„1%
A lényeg

Nem támogatják az ellenzéki frakciók az Alaptörvény újbóli módosítását

10/05/2022 16:13

| Szerző: Klubrádió

Kedden tárgyalta a frissen összeült Országgyűlés az Alaptörvény – Varga Judit igazságügyi miniszter által beterjesztett – tizedik módosítására tett törvényjavaslatot. A kormány szerint erre azért van szükség, mert a járványhelyzet miatti veszélyhelyzet május végével megszűnik, de a mostani módosítással magát a veszélyhelyzet fogalmát – és az azzal járó kormányzási könnyítéseket – egészítenék ki a szomszédos háború esetére is, mert "háború esetében is cselekvőképes kormányra van szükség”. Ez nem jelenti azt, hogy automatikusan ki is hirdetik az új típusú veszélyhelyzetet. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta, hogy "meglátjuk, hogy az események alakulása okot ad-e arra, hogy veszélyhelyzetet hirdessünk”.

A napirend előtti felszólalások után Varga Judit azt mondta, hogy a friss javaslat azt szolgálja, hogy a magyar nemzeti érdek, szuverenitás, önazonosság fennmaradhasson az előttünk álló, nehéz években. Szerinte a szomszédságban zajló háború miatt most biztosítanunk kell a hatékony és gyors reagálás lehetőségét, erről szól a tizedik módosítás, ebben a helyzetben különösen fontossá vált a válságkezelő képesség biztosítása a kormány számára.

Az alkotmánymódosítás mellett a katasztrófatörvény is módosul, a kettő együtt teszi lehetővé a különleges jogrend kiterjesztését a szomszéd országbeli háború esetére és a jogrend koherenciájának biztosítását. Varga arra kérte a képviselőket, pártállásra való tekintet nélkül szavazzák meg a javaslatokat, hogy a kormány hatékonyan tudja védeni az országot, el tudja látni a befogadott menekülteket a mostani zavaros időkben – írja a Telex.

A tárcavezető után a Fidesz vezérszónoka, Vitányi István elismételte Varga érvelését majd közölte, hogy a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a módosítókat. A KDNP-frakció nevében Simicskó István közölte, hogy jó válasz a fennálló helyzetre a mostani módosító, és nagyon fontos, hogy a cselekvőképességet adjuk meg a kormányzatnak. A KDNP kormánypártként természetesen támogatja a javaslatot.

Az Országgyűlés plenáris ülése
Budapest, 2022. május 10. Varga Judit igazságügyi miniszter expozét tart az alaptörvény tizedik módosítását célzó javaslat vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 10-én. MTI/Koszticsák Szilárd
 
 


Az ellenzék nem ezen az állásponton van

A DK-frakció vezérszónokaként Arató Gergely azt mondta, a jelenlegi Alaptörvény nem felel meg azoknak az elvárásoknak, amelyek egy demokratikus ország alkotmányával szemben elvárhatók, nem biztosít megfelelő kereteket, túlhatalmat biztosít a kormányzat számára. Szerinte a Fidesz mindig a pillanatnyi politikai érdekek szerint módosítja az alkotmányt, hiába mondták azt gránitszilárdságúnak megszavazása idején, valójában "gumialaptörvény”. "A mostani módosításnak egyetlen célja van, hogy egy másik hivatkozási alappal fenntarthassák a veszélyhelyzetet a koronavírus-járvány után” – mondta. Arató szerint ők is tudják, hogy a szomszédos háborúnak vannak veszélyei Magyarország számára, és hogy ennek kapcsán szükség van kormányzati intézkedésekre, de ehhez nem feltétlen lenne szükség veszélyhelyzetre. Ezzel ismét "biankó felhatalmazást” kér a kormány, mondta, pedig konkrét intézkedési terveket behozhatnának a parlament elé is. A DK szerint az alkotmánybírósági kontroll túl puha, a veszélyhelyzetet pedig folyamatosan meghosszabbítják, ráadásul be sem számolnak a parlamentnek róla, milyen intézkedéseket tettek a keretében.
Arató arról is beszélt, hogy a kormány gazdaság- és külpolitikája "kudarcos”: nem tettek semmit a magyar energiafüggőség csökkentése érdekében, egyre kevesebb dologra elég a magyar emberek fizetése, növekvő szociális válság van, az ország költségvetése pedig jelenleg egy fikció, óriásira nőtt a hiány. De ahelyett, hogy ezekről a kérdésekről lenne szó az Országgyűlésben, újabb felhatalmazást kérnek arra, hogy éjfélkor megjelenő közlönyökben kihozott határozatokkal próbálják betömni a lyukakat.
A DK mindennek fényében nem támogatja a veszélyhelyzet kiterjesztéséről szóló alkotmánymódosítást, csak olyan javaslatokat támogatna, amelyeket törvényjavaslatként, egyesével hoznak a parlament elé.

