Csillag: Ha feszesen gazdálkodunk, 2030-ra eljuthatunk az euró bevezetésének kapujához

Új ablakban

2026. július 08. Esti gyors-részlet / Csillag István - Interjú - 2026.07.08.

07:51

00:00

Csillag István közgazdászt, volt gazdasági és közlekedési minisztert kérdeztük az Esti gyorsban, aki szerint fokozatos, takarékos gazdálkodással valamelyest le lehet dolgozni ebből a hiányból. Annyit nem lehet a hátralevő durván fél év alatt takarékoskodni, hogy az eredetileg erre az évre előirányzott 3,7 százalékot, majd az Orbán kormány által 5 százalékra emelt hiányt teljesíteni lehessen. 

Már csak azért sem, mert ha megnézzük azokat az adatsorokat, amelyek egyszer csak előkerültek a Pénzügyminisztérium honlapjára, azt látjuk, hogy amíg januárban a kiadások és a bevételek nagyjából fedezték egymást, februárban már 3390 milliárd bevétellel szemben 5500 milliárd kiadás keletkezett, majd márciusban egy kicsivel több lett a bevétel, mint a kiadás, de aztán áprilisban megint – nyilván a választás hónapja lévén –, a 3700 milliárd bevétel mellett 5900 milliárd kiadás keletkezett. Ehhez képest májusban valamelyest már ésszerűbben költöttünk, annyi volt a kiadás, mint amennyi befolyt, majd a júniusi bevétel már több volt, mint a költségvetés kiadása.

Jelezte: látszik, hogy áprilisban voltak a választások, de a májusi számok, majd a júniusiak is egyszer csak átbillentek az ésszerűség irányába. Feltételezhető, hogy nemcsak a következő évtől, hanem már ennek az évnek a hátralevő hónapjaiban is valamelyest javuló tendenciát fogunk tapasztalni a költségvetés számaiban. Most még számolni kell egy csomó egyszeri tétellel, ezek nem fognak megismétlődni jövőre, és vélhetően azért egyszer – Deák Ferenc szavaival élve – újra lehet gombolni azokat a mellényeket, amelyek egy teljesen ésszerűtlen adó- és kiadási szerkezetet tükröznek. Ezek közül csak egyetlen tételt emelt ki, az autópálya-koncessziós díjakat, amelyeket felül kell és lehet lehet vizsgálni. Már ez önmagában is átalakulást jelenthet.

Közölte: azt az „elfutást”, amit ebben az évben tapasztaltunk, elsősorban azok a kifizetések okozták, amelyeket az  Orbán-kormány újraválasztásra érdekében különböző címeken, a szavazók megvásárlása okán kifizetett. Annyira elfuttatták a hiányt, hogy ezen már a következő hónapok viszonylag kedvezőbb számai nem sokat tudnak változtatni, annyit talán igen, hogy mondjuk az áprilisban még várhatóan 8 százalékosra becsült hiányt le lehet szorítani talán 6 százalékra, ami még így is borzasztóan magas. Amennyiben a jövőben egy viszonylag jól áttekinthető és feszes gazdálkodás lesz jellemző a kormányra, ami nem nemcsak ebben a fél évben, hanem a következő években is folytatódik, akkor Magyarország képes lesz 2030-ig eljutni az euró bevezetésének kapujához.

Arra a kérdésre, hogy mennyi pénzt szórt ki az elmúlt választási években a kormány, Csillag István azt válaszolta: nagyjából ugyanannyit, mint korábban, csak azzal az „apró különbséggel”  hogy 2022-ben az uniótól még érkezett némi bevétel az előző időszakban végrehajtott projektek utólagos elszámolása címén, és emiatt akkor a hiány kezelhetőbbnek látszott.

Ebben az évben még nem nagyon lehet uniós transzferekre számítani. 2026-ban Orbánék már nem kaptak, a Magyar-kormány pedig még nem kapott uniós forrásokat, ugyanakkor a felpörgetett hiány miatt megnőtt az adóság, és az emiatt fizetett kamatfizetési kötelezettség is. Ezért tűnik nagyobbnak a 2026-os túlköltekezés, mint amekkora 2022-ben volt, noha a valódi kiadás nagyjából ugyanakkora mértékkel lépte túl a ténylegesen beérkező bevételeket mind a két választási időszakban.

Azt azért megjegyezte: Orbán nem szakított a hagyományokkal, neki az adófizetők pénze soha nem számított, két kézzel szórta.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)