Daniel Freund: Magyar Péter és Ursula von der Leyen megállapodása PR-akció volt

A Financial Times-ban megjelent véleménycikk az építészet, az épületek szerepét vizsgálja Orbán bukásában. Az írás emlékeztet Magyar Péter várbeli idegenvezetésére, és tündérmesébe illő palotáknak minősíti az Orbán-kormány munkahelyeit. Megállapítja, hogy ezek a pazarlásról tanúskodó építészeti munkák hozzájárultak a 16 éven át regnáló kormány megbuktatásához, hisz mindezekkel szemben a szociális háló egyre inkább szétszakadt. Az írás szerint Orbán újra akarta írni a történelmet, hogy abból igazi tündérmesét alkosson. Másfelől részben Magyar kampányában is megjelentek épületek, csak ő ennek segítségével épp az ország szegénységét prezentálta – lásd a kórházak, gyerekotthonok meglátogatását. A cikk visszaemlékezik Alekszij Navalnijra, aki Putyin csodapalotáját járta körbe és hasonlította össze a szibériai börtönökkel egy dokumentumfilmben. Navalnij videóját csak az első pár napban több száz millióan nézték meg, ami meg is alapozta ismertségét, későbbi hírnevét, aminek köszönhetően a politika szereplőjévé vált.

Videóval tette drámaivá és hitelessé írását a Velencei-tó fokozatos kiszáradásáról a Reuters. S ezért nemcsak a klímaváltozás, a felmelegedés okolható, hanem a hozzá nem értő illetve több évtizede elhanyagolt vízgazdálkodás – állapítja meg. A helyzet nemcsak az ökoszisztéma megbomlását idézi elő, de fenyegeti a turizmust is. A Velencei-tavon, ahogy a helyiek vélik, hamarosan se vitorlázni, se úszni nem lehet majd. Agárdnál nemrég 56 cm volt a vízállás, miközben az év első hónapjaiban 80 cm-t mértek. Kiadós esőzés híján napi fél cm-rel csökkenhet a vízszint, így a nyár derekára 25-30 cm-re húzódhat vissza, ami történelmi mélypont lenne. Képek illusztrálják, amint vízibiciklik, csónakok szinte a száraz pusztaságban maradtak magukra, a gyerekek pedig homokoznak a parton. A hírügynökségnek megszólaló Horányi Gábor szerint a Magyarország harmadik legnagyobb tavának kiszáradását előidéző okok között szerepel, hogy az aszálytól szenvedő mezőgazdasági területek öntözéséhez is innen, a tóból vezették el a vizet.

Bőségesen tálalta a nemzetközi sajtó, így az Euronews és az Euractiv is, hogy a kormány, pontosabban Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes és Miniszterelnökséget vezető miniszter 110 oldalas törvénycsomagot nyújtott be a parlamentnek a 10,4 milliárd eurónyi támogatás visszaszerzéséhez. A javaslat kibővítené az Integritás Hatóság jogköreit, az hozzáférne a banki és adóhatósági adatokhoz, valamint lehetővé tenné vezető közszereplők – köztük országgyűlési képviselők, bírák és polgármesterek – vagyonnyilatkozatainak vizsgálatát. Mindezek az ún. szupermérföldkövek formájában részét képezik a korrupcióellenes garanciáknak, az átláthatóság és a jogállamisági reformok megvalósításának. A tervezet szerint a tudatosan hamis vagyonnyilatkozat benyújtása bűncselekménynek minősülne, amely akár két év szabadságvesztéssel is büntethető lenne. Emellett az Integritás Hatóság új jogosítványokat kapna a közbeszerzések ellenőrzésében is. A csomag részeként megszüntetnék azt a 15 közérdekű vagyonkezelő alapítványt (KEKVA), amelyek nem folytatnak felsőoktatási tevékenységet, köztük a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) és Krausz Ferenc Élvonal Alapítványát, hacsak a magánalapítók nem döntenek azok önálló működtetéséről. Az állami vagyont mindenesetre 2026. augusztus 31-ig kivonnák ezekből a szervezetekből. A javaslat emellett kibővítené a központi adatnyilvántartás hatókörét is azzal, hogy az állami vállalatoknak kéthavonta közzé kellene tenniük pénzügyi szerződéseiket.

Ugyanazon a napon, amikor a törvényjavaslatot benyújtották, a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke ellen hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás és hűtlen kezelés vádjával. Az ügyészség letöltendő szabadságvesztést, pénzbírságot, valamint 23 millió forint értékben vagyon elkobzását indítványozza. Hírek szerint Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke jogi lépéseket fontolgat Biró hivatalból történő eltávolításához, azzal az indokkal, hogy az elnök már nem felel meg a tisztség betöltéséhez szükséges feltételeknek.

A Euronewsnak Ujváry Balázs, az Európai Bizottság egyik szóvivője megerősítette, hogy a helyreállítási alap pénzeinek kiutalásához szükséges szupermérföldkövekben mérhető feltételek teljesítése a benyújtott tervezettel megkezdődött, igaz, ennek részleteit nem ismertette. Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága pedig július 14-ére meghívta az illetékes biztosokat, hogy számoljanak be a támogatások kiutalását lehetővé tevő feltételek teljesítéséről. Daniel Freund, német EP-képviselő Magyar Péter és Ursula von der Leyen nemrég lezajlott egyeztetését és megállapodását egyszerű PR-fogásnak minősítette. Kifogásolta, hogy a bizottság egyelőre semmilyen részletet nem közölt ebből a megállapodásból, és az átláthatóságot azért is követeli, hogy kiderüljön, változtatott-e a bizottság a teljesítendő korábbi, jogállami feltételeken. Miközben persze Freund megérti, hogy Magyarországnak égető szüksége van a forrásokra.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)