A Jobbik részéről Lukács László György azt mondta, nem kétséges, hogy hatással van a magyarokra a szomszédban zajló háború, azzal azonban vitába kell szállniuk, hogy a megfelelő eszközt választja most a kormány ennek kezeléséhez. Szerinte a kilencedik alaptörvény-módosítás "hézagmentesen lezárt mindent”, ezért nem szükséges a tizedik. Ez annyit jelent, hogy Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozta az országot, a rendkívüli jogrend ilyen sűrű alkalmazása pedig nem szolgálja azt, hogy az emberek érezzék a helyzet súlyát – mondta. Lukács szerint az elmúlt néhány hónapban bebizonyosodott, hogy normál jogrendben is tudjuk kezelni a helyzetet, a gazdasági hatások csillapításához pedig szintén nincs szükség veszélyhelyzetre.

Hajnal Miklós, a Momentum-frakció vezérszónoka (aki először szólalt fel a Országgyűlésben) szerint hatalmi barkácsolás az Alaptörvény tizedik módosítása, amellyel ki tudja, meddig szeretnék kiterjeszteni a rendeleti kormányzást. A magyaroknak viszont nem erre, hanem biztonságra van szüksége, a kormány viszont azért tartja fenn az állandó veszélyhelyzet állapotát, mert azt akarják, hogy az emberek folyton féljenek valamitől. Szerinte inkább azon kéne ügyködnie a kormánynak, hogy megkapja Magyarország az uniós pénzeket, de ehelyett megszorításokon ügyködik. Ebben a törekvésben a Momentum partnere is lenne a kormánynak, az alkotmánymódosítást viszont nem szavazzák meg.

Molnár Zsolt az MSZP-től kiemelte, hogy nem kellene úgy csinálni, mintha valós szakmai vitát lehetne folytatni arról, hogyan kell a magyar jogrendszerbe beépíteni a mostani helyzetre adható, megfelelő reakciót, hiszen már eldőlt, hogy a Fidesz átviszi ezt a javaslatot úgy, ahogy van. A kormány már kilépett abból a keretből korábban is, amit a veszélyhelyzet elméletben biztosítani hivatott, több olyan rendelet született az elmúlt években, amelynek semmi köze nem volt a koronavírushoz.

A Párbeszéd frakcióvezetője, Tordai Bence azt mondta, ahelyett, hogy a kormány az emberek problémáival foglalkozna, jogászkodik és a hatalmát koncentrálja. Szerinte a veszélyhelyzet Magyarországon abból áll most, hogy elszálltak az árak, és az egészségügyi ellátás, a szociális szféra egyre közelebb van az összeomláshoz. Az is veszélyes, hogy a klímaválság ellen vagy az orosz energiafüggőség felszámolásáért semmit nem tesz a kormány – mondta. Tordai szerint beszédes, hogy még a kilencedik alkotmánymódosítás sem lépett életbe, de már előkészítették a tizediket, amire semmi szükség nincs.

Az LMP-frakció nevében Keresztes László Lóránt beszélt, aki szerint a módosító messze túlmutat önmagán. A párt véleménye a konkrét előterjesztéssel kapcsolatban, hogy a fontos és szükséges intézkedésekhez adja a szavazatát, de mostani módosítás szerintük nem ilyen. A "rendkívüli idők rendkívüli megoldásokat követelnek” érvelésről közölte, szerinte is sok globális kihívás várható a mostani évtizedben, ezért meg kell alapozni Magyarország önrendelkezését. Az LMP frakcióvezetője hosszan ecsetelte, mennyire ellenzi pártjuk Paks II. építését és számon kérte a kormányt, amiért nem tesz eleget a zöldenergia magyarországi elterjedéséért, az energiafüggetlenségért.

A parlament legújabb pártja, a Mi Hazánk nevében Toroczkai László frakcióvezető szólalt fel rögtön kiemelve, hogy nem támogatják sem az alaptörvény-módosítást, sem az újabb veszélyhelyzet bevezetését. A koronavírus-veszélyhelyzettel szerinte nemcsak a kormány, de fideszes és egyesült ellenzéki polgármesterek is sorozatosan visszaéltek.
Toroczkai azt mondta, ezután már akár a klímaválságra vagy "űrkatasztrófára” is ráhúzhatnak majd újabb és újabb veszélyhelyzeteket, az ő pártjuk nem menne el ebbe az irányba.
Az orosz-ukrán háborúról úgy vélekedik, már 2013 óta látszik, hogy nemzetközi körök generálják a konfliktust a két ország között, "ők mozgatják a szálakat”, "globális pénzügyi körök”, oligarchák érdekeiről szól a háború.
Ebben a tervben a Mi Hazánk szerint nem szerepel Magyarország, ugyanezek a körök azt szeretnék, hogy szegény ország legyünk, és nekünk ebből a háborúból ki kell maradnunk. Toroczkaiék "provokációnak” tartanák a háborús veszélyhelyzet bevezetését, ezért a kimaradás jegyében nem támogatják a lehetőség megteremtését sem, sőt, azt a kormányzati engedélyt is visszavonnák, hogy NATO-csapatok vonulhassanak át Magyarországon.
Szerintük nem kellene azt sem támogatni, hogy Ukrajnát felvegyék az EU-ba, hiszen drága lesz az ország újjáépítése a háború után, és akkor ezt majd nekünk is fizetni kell. A Mi Hazánk viszont támogatni fogja a kormányt a magyar haderő fejlesztésében, hogy "akár a NATO nélkül is” meg tudja védeni magát az ország – írja a Telex az Országgyűlés plenáris üléséről.