A Sulyok elmozdítását célzó alkotmánymódosítás mutatja meg, el tudja-e kerülni Magyar a korábbi hatalomkoncentrációt
6/07/2026 07:31
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Széles körben azt várják, hogy a Sulyok Tamás elnöki mandátumának véget vető alkotmánymódosítás át fog menni, de ez akár egy hónapba is beletelhet. Ez a kérdés – olvasható a cikkben – az első jelentősebb próbája Magyar Péter azon ígéretének, hogy megreformálja a magyar politikai rendszert, és közben elkerüli azt a hatalomkoncentrációt, ami az előző korszakot jellemezte.
Magyar Péter alkotmánymódosítással vet véget Sulyok Tamás elnöki mandátumának, és a miniszterelnök szerint ez a lépés lényegbevágó a demokratikus fékek és ellensúlyok helyreállítása szempontjából - emeli ki a magyarországi közjogi küzdelmekről szóló cikkében az EUAlive, hozzátéve, hogy Magyar Péter Orbán Viktor bábjának minősíti Sulyok Tamást.
A bírálók – írja a főként uniós kérdésekkel foglalkozó portál – aggodalmuknak adtak hangot a folyamat siettetése és a megfelelő eljárást szavatoló biztosítékok hiánya miatt. Annak ellenére, hogy az alkotmány ismeri az államfő tisztségétől való megfosztásának a lehetőségét, ami az Alkotmánybíróság útján történhet, a kormány inkább a közvetlen alkotmánymódosítás eszközét választotta. A Human Rights Watch emberi jogvédő szervezet szerint ez a megközelítés magában hordja a jogállami elvek aláásásának a kockázatát, még akkor is, ha a demokrácia (korábbi) visszaszorulásának az örökségét igyekszik kezelni.
A Velencei Bizottságról azt írja az EUAlive, hogy az várhatóan mérlegelni fogja a lemondatással szemben ellenállást tanúsító Sulyok Tamás beadványát, de arra nem tér ki, hogy mikor. A portál szerint széles körben azt várják, hogy az alkotmánymódosítás át fog menni, de ez akár egy hónapba is beletelhet. Ez a kérdés – olvasható a cikkben – az első jelentősebb próbája Magyar Péter azon ígéretének, hogy megreformálja a magyar politikai rendszert, és közben elkerüli azt a hatalomkoncentrációt, ami az előző korszakot jellemezte.
Felfordulás a magyar médiában
Kiadványok tűnnek el, egy történelmi jelentőségű baloldali lap a szakadék szélén imbolyog, újabb kötélhúzás a média befolyásolása körül – földrengésszerű kilengésekről, több mint egy évtizede nem tapasztalt felfordulásról ír a magyar média helyzete kapcsán az EurActiv brüsszeli portál.
A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a Fidesz áprilisi választási vereségét követően, az állam által busásan finanszírozott kormányzati szerződések elapadása nyomán a 2010 óta épített, erősen központosított médiabirodalomban, a Mediaworks konglomerátumban beindult az összeomlás folyamata. Eközben évszázados múltra visszatekintő lap dőlt be, a Tisza-kormány pedig – fogalmaz a szerző – rámenősen toboroz prominens újságírókat, hogy feltöltse az új államapparátust.
Az EurActiv szerint Magyar Péter stratégiájának az egyik pillére, hogy például az RTL kereskedelmi tévétől hív magához vezető újságírókat, illetve szóvivőket. A cikk külön név szerint említi Tárkányi Zsoltot, a korábbi RTL-újságírót, aki a Tisza-kampány sajtósa volt, majd beválasztották az Országgyűlésbe, és parlamenti államtitkárra nevezték ki. Ennél is jelentősebb átkelésnek nevezi a szerző Ruff Bálint esetét – a veterán politikai stratéga a független, balra hajló Partizán YouTube-csatorna műsorvezetőjéből lett a Miniszterelnökség vezetője.
Az EurActiv sorra veszi a Bors, a Ripost.hu, a Metropol.hu bezárását, az Origo, a Pesti Srácok kudarcát, a Világgazdaságnál történt „leépítéseket”, a Magyar Nemzet átalakítását hetilappá, a Népszavát illetően a nyomtatott lap megszüntetését, illetve a - tavaly a kormányzati támogatást élvező MCC think tank által megszerzett - Mandiner esetét, és az MCC mostani állami ellenőrzés alá helyezését. Ez utóbbi ügyben idézi Kocsi Ilonát, a MÚOSZ elnökét, aki nem tartaná helyesnek, ha a kiadvány tartalmát a jövőben a kormány határozná meg.
Korunk "legnagyobb hatást kiváltó" amerikai elnöke
Végezetül pedig arról, hogy ismét megjelent a médiában Gorka Sebestyén, a fehér házi apparátus egyik – a terrorizmus elleni fellépéssel kapcsolatos ügyekkel foglalkozó - igazgatója, és ezúttal a legális bevándorlás követendő iskolapéldájaként mutatta be önmagát. Gorkát a Newsmax elnevezésű radikálisan jobboldali, lényegében trumpista tévécsatorna szólaltatta meg, az amerikai függetlenségi nyilatkozat közzétételének július 4-ikei 250. évfordulójához időzítve, azzal a felütéssel, hogy az ő esete megmutatja, milyen lehetőségeket nyújt az Egyesült Államok azoknak, akik jogszerű úton kívánnak ott letelepedni – szemben azokkal, akik illegálisan próbálkoznak, és akik ellen a Trump-adminisztráció ádáz küzdelmet vív.
Gorka elmondta, hogy a szülei az 1956-os forradalom alatt menekültek el a kommunista Magyarországról, ő maga pedig 2008-ban telepedett le az Egyesült Államokban, miután házasságot kötött egy amerikaival. Az amerikai álom több évvel később valósult meg számára, amikor honosítással állampolgárságot nyert.
Mint a Newsmaxnek fogalmazott, ma is borzongás fut rajta végig, amikor felidézi, hogy 2017 januárjában, nem sokkal Donald Trump első elnöki beiktatása után, mindössze öt esztendővel azt követően, hogy letette az állampolgársági esküt, végigsétált a Fehér Ház nyugati szárnyán, és a belépő kártyája minden belső kaput megnyitott előtte. Szerinte ilyesmi csak Amerikában képzelhető el, és ő büszke arra, hogy a mostani elnököt szolgálhatja, aki korunk „legnagyobb hatást kiváltó” amerikai elnöke – bár csöndben megjegyzem, hogy a „most consequantial” kifejezést ebben az esetben talán lehetne „a legsúlyosabb következményekkel terhes” elnöknek is fordítani.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026.07.06., hétfő 6:00
Riporter: Kárpáti János