Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.
Közpénzről és lojalitásról - Kárpáti Iván jegyzete
Ez a logika a NER igazi arca. A közpénzt a Fidesz nem közösségi erőforrásnak tekinti, hanem politikai tulajdonnak. Aki részesül belőle, az tartozik valamivel.
Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete
Egy időben mindenféle városban, amerre jártam, megnéztem az állatkertet, van összehasonlítási alapom. Magyarországon talán a szegedi mérhető hozzá. Csak annak most nincs politikai vonzata, szóval arról majd egyszer egy másik műsorban. És most, hogy utána néztem, az egykori szürke, unalmas és senkit sem érdeklő nyíregyházi vadasparkból az 1996-ban kinevezett igazgató, Gajdos László és csapata csinált egy jó helyet.
Nem ők szülték – Józsa Márta jegyzete
Pintér Sándor, a Nemzeti Együttcinizmus Rendszerének belügyminisztere minapi parlamenti szereplésével minden bizonnyal beírta magát a legnagyobbak közé. Bizonyos értelemben …
Korunk jogara – Dési János jegyzete
Ez csak a néphülyítés része, s a népnek mindig akad egy uszulni való szelete, amelynek tagjai imádják az ilyesmiket, mert akkor sokkal jobban lehet gyűlölködni. Gyűlölök, tehát vagyok. Lengessük hát az arany WC kefét lelkesen, forgassuk a fejünk fölött, miközben cöfcöfcöf csatakiáltásokat hallatunk a művelt világ elleni támadáskor. Az arany WC kefe korunk jogarja.
Szegény Manci; cica-adó tönkretette a családomat – Selmeci János jegyzete
Mancika életét Magyar Péter tette tönkre.
Hálaadás Moszkvában - Hardy Mihály jegyzete
Vajon miféle politikai hálaadás hajtja Orbán Viktort holnap Moszkvába, hogy azzal a Vlagyimir Putyinnal találkozzon, akit háborús bűnösként egyelőre messze elkerül minden, magára valamit is adó európai vezető?
Kutyaélet - Szénási Sándor jegyzete
A lényeg, hogy Rogánék rájöttek, mi a Tisza végső célja. Hogy kínjukban, vagy boldogságukban, hogy végre eszükbe jutott valami ütős, nem sejtjük. De ez jött ki: az ebadó a cél, mi más?
Péklapát és gépkarabély - Rózsa Péter jegyzete
16/10/2025 18:03
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
És a felvételeket nézve az is feltűnik, a békés civil lakosság e nyilvános gyilkolászás közben zavartalanul sétál az utcán, vásárol, társalog. A halál ott nem nagy ügy. És ezt már gyerekkorban elkezdik beléjük nevelni.
Láttam egy képen Alit, az arab, illetve palesztin péket, amint bezárja Gázában az üzletét, és elindul harcolni. Nem láttam ennek itthoni reakcióit. Nyilván rettentően figyelmetlen vagyok. Lehet öregszem? Egész nap pásztáztam a híroldalakat, hogy találjak egy valamire való petíciót, kiáltványt, felhívást, szerény vagy éppen hangos sikolyt az ártatlan civilek halála okán.
Sajnos sem tegnap sem ma nem leltem ezek közül egyikre sem. Hiába, lankad a figyelmem. Habár magát a drámát láthattam videón, fotón, olvashattam róla tudósításokat, ahogyan a visszavonuló izraeli hadsereg nyomán a föld alól, a civilek fedezékéből előbújó fekete álarcos Hamasz szörnyetegek nyilvánosan, Gáza utcáin gyilkolják az embereket. Civileket, vagy csak civil ruhában lévő más fegyveres csoporthoz tartozó klántagokat, vélt, vagy valós ellenségeiket, ennek a tömeggyilkoló gépezetnek a Hamásznak valamiért nem tetsző földieket. Nyilván csak én tájékozódom ennyire egyoldalúan, hogy sehol egy zsidó katona, egy zsidó merénylő, egy zsidó terrorista. Az ugyanis lehetetlen, hogy a civilek életéért aggódók most hallgassanak.
Nem szólalnak fel azokért, akik egyébként az értük aggódókat hitetlennek, valójában a Allah ellenségeinek tekintik. Azokért, akik nem ítélik el ma sem, annyi szenvedés után sem elvbarátaik két évvel ezelőtti iszonyatos vérengzését, akik ma is egyetértenek abban, hogy zsidók megölése valójában jogos önvédelem. És a felvételeket nézve az is feltűnik, a békés civil lakosság e nyilvános gyilkolászás közben zavartalanul sétál az utcán, vásárol, társalog. A halál ott nem nagy ügy. És ezt már gyerekkorban elkezdik beléjük nevelni. Ott ropognak a fegyverek, nyilvános kivégzések zajlanak, itt most petíciószünet és csend van. Talán a zavarodottság jele ez? Talán annak a jele, hogy valamit sikerült nagyon félreérteni. Mondjuk azt, hogy egy másik kultúrában, a törzsi szabályok között élők számára nem ugyanazt jelentik azok a kifejezések, hogy szabadság, emberi jogok, demokrácia, sokszínűség, tolerancia és hasonlók, mint például az élet. Hogy amikor mi ezen az oldalon, Európában, Amerikában és még más demokráciákban, több évtizedes nyugalom, béke, után véleményezzük és megítéljük a megalakulása óta lényegében háborúktól sújtott, azok ellen szünetlenül védekezni kényszerülő Izraelt, addig ennek okán zajló háború másik résztvevőjét, a palesztinokat a mi értékeink szerint akarjuk megvédeni. Holott elsősorban maguktól kellene óvni őket. A palesztin civileket nem az európai jogvédők, hanem csak maguk a palesztinok, elsősorban maga a Hamasz tudta volna megvédeni. Amennyiben meg lehet különböztetni Alit a péket mondjuk attól az Alitól, aki munka után a péklapátot gépfegyverre váltva elindul gyilkolni.
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2025. október 16-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)