27 százalékon az AfD - már azt számolgatják, hány ember kell egy tartományi minisztérium irányításához, ha kormányra kerülnek

Új ablakban

2026. július 08. Reggeli gyors, részlet (2026.07.08.) Kárpáti János lapszemléje

05:23

00:00

Az az Európai Unió,

amelyet az Egyesült Királyság otthagyott, ma már nem létezik – írja Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport elnevezésű politikai kockázatelemző kutató és tanácsadó műhely vezérigazgatója, a londoni Guardianben közölt cikkében. A fenti állításból a szerző szerint az is következik, hogy a brit miniszterelnöki tisztségre legesélyesebb munkáspárti politikus, Andy Burnham rossz kérdést vet fel, amikor az EU-ba való brit visszalépés lehetőségét említi.

 

Kép:

Pixabay

 

Mitől más ez az Unió, mint amelyből a britek a tíz évvel ezelőtti döntésükkel kiléptek, ahová tehát immár nincs visszalépés? Rahman megállapítja: az EU 2026-ban olyan szervezet, amely növekvő mértékben alapul a brit kormányok által pártállásra tekintet nélkül elutasított fiskális integráción, a közös hitelfelvételen, továbbá az erőteljes, közös iparpolitikán, valamint a nemzetállamok hagyományos jogköreibe belegázoló biztonság- és védelmi politika növekvő szerepén. Ráadásul ez az EU sokkal határozottabb álláspont felé mozdul el az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, mint a brit kormányzat.

Intézményi vonatkozásban Mujtaba Rahmannak magyar vonatkozású érve is van amellett, hogy a briteknek azt a kérdést kell feltennük, akarnak-e belépni a megváltozott Unióba. Kifejti ugyanis: Magyar Péter kormányra kerülése nyomán a vezető uniós tisztségviselők előtt megnyílt a lehetőség, hogy eltávolodjanak a nemzeti vétók rendszerétől a többségi szavazási modell felé a külpolitika, a szankciós politika, sőt, még az EU-bővítés kérdéseiben is.

Az Alternatíva Németországnak – AfD

– elnevezésű, egyre növekvő támogatottságú szélsőjobboldali párt kormányzati szerepre való felkészüléséről közöl átfogó cikket a jobbára konzervatív szellemiségű Focus Online portál. Alice Weidel pártelnök kijelentései alapján felhívja a figyelmet az úgynevezett Fekete-Vörös-Arany – ezek a német nemzeti lobogó színei – Akadémiára, amely a párt számára - reményeik szerint legalábbis egyes keleti tartományokban - hamarosan ugrásszerűen bővülő káderutánpótlási igényt hivatott kielégíteni.

 

Alice Weidel, az ellenzéki német Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje a párt riesai kongresszusán 2025. január 11-én. A kongresszuson határoznak a párt választási programjáról. Forrás: MTI/EPA/Martin Divisek

 

Már azt számolgatják, hány ember kell egy tartományi minisztérium irányításához, ha kormányra kerülnek. A Fekete-Vörös-Arany pártakadémiát a 34 éves Hannes Gnauck brandenburgi illetőségű vezetőségi tag építi 2024 óta, és már több tucat oktatót megnyert az ügynek a legkülönbözőbb szakterületeken, a bevándorlók jogainak szakismeretétől az államháztartás-politikáig.

Szintén az AfD izmosodásával foglalkozik

a liberális Die Zeit, amelynek az internetes portálja interjú közöl Eckart Conzéval, a marburgi egyetem neves történész professzorával. A beszélgetés apropója az a friss közvélemény-kutatási adat, amely német szövetségi szinten már 27 százalékon méri a szélsőjobboldali pártot, és csak 23 százalékon a kereszténydemokrata CDU-t, 13 százalékon pedig a szociáldemokratákat. Az AfD 2013-ban még csak 4,7 százalékon állt.

Eckart Conze szerint bizonyos megszorításokkal elmondható, hogy az AfD felemelkedése a weimari köztársaság – végül Hitler hatalomra jutásába torkolló - utolsó éveinek a dinamikáját tükrözi. A különbség az, hogy a folyamat, amelyben kulcsszerepe volt a politikai centrum megbénulásának - az 1930-as évek elején sokkal gyorsabban játszódott le.

Végül egy magyar vonatkozású gazdasági hír:

az n-tv német hírtelevízió beszámol arról, hogy – idézem – „Rastatt kiürül”, a Mercedes-Benz Magyarországon, Kecskeméten fogja előállítani az új, mini (vagy néha bébiként is emlegetett) G-osztályú autókat. A döntés indoka a magas németországi előállítási költség és a lanyha üzletmenet.

 

Mercedes Kecskemét.

MTI Fotó: Ujvári Sándor

Fotó: Ujvári Sándor / MTI

 

Az üzem egymilliárd eurós beruházással megvalósuló bővítése nyomán a kecskeméti kapacitás évente 3-400 ezer jármű gyártására növekszik. A német hírtévé idézi az Automobilwoche szaklapot, amely szerint a jövőben ezzel Magyarországon készülhet az Európában termelt Mercedesek mintegy 30 százaléka, ami duplája a mostani részaránynak.  

A cég átfogó hatékonyságnövelő programja keretében 10 százalékkal akarják csökkenteni a termelési költségeket. A mini G-osztály mellett más modellek előállítása is átkerülhet Magyarországra, és nem csupán Rastattban, hanem Sindelfingenben és Brémában is visszafoghatják a kapacitásokat.

Az IG Metall, a német fémipari dolgozók szakszervezete élesen bírálja a terveket, mondván, azok megvalósítása egyoldalúan a foglalkoztatottak ellen irányul, és ezzel megkérdőjeleződnek a központi bérmagállapodási vívmányok.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)