A költségvetés módosítása lesz Magyar Péter első jelentősebb hitelességi tesztje

Új ablakban

2026. július 09. Reggeli gyors - részlet 26.07.09. Kárpáti János lapszemléje

05:32

00:00

A magyar közmédiát érintő fejleményekről azt írja a Reuters, hogy az új, ideiglenes vezetés fellépése, a hírszolgáltatás felfüggesztése arra emlékeztet, ahogyan Donald Tusk centrista lengyel miniszterelnök cselekedett: miután 2023-ban hatalomra került, lekapcsolt egy közszolgálati hírcsatornát. Elemzőkre hivatkozva a hírügynökég úgy vélekedik, hogy nagy kihívás lesz a valóban kiegyensúlyozott közszolgálati média megteremtése. Idézi Polyák Gábor médiajogászt, egyetemi professzort, aki szerint az első és legfontosabb feladat a hitelesség és a bizalom helyreállítása. Polyák kulcsszerepet tulajdonít annak, hogy a közmédia kulturális tartalmat állítson elő, és átlátható, költséghatékony módon működjék. A Reuters cikke utal arra, hogy Magyarország a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szakmai szervezet globális sajtószabadság-listáján a 2010-es 23. helyről idén a 74. helyre csúszott vissza.

A költségvetés módosítása lesz Magyar Péter első jelentősebb hitelességi tesztje

A Reuters egy másik anyaga arról szól, hogy a költségvetés módosítása lesz Magyar Péter első jelentősebb hitelességi tesztje, hiszen a korábban becsültnél sokkal nagyobbnak ígérkező hiány miatt csökkenteni kell a kiadásokat, miközben teljesíteni kell a földcsuszamlásszerű választási győzelmet eredményező kampányígéreteket. A tudósítás hangsúlyozza, hogy a várhatóan a 7 százalékot is elérő idei deficit Orbán Viktor választás előtti költekezésének tudható be.

Az augusztus végére összeállítandó új éves büdzsét követnie kell majd annak a középtávú pénzügyi tervnek, amely azt lesz hivatott vázolni, miként vinné le a budapesti kormány 3 százalékra a deficitet, ami elvárás azokkal az országokkal szemben, amelyek be akarják vezetni a közös fizetőeszközt, az eurót. A hírügynökség idézi Liam Peach elemzőt a Capital Economicstól, aki úgy véli: a hiányra vonatkozó legutóbbi figyelmeztetések valószínűleg azt célozzák, hogy fájdalmas pénzügyi megszorító intézkedések eshetőségére utaló várakozásokat ébresszenek. A Tisza most rendkívül népszerű, de még meg sem kezdődött a fiskális konszolidáció – írja a Reuters a Wood & Company kutatóinak a megállapításai alapján. Eszerint a bérnövekedés lassítása és a jelzáloghitelek kamattámogatásának a csökkentése a választók széles körének lenne fájdalmas, de az intézkedés lényegbevágó, ha Magyarország komolyan gondolja az euróövezethez való csatlakozást.

Piotr Kalisz, a Citi csoport közgazdásza úgy kalkulkál, hogy ha 2030-ra teljesíteni akarják az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat, akkor 2027-ben legalább egy százalékponttal csökkenteni kell a deficitet az idei évhez képest, az azt követő időszakra pedig világos terv kidolgozása szükséges. Ha a deficitcsökkentés 0,6 százalék és 1 százalék között lenne, akkor csak 2030 után ugyan, de még elérhető közelségbe kerülne az eurókompatibilitás. Ha viszont a megszorítások nem érik el a 0,6 százalékpontot, akkor az azt jelentené, hogy a közös fizetőeszköz bevezetése immár nem prioritása a kormánynak – olvasható az elemzésben.

 

Országgyűlés, Magyar Péter

 MTI/Hegedüs Róbert

Fotó: Hegedüs Róbert

 

Új finanszírozót keres Orbán kedvenc brüsszeli elemző műhelye

– írja a Politico annak nyomán, hogy a magyar kormány július végével bezáratja az MCC Brussels magyarországi anyaintézményét, a Mathias Corvinus Collegium Alapítványt. John O’Brien, a brüsszeli MCC kommunikációs igazgatója szerint ez hatással van ugyan rájuk, de korántsem jelenti a szervezet és a projekt végét. A négy évvel ezelőtt létrehozott brüsszeli intézmény az európai jobboldal vezető műhelye, közösen szervezett rendezvényeket az Európai Parlament szélsőjobboldali patrióta csoportjával – írja a portál. O’Brien elképzelhetőnek tartja, hogy magánalapítványként folytatják, de a Politico ehhez hozzáteszi, hogy az egyik potenciális új finanszírozó az Egyesült Államok lehet. Idén már jártak Európában washingtoni tisztségviselők, akik azt igyekeztek feltérképezni, kinek nyújthatnának pénzügyi támogatást, amikor a „Tegyük újra naggyá Amerikát” mozgalom iránt barátinak mondható think tanket keresnek.

A csehek nem adnak pénzt Ukrajnának fegyverekre

Az EUObserver brüsszeli portál olyan cikket vett át a Deník N című lap cseh kiadásából, amely szerint Petr Macinka cseh külügyminiszter megerősítette, hogy Prága változtatott az Ukrajna katonai célú támogatásától elzárkózó magatartásán.

„Egyetlen koronát sem adunk a költségvetésből Ukrajnának fegyverekre” – jelentette ki Andrej Babiš miniszterelnök, tavaly októberi hivatalba lépése után. Az ankarai NATO-csúcsra való felkészülés során azonban eszerint a prágai kormánykoalíció felülvizsgálta álláspontját, és néhány projektet átirányít az úgynevezett PURL programba, amely arra szolgál, hogy egyes NATO-országok azon keresztül hozzájáruljanak amerikai fegyverek Ukrajna számára történő beszerzéséhez.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)