbán Viktor soha semmit nem csinált úgy, hogy abból ne lett volna fideszes biznisz” – fogalmazott.
A budapesti buszflotta állapota katasztrofális, gyakorlatilag buszmúzeumot örököltek, sok 27-28 éves Ikarus is jár, ezt természetesen szeretnék megújítani. De fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az elektromos buszok annyi kilométert még nem bírnak töltés nélkül, amennyire szükség lenne Budapesten, drágábbak és technikailag is megbízhatatlanok. A főváros 2016-ban vett 20 Modulo elektromos buszából 10-et lehet forgalomba állítani, négy teljesen kuka, a többit meg alkatrészként lehet használni.
A Fidesz választási programjában 2010-ben szerepelt, hogy az otthonok 10 százalékát felújítják évente energiahatékonysági szempontból, eltelt tíz év, ő nem látja, hogy az országot így felújított otthonok lepték volna el. Szerinte Orbán Viktornak fontosabb a politikai és az üzleti haszon, mint a valódi cselekvés, de ha ez nem így lesz, akkor az egyébként javarészt támogatható programpontok megvalósításában a főváros partner lesz.
Az interjút a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép:
2020. február 21., péntek 15:00
Műsorvezető: Fórizs Mátyás